Tíz területen is globális vezető lehet az Európai Unió

2021. 09. 10., 19:45

Az Európai Bizottság elfogadta „Az EU cselekvési képessége és mozgásszabadsága” című stratégiai előrejelzési jelentést.

  • Az Európai Bizottság elfogadta „Az EU cselekvési képessége és mozgásszabadsága” című stratégiai előrejelzési jelentést.

A Bizottság négy fő globális trendet azonosított, amelyek hatással bírnak az EU cselekvési képességére és mozgásszabadságára:

  • éghajlatváltozás és más környezeti kihívások;
  • hiperkonnektivitás és technológiai átalakulás;
  • a demokráciát és az értékeket fenyegető nyomás; valamint
  • a világrend és a demográfia változásai.

Emellett tíz olyan kulcsfontosságú cselekvési területet határozott meg, amelyeken az EU megragadhatja a globális vezető szerepre és a nyitott stratégiai autonómiára kínálkozó lehetőségeket:

  • fenntartható és reziliens egészségügyi és élelmiszerrendszerek biztosítása;
  • dekarbonizált és megfizethető energia biztosítása;
  • a kapacitások megerősítése az adatgazdálkodás, a mesterséges intelligencia és a csúcstechnológiák terén;
  • a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás biztosítása és diverzifikálása;
  • a globális szinten elsőként cselekvő pozíció biztosítása a normák meghatározása során;
  • reziliens és időtálló gazdasági és pénzügyi rendszerek kiépítése;
  • az uniós törekvéseknek megfelelő készségek és tehetségek fejlesztése és megtartása;
  • a biztonsági és védelmi kapacitások és a világűrhöz való hozzáférés megerősítése;
  • együttműködés a globális partnerekkel a béke, a biztonság és a jólét mindenki számára történő előmozdítása érdekében;
  • az intézmények rezilienciájának erősítése.

A stratégiai előrejelzés így továbbra is alapul szolgál a Bizottság munkaprogramjaihoz és a prioritások meghatározásához – olvasható a testület közleményében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Az európai polgárok szinte naponta tapasztalják, hogy milyen közvetlen módon hatnak személyes életünkre az olyan globális kihívások, mint az éghajlatváltozás és a digitális átalakulás. Mindannyian érezzük, hogy demokráciánkat és európai értékeinket mind kívülről, mind belülről megkérdőjelezik, vagy hogy Európának a változó világrend miatt át kell alakítania külpolitikáját. Az ilyen tendenciákkal kapcsolatos korai és jobb tájékozódás segíteni fog abban, hogy időben kezeljünk ilyen fontos kérdéseket, és pozitív irányba kormányozzuk az Uniónkat.”

A jelentés (angolul) itt olvasható el:

2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés: Az EU cselekvési képessége és mozgásszabadsága

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS