Több lesz a csőd a Brexit miatt az EU-ban

2020. 02. 05., 16:45

Az átmeneti időszak várhatóan túl rövid lesz ahhoz, hogy megszülessen az Egyesült Királyság és az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodása, és ennek fájdalmasak lesznek a következményei. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító Brexit-elemzésében. A tanulmány szerint folytatódik a brit csődhullám, a tavalyi 8 százalék után az idén további 7 százalékkal több vállalat válik fizetésképtelenné, mint a kilépésről szóló népszavazás előtti időszakban. A Brexit legnagyobb vesztese a brit gazdaságban a kiskereskedelem, de az autóipar is katasztrofálisan teljesít. Nagy-Britannia kilépése az Uniós tagállamok számára is visszaesést jelent.

A hitelbiztosító elemzői emlékeztetnek arra, hogy az Unió szabályai, így az áruk szabad áramlásáról szóló megállapodás is, 2020. december 31-ig érvényesek az Egyesült Királyság számára.

Ha az év végéig nem sikerül új egyezményt kötni, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tarifái alapján szabják majd ki a vámokat. A piacvezető hitelbiztosító országigazgatója szerint ez súlyosan érinti az eddigi bizonytalanságtól eleve meggyengült brit gazdaságot.

„Fontos tudni, hogy a brit export 48 százaléka az Európai Unióba irányul, plusz 16 százalék olyan országokba (Norvégia, Korea, Dél-Afrika), amelyeknek van szabadkereskedelmi megállapodása az EU-val. Tehát a teljes brit kivitel 64 százalékát sújtja majd egy 5,7 százalékos vámtarifa. Ugyanakkor az Unió exportjának mindössze 16 százaléka jut az Egyesült Királyságba. Már ebből is érzékelhető az a feszültség, amit a vámok okoznának” – mondta Vanek Balázs.

Az Atradius tanulmánya szerint a brit GDP az idén mindössze 1 százalékkal bővül. A beruházások 7 százalékkal csökkennek 2019-hez képest. A csődök száma 7 százalékkal nő 2020-ban.

„A Brexit várhatóan a feldolgozóiparban és az autógyártásban okozza majd a legtöbb csődöt, mert ezeknek az ágazatoknak az export a motorja. Az importot vizsgálva az élelmiszeripari és agráripari termékek drágulása várható, itt a vámok bevezetése és a logisztikai költségek növekedése okozhat nehézségeket. A brit építőiparban pedig nehezebb és drágább lesz európai szakmunkásokat alkalmazni, és ez növeli a csődök kockázatát” – mondta az országigazgató.

Az elemzés szerint a Brexitet az Európai Unió gazdaságai is megsínylik majd. A legnagyobb kockázatok azokban az országokban jelentkeznek, amelyek exportorientáltak és fontos kereskedelmi partnerük Nagy-Britannia. Így Írországban, Belgiumban és Hollandiában lehet számítani a korábbinál nagyobb arányú fizetésképtelenségre. Az autógyártás globális visszaesése és a Brexit a kelet-európai autóipari beszállítók számára is kockázatot jelent.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS