Az Európai Bizottság 4 milliárd eurós beruházási csomagot fogadott el 10 tagállam infrastrukturális projektjei számára.
A beruházási csomag Bulgáriát, Csehországot, Görögországot, Lengyelországot, Magyarországot, Máltát, Németországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát érinti. A projektek a szakpolitikai területek széles körére terjednek ki: egészségügy, közlekedés, kutatás, környezetvédelem és energia. A nemzeti társfinanszírozással kiegészítve a projektekre irányuló teljes beruházás eléri a 8 milliárd eurót.
Corina Crețu, a regionális politikáért felelős biztos így nyilatkozott: „Ez a 25 projekt jó példa arra, hogy az EU a jobb ivóvízellátástól kezdve a gyorsabb vasúti közlekedésen át a modern kórházak létesítéséig hogyan igyekszik javítani polgárai mindennapi életét. A folyó költségvetési időszakban 32 milliárd euró értékben 258 nagyszabású infrastrukturális projekt uniós finanszírozását hagytam jóvá. Ezek a projektek úgyszólván a kohéziós politika nagykövetei, és jómagam mindegyikükre büszke vagyok.”
105,5 millió eurót különítettek el a budapesti körgyűrű déli részének fejlesztésére, ezen belül út- és hídfelújításra, valamint új kerékpárutak építésére. A projektnek köszönhetően lerövidül az érintett területen naponta közlekedő 90 000 jármű menetideje, és javul a közlekedés biztonsága. A forgalom városközponttól való elterelése révén a forgalmi torlódások is mérséklődnek.
A további projektek:
A Komotini (Görögország) és Sztara Zagora (Bulgária) között épülő, 182 km hosszú határkeresztező földgáz-rendszerösszekötő 33 millió euró összegű uniós finanszírozásban részesül. A csővezeték megépítése közös európai érdeket szolgáló projekt, amely hozzájárul az energiauniócélkitűzéseinek megvalósításához. A két ország gázrendszere most kapcsolódik össze először, ami régiós szinten diverzifikáltabb energiaellátást jelent és fokozza az energiabiztonságot, a fokozódó gázpiaci verseny pedig lenyomja a fogyasztói energiaárakat.
A Prága és Plzeň közötti vasúti folyosó fejlesztésére 76 millió eurót különítettek el. A munkálatok magukban foglalják új nyomvonalak kialakítását és a meglévők helyreállítását Rokycany és Plzeň között, melynek révén a szóban forgó szakaszon felére csökken az utazási idő, ez pedig Plzeňt regionális gazdasági központként is vonzóbbá teszi. A beruházások másik része, csaknem 75 millió euró a Nebory és Bystřice közötti útszakaszra irányul, amely a cseh D48-as autópálya és a szlovák D3-as autópálya közötti egyik fő útkapcsolat része.
A türingiai Jenában a Friedrich Schiller Egyetem csaknem 84 millió euró uniós támogatásban részesül létesítményei felújítása céljából. A projekt keretében az unió két épület – az egyetemi adatközpont, valamint a matematikai és informatikai kar épülete – megépítését finanszírozza, és ezzel 18 000 hallgató javát szolgálja.
Közel 135 millió euró értékű beruházásra kerül sor a „Syzefxis II” távközlési rendszer esetében, melynek végső célja a teljes görög közigazgatási hálózat egyesítése. A jövőben további 600 000 köztisztviselőt és 34 000 telephelyet fognak csatlakoztatni a rendszerhez, ami jelentős méretgazdaságosságot és jobb szolgáltatásokat eredményez a lakosság számára.
Ezenkívül közel 95 millió euró finanszírozás jut a Kréta szigete és a Peloponnészosz-félsziget közötti villamosenergia-összeköttetés megépítésére, amely két 135 km hosszú tenger alatti kábel lefektetését is magában foglalja. Ez a projekt csökkenteni fogja a krétai villamosenergia-költségeket azáltal, hogy a költséges olajtüzelésű villamosáram-termelő egységeket a görög szárazföldről származó villamos energiával váltja fel.
Több mint 358 millió euró összegű uniós támogatás segíti a szicíliai Cataniában működő Circumetnea vasútvonal nyolc új vasútállomással és további gördülőállománnyal való kibővítését. A projekt hozzájárul az úthálózat túlterheltségének csökkentéséhez, és előmozdítja a tiszta mobilitást a régióban.
A közel 74 millió eurós támogatás Málta, Gozo és Comino szigeteinek jobb ivóvízzel való ellátását, a vízellátás biztonságának javítását és a felszín alatti vízkészletekkel való jobb gazdálkodást hivatott elősegíteni. A projekt az ország teljes lakosságának javát szolgálja majd. Az EU által finanszírozott munkálatok keretében kialakítanak egy föld alatti alagutat, valamint kibővítik a víz- és szennyvízelosztó hálózatot.
Az egészségügyi ellátás területén a Kis-lengyelországi vajdaságban működő Krakkói Egyetemi Kórház mintegy 61 millió euró uniós támogatással vásárolhat új berendezéseket. A fejlesztés előnyeit több mint 3,3 millió lakos élvezheti majd. A Nagy-lengyelországi vajdaságban található Poznań Regionális Gyermekegészségügyi Központjának új kórházi komplexuma pedig 56 millió euró értékű finanszírozással épülhet fel, és ugyanebből a keretből központosítják majd az egészségügyi szolgáltatásokat, bővítik a létesítményeket és vásárolnak új berendezéseket. A Központban lesz sürgősségi gyermekosztály, és bővül az ortopédiai, a traumatológiai és a rehabilitációs osztály.
A tengeri közlekedés területére irányuló 155 millió eurós támogatás a kikötőgát szerkezetének korszerűsítése révén biztonságosabbá teszi a pomerániai Gdańsk kikötőjében végzett műveleteket. Csaknem 65 millió euró áll rendelkezésre a gdyniai kikötőben a rakpartok és a hidrotechnikai mérnöki műtárgyak építésére, illetve korszerűsítésére, javítva ezáltal a közlekedésbiztonságot.
A vasúti közlekedés területén nyújtott 126 millió eurós támogatás a szczecini városi vasút kiépítéséhez hivatott segítséget nyújtani, amely a nagyobb nyugat-pomerániai városokat, köztük Stargard, Police és Gryfino városát kapcsolja össze, és 687 000 lakost szolgál ki. Közel 39 millió euró áll rendelkezésre a majdan a varsói agglomerációban működő 16 elektromos vonat beszerzéséhez. Mintegy 58 millió eurós összegből valósul meg 152 személykocsi korszerűsítése és 20 villanymozdony beszerzése, amelyek az ország területén a PKP Intercity által üzemeltetett útvonalakon fognak közlekedni.
Végezetül a közúti közlekedésben a kohéziós politika finanszírozza az S7 gyorsforgalmi út Varsót és Grójecet összekötő szakaszának megépítését (129 millió euró), az A2-es autópálya varsói déli elkerülő út és Mińsk Mazowiecki közötti szakaszának megépítését (több mint 78 millió euró), az S3 gyorsforgalmi út cseh határ felé tartó alsó-sziléziai szakaszának megépítését (105 millió euró), valamint az olsztyni elkerülő út Varmia-mazúriai vajdaságba eső szakaszának megépítését (87 millió euró). A felsorolt projektek, amelyek mind a transzeurópai közlekedési hálózat egy-egy szakaszára irányulnak, biztonságosabbá teszik a közúti közlekedést, csökkentik az utazási időt és javítják az ország területi kohézióját.
A transzeurópai közlekedési hálózat részét képező északi vasútvonal Ovartól Gaiáig tartó szakaszát csaknem 119 millió euró összegű uniós támogatásból korszerűsítik. Ennek köszönhetően az utasok gyorsabban, kényelmesebben és nagyobb biztonságban utazhatnak majd a szóban forgó vonalon.
Az 1 milliárd euró finanszírozás a bukaresti körgyűrű korszerűsítését szolgálja, melynek több szakaszát mindkét irányban kétszer annyi sávúra bővítik. Az említett keretből finanszírozzák majd egy új 51 km-es szakasz építését is az új bukaresti Orbital autópálya déli részén. A román fővárosban ezenkívül 97 millió euró összegű uniós finanszírozás támogatja majd a 2-es metróvonal teljes hosszán folyó munkálatokat, valamint új pályaszakaszok kiépítését és új járművek üzembe állítását.
Ezenkívül mintegy 603 millió euró támogatásban részesül a nagy turisztikai értékkel bíró fekete-tengeri partvidék Constanța megyei szakaszának védelme és helyreállítása. A projekt keretében egyebek mellett megerősítik a sziklafalakat, pótolják a tengerparti homokot, intézkedéseket hoznak a biológiai sokféleség megőrzésére (mesterséges zátonyok létesítése és tengeri fajok újratelepítése révén), valamint felügyeleti berendezéseket telepítenek.
Végezetül az EU több mint 135 millió euró beruházással támogatja Temes megye ivóvíz- és szennyvíztisztító rendszereinek fejlesztését, aminek köszönhetően további 15 000 lakos kapcsolódhat az ivóvízhálózathoz, és közel 380 000 ember jut jobb minőségű ivóvízhez.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.