Több mint 200 millió euró az európai agrár-élelmiszeripari termékek promóciójára

2019. 11. 21., 10:15

Az Európai Bizottság 2020-ban 200,9 millió eurót fog fordítani az európai agrár-élelmiszeripari termékek népszerűsítésének finanszírozására, az unión belül és kívül egyaránt.

Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős uniós biztos szerint: „Európa jó hírneve páratlan az agrár-élelmiszeripari termékek piacán. Nem véletlenül az Európai Unió a világ vezető agrár-élelmiszeripari exportőre. A megnövelt költségvetéssel rendelkező promóciós politikánk támogatja az uniós termelőket abban, hogy termékeiket megismerjék az EU-n belül és kívül egyaránt, valamint, hogy a figyelemfelkeltés révén könnyebben megküzdhessenek a piaci nehézségekkel. A fennálló kereskedelmi megállapodások megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy a gyorsan növekvő piacokhoz alkalmazkodva növeljék exportjukat. Az EU és Kína között nemrégiben megkötött, földrajzi jelzésekről szóló kétoldalú megállapodás újabb példa arra, hogy a bizottság igyekszik lehetőségeket teremteni a termelőknek, csakúgy mint a minőségi uniós termékeknek.”

2020-ban a költségvetés több mint felét (118 millió euró) olyan kampányokra fordítják, amelyek Unión kívüli, nagy növekedési potenciállal rendelkező piacokat céloznak, mint az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Kína, Korea és Mexikó. A támogatható ágazatok közé tartozik a sajt és a tejtermékek, az étkezési olajbogyó és az olívaolaj, valamint a borok szektora. A kampányok várhatóan fokozzák az uniós agrár-élelmiszeripari termékek versenyképességét és fogyasztását, növelik azok ismertségét és piaci részesedését a célországokban.

A kampányok emellett tájékoztatják az uniós és a globális fogyasztókat a különböző uniós minőségrendszerekről és címkékről, például a földrajzi jelzésekről vagy a biotermékekről. A kampányok továbbá hangsúlyt fektetnek a magas szintű biztonsági és minőségi szabványokra, valamint az uniós agrár-élelmiszeripari termékek sokszínűségére és hagyományos sajátosságaira. Végezetül az EU-n belül a hangsúlyt az egészséges táplálkozás előmozdítására és a kiegyensúlyozott étrendek részét képező friss gyümölcs és zöldség fogyasztásának növelésére helyezik.

A 2020-as kampányokra vonatkozó pályázati felhívásokat a bizottság 2020 januárjában teszi közzé. Kereskedelmi szervezetek, termelői szervezetek és promóciós tevékenységeket folytató agrár-élelmiszeripari szervek széles köre jogosult a támogatás megpályázására és programjavaslatok benyújtására.

Úgynevezett „egyszerű programokat” nyújthat be egy vagy több, ugyanazon tagállamban székhellyel rendelkező szervezet; „összetett programmal” legalább két tagállamból legalább két pályázó szervezet vagy egy vagy több európai szervezet pályázhat.

2020-ra 100 millió eurót különítettek el egyszerű programokra és 91,4 milliót összetett programokra.

További 9,5 millió euró fordítható a bizottság saját kezdeményezéseire. Ebből finanszírozhatók a vásárokon és kommunikációs kampányokban való részvételek, valamint a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos ágazati delegációk kíséretében tett diplomáciai erőfeszítései. Ezekre a kezdeményezésekre további 17,2 millió euró – a 2019-es promóciós programból fennmaradt összeg – fordítható. Ez további támogatást jelent a sajt,- a vaj-, az étkezésiolajbogyó- és az olívaolaj-ágazatnak a kihívásokkal teli világpiacon – zárul az Európai Bizottság közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS