A legfrissebb éves fürdővízminőség-jelentés szerint az európai fürdőhelyek 96 százaléka 2023-ban megfelelt az Európai Unió legszigorúbb, „kiváló” fürdőminőségi előírásainak.
Az EU-ban hivatalosan azonosított fürdővizek mindössze 1,5 százaléka kapott „gyenge” minősítést – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
A kiváló fürdővizek aránya Görögországban, Horvátországban, Cipruson és Ausztriában a legnagyobb. Belgiumban, Bulgáriában, Luxemburgban, Máltán, Ausztriában és Romániában 2023-ban valamennyi hivatalosan azonosított fürdő vízminősége megfelelt (legalább) a minimális minőségi előírásoknak.
A part menti vizek fürdőzési minősége általában jobb a szárazföldi vizekhez képest. 2023-ban az osztályozott part menti fürdőhelyek 89 százaléka bizonyult kiváló minőségűnek, a szárazföldi fürdővizeknek pedig 79 százaléka.
A fürdővíz-minőségi irányelv 2006-os elfogadása óta a rossz vízminőségű fürdővizek aránya az elmúlt évtizedben csökkent, és 2015 óta stabil. A fürdővizekben történő úszásból eredő egészségügyi kockázatok azonban folyamatos problémát jelentenek, ebben a tekintetben az 2023-ban 321 uniós helyszín bizonyult „gyenge” minőségűnek.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.