Több mint 30 milliárd forinttal támogatja „Brüsszel” a budapesti körgyűrű fejlesztését

2019. 04. 02., 17:02

Az Európai Bizottság 4 milliárd eurós beruházási csomagot fogadott el 10 tagállam infrastrukturális projektjei számára.

A beruházási csomag Bulgáriát, Csehországot, Görögországot, Lengyelországot, Magyarországot, Máltát, Németországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát érinti. A projektek a szakpolitikai területek széles körére terjednek ki: egészségügy, közlekedés, kutatás, környezetvédelem és energia. A nemzeti társfinanszírozással kiegészítve a projektekre irányuló teljes beruházás eléri a 8 milliárd eurót.

Corina Crețu, a regionális politikáért felelős biztos így nyilatkozott: „Ez a 25 projekt jó példa arra, hogy az EU a jobb ivóvízellátástól kezdve a gyorsabb vasúti közlekedésen át a modern kórházak létesítéséig hogyan igyekszik javítani polgárai mindennapi életét. A folyó költségvetési időszakban 32 milliárd euró értékben 258 nagyszabású infrastrukturális projekt uniós finanszírozását hagytam jóvá. Ezek a projektek úgyszólván a kohéziós politika nagykövetei, és jómagam mindegyikükre büszke vagyok.”

  • Magyarország: jobb forgalmi összeköttetések, kevesebb torlódás és jobb közlekedésbiztonság Budapest körül

105,5 millió eurót különítettek el a budapesti körgyűrű déli részének fejlesztésére, ezen belül út- és hídfelújításra, valamint új kerékpárutak építésére. A projektnek köszönhetően lerövidül az érintett területen naponta közlekedő 90 000 jármű menetideje, és javul a közlekedés biztonsága. A forgalom városközponttól való elterelése révén a forgalmi torlódások is mérséklődnek.

A további projektek:

  • Biztonságosabb és megfizethetőbb energiaellátás Bulgáriában 

A Komotini (Görögország) és Sztara Zagora (Bulgária) között épülő, 182 km hosszú határkeresztező földgáz-rendszerösszekötő 33 millió euró összegű uniós finanszírozásban részesül. A csővezeték megépítése közös európai érdeket szolgáló projekt, amely hozzájárul az energiauniócélkitűzéseinek megvalósításához. A két ország gázrendszere most kapcsolódik össze először, ami régiós szinten diverzifikáltabb energiaellátást jelent és fokozza az energiabiztonságot, a fokozódó gázpiaci verseny pedig lenyomja a fogyasztói energiaárakat.

  • Zökkenőmentesebb közúti és vasúti összeköttetések a transzeurópai közlekedési hálózatban Csehországban 

A Prága és Plzeň közötti vasúti folyosó fejlesztésére 76 millió eurót különítettek el. A munkálatok magukban foglalják új nyomvonalak kialakítását és a meglévők helyreállítását Rokycany és Plzeň között, melynek révén a szóban forgó szakaszon felére csökken az utazási idő, ez pedig Plzeňt regionális gazdasági központként is vonzóbbá teszi. A beruházások másik része, csaknem 75 millió euró a Nebory és Bystřice közötti útszakaszra irányul, amely a cseh D48-as autópálya és a szlovák D3-as autópálya közötti egyik fő útkapcsolat része.

  • Modernebb egyetemi kampusz a németországi Jénában 

A türingiai Jenában a Friedrich Schiller Egyetem csaknem 84 millió euró uniós támogatásban részesül létesítményei felújítása céljából. A projekt keretében az unió két épület – az egyetemi adatközpont, valamint a matematikai és informatikai kar épülete – megépítését finanszírozza, és ezzel 18 000 hallgató javát szolgálja.

  • Hatékony görög közszolgáltatások és megfizethető energia Krétán 

Közel 135 millió euró értékű beruházásra kerül sor a „Syzefxis II” távközlési rendszer esetében, melynek végső célja a teljes görög közigazgatási hálózat egyesítése. A jövőben további 600 000 köztisztviselőt és 34 000 telephelyet fognak csatlakoztatni a rendszerhez, ami jelentős méretgazdaságosságot és jobb szolgáltatásokat eredményez a lakosság számára.

Ezenkívül közel 95 millió euró finanszírozás jut a Kréta szigete és a Peloponnészosz-félsziget közötti villamosenergia-összeköttetés megépítésére, amely két 135 km hosszú tenger alatti kábel lefektetését is magában foglalja. Ez a projekt csökkenteni fogja a krétai villamosenergia-költségeket azáltal, hogy a költséges olajtüzelésű villamosáram-termelő egységeket a görög szárazföldről származó villamos energiával váltja fel.

  • Jobb vasúti közlekedés Szicíliában (Olaszország) 

Több mint 358 millió euró összegű uniós támogatás segíti a szicíliai Cataniában működő Circumetnea vasútvonal nyolc új vasútállomással és további gördülőállománnyal való kibővítését. A projekt hozzájárul az úthálózat túlterheltségének csökkentéséhez, és előmozdítja a tiszta mobilitást a régióban.

  • Jobb ivóvíz Máltán 

A közel 74 millió eurós támogatás Málta, Gozo és Comino szigeteinek jobb ivóvízzel való ellátását, a vízellátás biztonságának javítását és a felszín alatti vízkészletekkel való jobb gazdálkodást hivatott elősegíteni. A projekt az ország teljes lakosságának javát szolgálja majd. Az EU által finanszírozott munkálatok keretében kialakítanak egy föld alatti alagutat, valamint kibővítik a víz- és szennyvízelosztó hálózatot.

  • Az egészségügyi ellátás javítása és a közlekedési hálózat fejlesztése Lengyelországban 

Az egészségügyi ellátás területén a Kis-lengyelországi vajdaságban működő Krakkói Egyetemi Kórház mintegy 61 millió euró uniós támogatással vásárolhat új berendezéseket. A fejlesztés előnyeit több mint 3,3 millió lakos élvezheti majd. A Nagy-lengyelországi vajdaságban található Poznań Regionális Gyermekegészségügyi Központjának új kórházi komplexuma pedig 56 millió euró értékű finanszírozással épülhet fel, és ugyanebből a keretből központosítják majd az egészségügyi szolgáltatásokat, bővítik a létesítményeket és vásárolnak új berendezéseket. A Központban lesz sürgősségi gyermekosztály, és bővül az ortopédiai, a traumatológiai és a rehabilitációs osztály.

tengeri közlekedés területére irányuló 155 millió eurós támogatás a kikötőgát szerkezetének korszerűsítése révén biztonságosabbá teszi a pomerániai Gdańsk kikötőjében végzett műveleteket. Csaknem 65 millió euró áll rendelkezésre a gdyniai kikötőben a rakpartok és a hidrotechnikai mérnöki műtárgyak építésére, illetve korszerűsítésére, javítva ezáltal a közlekedésbiztonságot.

vasúti közlekedés területén nyújtott 126 millió eurós támogatás a szczecini városi vasút kiépítéséhez hivatott segítséget nyújtani, amely a nagyobb nyugat-pomerániai városokat, köztük Stargard, Police és Gryfino városát kapcsolja össze, és 687 000 lakost szolgál ki. Közel 39 millió euró áll rendelkezésre a majdan a varsói agglomerációban működő 16 elektromos vonat beszerzéséhez. Mintegy 58 millió eurós összegből valósul meg 152 személykocsi korszerűsítése és 20 villanymozdony beszerzése, amelyek az ország területén a PKP Intercity által üzemeltetett útvonalakon fognak közlekedni.

Végezetül a közúti közlekedésben a kohéziós politika finanszírozza az S7 gyorsforgalmi út Varsót és Grójecet összekötő szakaszának megépítését (129 millió euró), az A2-es autópálya varsói déli elkerülő út és Mińsk Mazowiecki közötti szakaszának megépítését (több mint 78 millió euró), az S3 gyorsforgalmi út cseh határ felé tartó alsó-sziléziai szakaszának megépítését (105 millió euró), valamint az olsztyni elkerülő út Varmia-mazúriai vajdaságba eső szakaszának megépítését (87 millió euró). A felsorolt projektek, amelyek mind a transzeurópai közlekedési hálózat egy-egy szakaszára irányulnak, biztonságosabbá teszik a közúti közlekedést, csökkentik az utazási időt és javítják az ország területi kohézióját.

  • Az északi vasútvonal korszerűsítése Portugáliában 

A transzeurópai közlekedési hálózat részét képező északi vasútvonal Ovartól Gaiáig tartó szakaszát csaknem 119 millió euró összegű uniós támogatásból korszerűsítik. Ennek köszönhetően az utasok gyorsabban, kényelmesebben és nagyobb biztonságban utazhatnak majd a szóban forgó vonalon.

  • Gördülékenyebb bukaresti közlekedés, fokozott környezetvédelem és jobb vízgazdálkodás Romániában 

Az 1 milliárd euró finanszírozás a bukaresti körgyűrű korszerűsítését szolgálja, melynek több szakaszát mindkét irányban kétszer annyi sávúra bővítik. Az említett keretből finanszírozzák majd egy új 51 km-es szakasz építését is az új bukaresti Orbital autópálya déli részén. A román fővárosban ezenkívül 97 millió euró összegű uniós finanszírozás támogatja majd a 2-es metróvonal teljes hosszán folyó munkálatokat, valamint új pályaszakaszok kiépítését és új járművek üzembe állítását. 

Ezenkívül mintegy 603 millió euró támogatásban részesül a nagy turisztikai értékkel bíró fekete-tengeri partvidék Constanța megyei szakaszának védelme és helyreállítása. A projekt keretében egyebek mellett megerősítik a sziklafalakat, pótolják a tengerparti homokot, intézkedéseket hoznak a biológiai sokféleség megőrzésére (mesterséges zátonyok létesítése és tengeri fajok újratelepítése révén), valamint felügyeleti berendezéseket telepítenek. 

Végezetül az EU több mint 135 millió euró beruházással támogatja Temes megye ivóvíz- és szennyvíztisztító rendszereinek fejlesztését, aminek köszönhetően további 15 000 lakos kapcsolódhat az ivóvízhálózathoz, és közel 380 000 ember jut jobb minőségű ivóvízhez. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 18., 09:20
A banki hitelek jóváhagyása és folyósítása kritikus szerepet játszik egy vállalkozás életében, különösen akkor, amikor a gyorsaság kulcsfontosságú a piaci lehetőségek kihasználásában. Az MBH Bank legújabb vállalati hitelbírálati folyamata, az MBH Rapid jelentős változást hoz a finanszírozási piacon: lehetővé teszi a hitelösszegek akár öt munkanapon belüli folyósítását, ami értékes előnyt biztosíthat a vállalkozások számára.
2024. 12. 19., 11:45
A 8+1 pontos Demján Sándor Program keretében a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamatát. Az intézkedés „felkorbácsolta a beruházási hitelek iránti keresletet” a hazai kkv-k körében – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2024. 12. 18., 16:30
Bár ma még nem tudni, hogy milyen forgatókönyv szerint fagy be vagy zárul le a Magyarország szomszédságában zajló háború, a közelmúlt fegyveres konfliktusaiból kiindulva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet összegyűjtötte azokat a szuverenitási kockázatokat, amelyek a Kárpát-medencére veszélyt jelenthetnek.
2024. 12. 18., 16:30
A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.
2024-12-20 18:05:00
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok körében két kiemelt terület rajzolódik ki a fenntarthatósági törekvésekben: az energiafelhasználás csökkentése és a munkavállalók környezetbarát munkába járásának támogatása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS