Tíz új magyarországi projekt támogatását hagyta jóvá az Európai Bizottság

2021. 03. 02., 17:30

Az Európai Bizottság kétszáznál is több olyan tagállami projekt 102,6 millió eurós (mintegy 37 milliárd forint) támogatását hagyta jóvá, amelyek célja a gazdasági növekedést ösztönző nemzeti reformok kidolgozása és végrehajtása. Az uniós bizottság tíz új magyarországi kezdeményezés támogatásáról döntött.

Az Európai Bizottság közleménye szerint az idén megvalósuló kezdeményezések támogatásának célja, hogy a tagállamok képesek legyenek végrehajtani a fenntartható növekedéshez, közte a vállalkozások környezetének javításához, az egészségügyi rendszerek megszilárdításához, a szociális és az oktatási rendszerek megerősítéséhez, valamint a súlyos kihívásokkal és globális válságokkal szembeni ellenállóképesség fokozásához szükséges reformokat.

Az úgynevezett technikai támogatási eszköz egyebek mellett olyan reformokat finanszíroz, amelyeket a tagállamok a közigazgatás, a kormányzás, az adópolitika, az üzleti környezet, a pénzügyi szektor, a munkaerőpiac, az oktatási rendszerek, a szociális szolgáltatások, az egészségügy, a zöld átállás, valamint a digitális szolgáltatások területén kívánnak megvalósítani. A támogatás biztosítja a tagállamoknak azt is, hogy elkészítsék és végrehajtsák a helyreállításra és az ellenállóképesség fokozására irányuló terveiket, és így könnyebben juthassanak forráshoz az uniós helyreállítási alapból.

A kedden kihirdetett támogatási fordulóban az Európai Bizottság tíz magyarországi projektnek nyújt hozzájárulást. A projektek a fenntartható növekedés, a méltányos adózás, a közigazgatás digitalizációja, az egészségügyi ellátás javítása, a digitális felsőoktatás modernizációja, a zöld közbeszerzés előmozdítása és a pénzügyi ágazat felügyeletének területén fognak megvalósulni. A brüsszeli testület ezen felül általános támogatást is nyújt majd Magyarországnak a nemzeti helyreállítási és ellenállóképesség fokozását célzó terve kidolgozásához és végrehajtásához.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint Magyarországon eddig tizennyolc projektet támogatott a technikai támogatási eszköz elődje, a strukturálisreform-támogató programban. A projektek között van a zöld átállást és a körforgásos gazdaság kiépítését, a kkv-ágazat termelékenységének növelését, a finanszírozáshoz hozzáférés javítását, valamint az egészségügyi alapellátás és a felsőoktatás továbbfejlesztését célzó kezdeményezés is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS