Theresa May újra június 30-ig terjedő halasztást kért Brüsszeltől

2019. 04. 05., 14:00

A brit EU-tagság megszűnésének legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását kérte Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez intézett pénteki levelében Theresa May brit miniszterelnök, nyitva hagyva a korábbi kilépés lehetőségét.

A Downing Street által ismertetett háromoldalas levél szerint Theresa May azt javasolja, hogy ha a június 30-i határidő előtt sikerül ratifikálni a Brexit feltételrendszerét rögzítő – a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított – megállapodást, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne.

A konzervatív párti brit miniszterelnök szerint London valójában olyan ratifikációs menetrendre törekszik, amely még május 23. előtt lehetővé tenné a kilépést az Európai Unióból, ugyanis így az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie az aznap kezdődő európai parlamenti választásokon.

Theresa May szerint a halasztási kérés ellenére változatlanul az a brit kormány véleménye, hogy sem az EU-ból éppen kilépni készülő Egyesült Királyság, sem az Európai Unió érdekeit nem szolgálná a brit részvétel az EP-választásokon.

London elfogadja ugyanakkor az Európai Tanács azon nézetét, hogy ha az Egyesült Királyság május 23-án is még az Európai Unió tagja, akkor jogilag kötelező lesz számára az EP-választások megtartása. A brit kormány ezért felelősségteljes módon eljárva megteszi az előkészületeket a választási részvételre - áll a brit miniszterelnök által az uniós állam- és kormányfők alkotta testület elnökéhez intézett levélben.

May hangsúlyozza azt is, hogy a Brexit-megállapodás ügyében kialakult patthelyzet nem tartható tovább, mivel az Egyesült Királyságban bizonytalanságot teremt, és aláássa a politikába vetett bizalmat, emellett az Európai Uniónak is jogos igénye, hogy most már a saját jövőjét érintő kérdésekkel is foglalkozni tudjon.

A brit kormányfő felidézi a levélben, hogy e patthelyzet feloldása érdekében egyeztetéseket kezdeményezett a legnagyobb brit parlamenti ellenzéki erővel, a Munkáspárttal.

A kormány és a Labour képviselői – köztük személyesen Theresa May és Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője – eddig két tárgyalást tartottak, és a Downing Street produktívnak minősítette az egyeztetéseket.

May az Európai Tanács elnökének küldött pénteki levelében megerősíti azt is, hogy ha e pártközi egyeztetések mégsem járnának eredménnyel, akkor a kormány korlátozott számban egyéb opciókat terjeszt a brit parlament elé, ezzel próbálva konszenzust teremteni az EU-val fenntartandó kapcsolatok jövőjének kialakításáról.

A június végi halasztási határidőt London nem először javasolja.

A brit EU-tagság az eredeti tervek alapján múlt pénteken megszűnt volna, de Theresa May a Brexit-megállapodás sorozatos alsóházi elutasításai nyomán kialakult patthelyzet miatt már korábban kezdeményezte az EU-nál a kilépés elhalasztását, és ennek végdátumaként akkor is június 30-át javasolta.

A márciusi EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a Brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis múlt pénteken közép-európai idő szerint éjfélig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek.

A Brexit-megállapodást az alsóház azonban éppen múlt pénteken vetette el harmadszor is, és ezután életbe lépett az EU-csúcson erre az esetre előre megállapított új, április 12-i határidő, amely továbbra is érvényes. A jelenlegi jogi alaphelyzet ugyanis az, hogy a brit EU-tagság jövő pénteken megállapodás nélkül megszűnik, ha addig nem születik egyéb döntés.

Londonnak az Európai Tanács elnöke által jövő szerdára összehívott soron kívüli EU-csúcson kell hivatalosan előterjesztenie, hogy milyen tervei vannak a Brexit-folyamat kimozdítására a holtpontról, és a testület várhatóan ennek alapján dönt arról, hogy indokoltnak tartja-e a további halasztást.

A Brexit-határidő kiterjesztéséhez az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása szükséges.

Nem hivatalos értesülések szerint Donald Tusk a brit kormányfő javaslatában szereplő  június 30-i határidőnél jóval hosszabb, akár egy évig tartó halasztás lehetővé tételét javasolja a tagországoknak. Tusk várható javaslata szerint ugyanakkor ez rugalmas határidő lenne, vagyis korábbi megállapodás esetén a brit EU-tagság előbb is megszűnhetne.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 23., 10:00
A VOSZ üdvözli a napokban közzé tett, hazai éttermeket segítő akciótervet, amely adó- és adminisztrációs teher könnyítésekkel és kedvezményes hitellel támogatja az üzleti vendéglátást. A vállalkozói szövetség vendéglátóipari szakmai közösségének első reakciói ritkán tapaszalt optimizmust mutatnak.
2026. 01. 22., 14:30
A kkv-szektor két éve tartós alkalmazkodási pályára állt, a kedvezőtlen makrofeltételek közepette a működőképesség fenntartására rendezkedtek be a vállalkozások, amelyek szerint a kiszámíthatatlanság vált az egyik legfőbb problémává saját vállalkozásuk üzletmenetét illetően – derül ki a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő VOSZ Barométer friss kutatásából.
2026. 01. 22., 09:05
Idén havi 16 140 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről – például laktóz- vagy gluténérzékenységről – szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal – emlékeztet az adóhivatal.
2026-01-23 18:15:00
Élénk évet zárt az ingatlanpiac és az idei sem lesz eseménytelen, tavasszal ismét intenzív kereslet fogja jellemezni a szektort. Érdemi lakásár csökkenés ugyanakkor nem valószínűsíthető, de a lakásépítések felfutásával bővülő kínálat valamelyest csillapíthatja az áremelkedés ütemét – prognosztizálja Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.
2026-01-22 19:20:00
Az orvosi eszközök fejlesztésére szakosodott Medicontur összesen 20,8 millió eurós beruházásai nyomán K+F projekttel bővíti zsámbéki központjának tevékenységét, gyártókapacitást bővít és a Gyármentő Program keretében zöld átállásra irányuló fejlesztéseket valósít meg. A projekttel 58, köztük 10 kutatás-fejlesztő munkahelyet teremt a magyar gyártó.
2026-01-22 18:05:00
A bajor tulajdonú Sano-Modern Takarmányozás Kft. tízmilliárd forintos beruházással új takarmánykeverő üzemet épít a Csémen meglévő gyára mellett, így megháromszorozza az itt készülő állati táp mennyiségét. A beruházást a magyar kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette – jelentették be a létesítmény január 22-i alapkőletételén.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS