Theresa May kitart a Brexit dátuma mellett

2019. 02. 03., 16:00

Theresa May brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság a 2016-os népszavazás döntésének megfelelően kilép az Európai Unióból. May ezzel ellentmondott saját külügyminiszterének, aki a minap felvetette a Brexit halasztásának lehetőségét.

A konzervatív párti kormányfő a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapban közölt írásában egyenes utalást tesz arra is, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerében foglalt, az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülésére kidolgozott készenléti mechanizmus (backstop) jelenlegi formájának milyen lehetséges alternatíváit tárja a következő napokban Brüsszel elé.

Az EU-val novemberben aláírt 585 oldalas kilépési megállapodást a londoni alsóház – mindenekelőtt a backstop-mechanizmussal szembeni rendkívüli ellenállás miatt – a múlt hónapban példátlan, 230 fős többséggel elutasította, utána egy módosító indítványt elfogadva felszólította a brit kormányt arra, hogy kezdeményezze az EU-nál a novemberi megállapodással már lezárt kilépési tárgyalások újranyitását, és keressen a jelenlegi backstop-mechanizmus helyett alternatív megoldásokat.

Theresa May vasárnapi megjelent írásában közli: Sir Graham Brady, az alsóházi tory frakció legbefolyásosabb nem kormányzati tagja, aki az elfogadott módosítót beterjesztette, egyértelművé tette számára, hogy jóllehet az egyik opció valóban más megoldás keresése a backstop-mechanizmus helyett, el tudná fogadni azonban a jelenlegi készenléti megoldás átalakítását is egy olyan módosítással, amely időhatárt szabna a mechanizmus alkalmazhatóságának, vagy lehetővé tenné London egyoldalú kilépését e mechanizmusból.

May e közlése azért különös jelentőségű, mert Brady az alsóházi konzervatív frakció messze legbefolyásosabb testületének, a kormányzati tisztséget nem viselő tory képviselők alkotta 1922 bizottságnak az elnöke.

Az 1923 óta létező bizottság, amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe, informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormányzati - ellenzéki időszakokban árnyékkormányzati - tisztséget viselő konzervatív képviselők számára.

Theresa May a cikk e részében így valójában azt fedte fel, hogy milyen javaslatokat  készül Brüsszel elé tárni a backstop-mechanizmus átalakítására, az 1922 bizottság ajánlásai alapján.

A készenléti megoldást jelenlegi formájában mindenekelőtt a tory frakció keményvonalas Brexit-tábora veti el, mert a mechanizmus alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val a Brexit után is, ha nem sikerülne időben olyan kereskedelmi megállapodásra jutni, amely feleslegessé tenné az észak-írországi rendezési folyamat egyik fő vívmányaként hosszú évek óta nem létező fizika ellenőrzés visszaállítását az ír-északír határon.

A cikkben Theresa May alig burkoltan ellentmond saját külügyminiszterének, leszögezve: eltökélt szándéka a Brexit-folyamat végigvitele, mégpedig úgy, hogy a brit EU-tagság a törvényesen is rögzített időpontban, március 29-én szűnjön meg.

Jeremy Hunt külügyminiszter a BBC közszolgálati rádiói csütörtöki hírmagazinjában, komoly feltűnést keltve kijelentette: ha a kilépési megállapodást csak a márciusi 29-i Brexit-határidő előtt néhány nappal sikerülne elfogadtatni az alsóházban, akkor szükség lehet a kilépés bizonyos mértékű halasztására, mivel további, kritikus jelentőségű tervezeteket is törvénybe kell még iktatni.

A Downing Street már aznap cáfolta, hogy napirenden lenne a halasztás, közölve: a kormány változatlanul elkötelezett a kilépési határidő tartása mellett.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS