Új európai polgári kezdeményezést vett nyilvántartásba az Európai Bizottság

2023. 08. 17., 15:22

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette „Az ukrán kultúra, oktatás, nyelv és hagyományok megőrzése és fejlesztése az uniós tagállamokban” elnevezésű európai polgári kezdeményezést.

A kezdeményezés szervezői sürgetik a Bizottságot, hogy fokozza az ukrán menekültek uniós integrációjának támogatására irányuló intézkedéseit. Felkérik továbbá a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot új jogszabályra az ukrán kultúra, nyelv, hagyományok és örökség megőrzése érdekében, valamint azért, hogy létrejöjjön az integrációs központok páneurópai struktúrája.

A nyilvántartásba vételről szóló határozat jogi természetű, és nem vetíti előre a Bizottság e kezdeményezéssel kapcsolatos végleges jogi és politikai következtetéseit, ahogy azt az intézkedést sem, amelyet a Bizottság esetleg meg kíván majd hozni, ha a kezdeményezés megszerzi a szükséges támogatást – olvasható a Bizottság közleményében.

A nyilvántartásba vételtől számítva a szervezőknek hat hónap áll rendelkezésükre, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést. Ha sikerül egy év alatt legalább hét különböző tagállamból egymillió támogató nyilatkozatot összegyűjteniük, a Bizottságnak reagálnia kell: el kell döntenie, hogy a kérelemnek eleget téve lépéseket tesz-e, vagy elutasítja azt, és döntését mindkét esetben meg kell indokolnia.

Európai polgári kezdeményezések

Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be, ezáltal olyan eszközt adva a polgárok kezébe, amellyel elérhetik, hogy az EU számukra fontos kérdéseket napirendre tűzzön. Az európai polgári kezdeményezés intézménye hivatalosan 2012 áprilisában lépett életbe. Minden olyan polgári kezdeményezés, amelyet legalább hét uniós tagállamban összesen egymillió polgár aláír, lehetővé teszi, hogy a polgárok jogalkotási javaslat előterjesztésére kérjék fel az Európai Bizottságot azokon a területeken, amelyeken a Bizottságnak jogában áll fellépni. A kezdeményezéseket akkor lehet nyilvántartásba venni, ha a javasolt intézkedés: 1) nem esik nyilvánvalóan a Bizottság jogalkotási hatáskörén kívül, 2) nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és 3) nem nyilvánvalóan ellentétes az Unió értékeivel.

Az európai polgári kezdeményezés intézményének létrejötte óta 128 nyilvántartásba vétel iránti kérelem érkezett a Bizottsághoz, melyek közül 103 felelt meg az előírt feltételeknek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS