Tisztább vizet öntene a pohárba az Európai Unió

2019. 03. 06., 14:02

Az EU naprakésszé tenné az ivóvízzel szemben támasztott minőségi előírásokat és költséghatékony megközelítést vezetne be a vízminőség ellenőrzése tekintetében.

Az Európai Tanács elfogadta az ivóvíz-irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatra vonatkozó álláspontját. A szabályok az ivóvízzel érintkezésbe kerülő anyagokra és a vízhez való hozzáférésre vonatkozó új rendelkezéseket is tartalmaznak. A felülvizsgálat a „Right2Water” európai polgári kezdeményezés közvetlen eredményének tekinthető – olvasható az Európai Tanács közleményében.

„Tisztában vagyok azzal, hogy az ivóvíz biztonságossága olyan kérdés, amely valamennyiünk számára alapvetően fontos, amint arra a „Right2Water” európai polgári kezdeményezés során is fény derült. Ezért mély elégedettséggel tölt el az, hogy a mai napon sikerült megállapodnunk az ivóvíz-irányelvre vonatkozó tanácsi álláspontról. Az üzenet egyértelmű: legyünk bárhol is Európában, nyugodtan fogyaszthatjuk a vizet, anélkül, hogy aggódnunk kellene egészségünk miatt” – mondta Ioan Deneș, Románia vízügyi és erdészeti minisztere.

Új elemek a javaslatban

Az átdolgozási javaslat egyik fontos eleme a több mint 20 évvel ezelőtt megállapított, jelenleg is hatályos vízminőségi előírások naprakésszé tétele. A javaslat ezen túlmenően kockázatalapú megközelítést is bevezetne a vízminőség ellenőrzése tekintetében. Ez a megközelítés a várakozások szerint hosszú távon csökkentené az ellenőrzési költségeket, ugyanakkor szavatolná az ivóvíz kiváló minőségét.

A módosított irányelv új kötelezettségeket vezetne be a vízhez való hozzáférés vonatkozásában is. A tagállamoknak immár azt is biztosítaniuk kellene, hogy a fogyasztók információkhoz jussanak ivóvizük jellemzőiről és egyéb hasznos adatokról. Az Európai Tanács új eljárást javasolt az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó higiéniai követelmények megállapítására is. A cél az említett anyagok minőségének javítása annak érdekében, hogy védjük az emberi egészséget és ne fordulhasson elő szennyeződés.

Előzmények és további lépések

A Bizottság 2018. február 1-jén elfogadta az ivóvíz-irányelv átdolgozására irányuló javaslatát. A Környezetvédelmi Tanács a 2018. június 25-i ülésén irányadó vitát tartott a javaslatról. Az osztrák és a román elnökség alatt folytatódtak a szakértői szintű megbeszélések.

Az Európai Parlament a 2018. október 23-i plenáris ülésén módosításokat javasolt a bizottsági javaslat tekintetében. Az első olvasatban elfogadott parlamenti álláspont kialakítása a márciusban esedékes második plenáris ülésen várható. Az intézményközi tárgyalásokra várhatóan a finn elnökség alatt kerül majd sor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS