Theresa May újra június 30-ig terjedő halasztást kért Brüsszeltől

2019. 04. 05., 14:00

A brit EU-tagság megszűnésének legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását kérte Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez intézett pénteki levelében Theresa May brit miniszterelnök, nyitva hagyva a korábbi kilépés lehetőségét.

A Downing Street által ismertetett háromoldalas levél szerint Theresa May azt javasolja, hogy ha a június 30-i határidő előtt sikerül ratifikálni a Brexit feltételrendszerét rögzítő – a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított – megállapodást, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne.

A konzervatív párti brit miniszterelnök szerint London valójában olyan ratifikációs menetrendre törekszik, amely még május 23. előtt lehetővé tenné a kilépést az Európai Unióból, ugyanis így az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie az aznap kezdődő európai parlamenti választásokon.

Theresa May szerint a halasztási kérés ellenére változatlanul az a brit kormány véleménye, hogy sem az EU-ból éppen kilépni készülő Egyesült Királyság, sem az Európai Unió érdekeit nem szolgálná a brit részvétel az EP-választásokon.

London elfogadja ugyanakkor az Európai Tanács azon nézetét, hogy ha az Egyesült Királyság május 23-án is még az Európai Unió tagja, akkor jogilag kötelező lesz számára az EP-választások megtartása. A brit kormány ezért felelősségteljes módon eljárva megteszi az előkészületeket a választási részvételre - áll a brit miniszterelnök által az uniós állam- és kormányfők alkotta testület elnökéhez intézett levélben.

May hangsúlyozza azt is, hogy a Brexit-megállapodás ügyében kialakult patthelyzet nem tartható tovább, mivel az Egyesült Királyságban bizonytalanságot teremt, és aláássa a politikába vetett bizalmat, emellett az Európai Uniónak is jogos igénye, hogy most már a saját jövőjét érintő kérdésekkel is foglalkozni tudjon.

A brit kormányfő felidézi a levélben, hogy e patthelyzet feloldása érdekében egyeztetéseket kezdeményezett a legnagyobb brit parlamenti ellenzéki erővel, a Munkáspárttal.

A kormány és a Labour képviselői – köztük személyesen Theresa May és Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője – eddig két tárgyalást tartottak, és a Downing Street produktívnak minősítette az egyeztetéseket.

May az Európai Tanács elnökének küldött pénteki levelében megerősíti azt is, hogy ha e pártközi egyeztetések mégsem járnának eredménnyel, akkor a kormány korlátozott számban egyéb opciókat terjeszt a brit parlament elé, ezzel próbálva konszenzust teremteni az EU-val fenntartandó kapcsolatok jövőjének kialakításáról.

A június végi halasztási határidőt London nem először javasolja.

A brit EU-tagság az eredeti tervek alapján múlt pénteken megszűnt volna, de Theresa May a Brexit-megállapodás sorozatos alsóházi elutasításai nyomán kialakult patthelyzet miatt már korábban kezdeményezte az EU-nál a kilépés elhalasztását, és ennek végdátumaként akkor is június 30-át javasolta.

A márciusi EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a Brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis múlt pénteken közép-európai idő szerint éjfélig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek.

A Brexit-megállapodást az alsóház azonban éppen múlt pénteken vetette el harmadszor is, és ezután életbe lépett az EU-csúcson erre az esetre előre megállapított új, április 12-i határidő, amely továbbra is érvényes. A jelenlegi jogi alaphelyzet ugyanis az, hogy a brit EU-tagság jövő pénteken megállapodás nélkül megszűnik, ha addig nem születik egyéb döntés.

Londonnak az Európai Tanács elnöke által jövő szerdára összehívott soron kívüli EU-csúcson kell hivatalosan előterjesztenie, hogy milyen tervei vannak a Brexit-folyamat kimozdítására a holtpontról, és a testület várhatóan ennek alapján dönt arról, hogy indokoltnak tartja-e a további halasztást.

A Brexit-határidő kiterjesztéséhez az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása szükséges.

Nem hivatalos értesülések szerint Donald Tusk a brit kormányfő javaslatában szereplő  június 30-i határidőnél jóval hosszabb, akár egy évig tartó halasztás lehetővé tételét javasolja a tagországoknak. Tusk várható javaslata szerint ugyanakkor ez rugalmas határidő lenne, vagyis korábbi megállapodás esetén a brit EU-tagság előbb is megszűnhetne.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-22 18:10:00
A mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16 százalékkal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28 százalékkal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12 százalékkal nőtt. A ráfordítási árak 1,1 százalékos mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5 százalékos csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10 százalékkal emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS