Theresa May kitart a Brexit dátuma mellett

2019. 02. 03., 16:00

Theresa May brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság a 2016-os népszavazás döntésének megfelelően kilép az Európai Unióból. May ezzel ellentmondott saját külügyminiszterének, aki a minap felvetette a Brexit halasztásának lehetőségét.

A konzervatív párti kormányfő a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapban közölt írásában egyenes utalást tesz arra is, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerében foglalt, az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülésére kidolgozott készenléti mechanizmus (backstop) jelenlegi formájának milyen lehetséges alternatíváit tárja a következő napokban Brüsszel elé.

Az EU-val novemberben aláírt 585 oldalas kilépési megállapodást a londoni alsóház – mindenekelőtt a backstop-mechanizmussal szembeni rendkívüli ellenállás miatt – a múlt hónapban példátlan, 230 fős többséggel elutasította, utána egy módosító indítványt elfogadva felszólította a brit kormányt arra, hogy kezdeményezze az EU-nál a novemberi megállapodással már lezárt kilépési tárgyalások újranyitását, és keressen a jelenlegi backstop-mechanizmus helyett alternatív megoldásokat.

Theresa May vasárnapi megjelent írásában közli: Sir Graham Brady, az alsóházi tory frakció legbefolyásosabb nem kormányzati tagja, aki az elfogadott módosítót beterjesztette, egyértelművé tette számára, hogy jóllehet az egyik opció valóban más megoldás keresése a backstop-mechanizmus helyett, el tudná fogadni azonban a jelenlegi készenléti megoldás átalakítását is egy olyan módosítással, amely időhatárt szabna a mechanizmus alkalmazhatóságának, vagy lehetővé tenné London egyoldalú kilépését e mechanizmusból.

May e közlése azért különös jelentőségű, mert Brady az alsóházi konzervatív frakció messze legbefolyásosabb testületének, a kormányzati tisztséget nem viselő tory képviselők alkotta 1922 bizottságnak az elnöke.

Az 1923 óta létező bizottság, amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe, informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormányzati - ellenzéki időszakokban árnyékkormányzati - tisztséget viselő konzervatív képviselők számára.

Theresa May a cikk e részében így valójában azt fedte fel, hogy milyen javaslatokat  készül Brüsszel elé tárni a backstop-mechanizmus átalakítására, az 1922 bizottság ajánlásai alapján.

A készenléti megoldást jelenlegi formájában mindenekelőtt a tory frakció keményvonalas Brexit-tábora veti el, mert a mechanizmus alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val a Brexit után is, ha nem sikerülne időben olyan kereskedelmi megállapodásra jutni, amely feleslegessé tenné az észak-írországi rendezési folyamat egyik fő vívmányaként hosszú évek óta nem létező fizika ellenőrzés visszaállítását az ír-északír határon.

A cikkben Theresa May alig burkoltan ellentmond saját külügyminiszterének, leszögezve: eltökélt szándéka a Brexit-folyamat végigvitele, mégpedig úgy, hogy a brit EU-tagság a törvényesen is rögzített időpontban, március 29-én szűnjön meg.

Jeremy Hunt külügyminiszter a BBC közszolgálati rádiói csütörtöki hírmagazinjában, komoly feltűnést keltve kijelentette: ha a kilépési megállapodást csak a márciusi 29-i Brexit-határidő előtt néhány nappal sikerülne elfogadtatni az alsóházban, akkor szükség lehet a kilépés bizonyos mértékű halasztására, mivel további, kritikus jelentőségű tervezeteket is törvénybe kell még iktatni.

A Downing Street már aznap cáfolta, hogy napirenden lenne a halasztás, közölve: a kormány változatlanul elkötelezett a kilépési határidő tartása mellett.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-23 15:10:00
A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS