Tovább korlátozhatják Németországban a külföldiek tulajdonszerzését a hazai vállalatokban

2019. 11. 28., 18:45

Tovább korlátozhatják Németországban az Európai Unión kívüli befektetők tulajdonszerzését a stratégiai fontosságúnak ítélt hazai vállalatokban a szövetségi kormány formálódó tervei szerint, amelyekről csütörtökön szivárogtak ki részletek.

A gazdasági minisztérium készülő javaslata szerint szigorítani szükséges az EU-n, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társuláson (EFTA) kívüli vállalatok tulajdonszerzési bejelentési kötelezettségét, és ki kell terjeszteni az úgynevezett szektorspecifikus vizsgálat hatókörét, vagyis az eddiginél több gazdasági tevékenységnél kell megvizsgálni, hogy a tulajdonszerzés érintheti-e a közrendet, a közbiztonságot és a nemzeti érdekeket, amire hivatkozva a kormány megtilthatja az ügyletet.

A legutóbb tavaly szigorított rendelet alapján az úgynevezett kritikus infrastruktúra területén – például az energiaellátás és az informatikai biztonság területén – előre be kell jelenteni azokat az ügyleteket, amelyekkel legkevesebb 25 százalékos tulajdonrész EU-n vagy EFTA-n kívüli vásárlóhoz kerülhet, és meg kell szerezni a kormány engedélyét. Az új elképzelés szerint ezt a határértéket 10 százalékra csökkentik.

A terv másik fő pontja szerint az úgynevezett kulcsfontosságú technológiák területére is ki kell terjeszteni az engedélyeztetési kötelezettséget. Így a mesterséges intelligencia, a robotika, a félvezetőgyártás, a biotechnológia és a kvantumtechnológia piacán tevékenykedő cégek esetében is korlátozhatják a külföldi befolyásszerzést.

Az ügy azóta kiemelt téma a német politikában, hogy 2016-ban kínai tulajdonoshoz került a Kuka nevű robotikai cég, amely a legsikeresebb német vállalkozások között van a digitális technológiák területén. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS