Theresa May elkeseredetten próbálkozik

2019. 02. 10., 15:00

Brit sajtóértesülések szerint Theresa May miniszterelnök a jövő héten február végéig kér időt a parlamenttől arra, hogy megállapodásra jusson az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló, már aláírt és lezárt egyezmény London által szükségesnek tartott módosításairól.

A The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap kormányzati forrásai szerint ha szerdáig nem sikerül egyezséget elérni az EU-val a brit kormány által kért változtatásokról, aminek a lap szerint elsöprő a valószínűsége, akkor May beszámol a képviselőknek az addig elért haladásról, és leszögezi egyben, hogy még időre van szükség a kívánt eredmény eléréséhez.

A Downing Street illetékesei a lapnak azt mondták: Theresa May e forgatókönyv alapján ígéretet tesz arra, hogy legkésőbb február 27-éig új javaslatot terjeszt az alsóház elé a Brexit-folyamat további menetéről, és ehhez a képviselők módosító indítványokat nyújthatnak be.

A BBC brit közszolgálati médiatársaság vasárnapi értesülése szerint több kormányzati tisztviselő kész lenne akár lemondani posztjáról, hogy megkötések nélkül támogathasson olyan módosító indítványokat, amelyek a Brexit elhalasztását célozzák, elkerülendő a megállapodás nélküli kilépést.

A BBC forrásai szerint azonban a Downing Street üzenete számukra az, hogy ne siessenek el semmit, mivel ha február 27-éig sincs megállapodás a jelenlegi Brexit-csomagról, akkor a képviselők alternatív lehetőségekre terjeszthetnek be módosítási javaslatokat, és ezek között szerepelhet akár a kilépés március 29-i határidejének kitolása is.

Ennek lehetőségére magas rangú kabinettagok is tettek már utalást, jóllehet a kormány hivatalos és nyilvános üzeneteiben ettől egyelőre elzárkózik.

Jeremy Hunt külügyminiszter a BBC rádiónak adott, komoly feltűnést keltő minapi nyilatkozatában kijelentette: ha a kilépési megállapodást csak a márciusi 29-i Brexit-határidő előtt néhány nappal sikerülne elfogadtatni az alsóházban, akkor szükség lehet a kilépés bizonyos mértékű halasztására, mivel további, kritikus jelentőségű tervezeteket is törvénybe kell még iktatni.

Andrea Leadsom, az alsóház vezetője – aki e minőségében a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag – nem sokkal korábban, a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta: ha Londonnak szüksége lenne „pár hét haladékra” a kilépési megállapodás parlamenti jóváhagyási procedúrájához, ezt az EU valószínűleg lehetővé tenné.

Theresa May miniszterelnök azonban az elmúlt napokban többször is kijelentette, hogy a brit kormány változatlan szándékai szerint az Egyesült Királyság a meghatározott időpontban, március 29-én kilép az EU-ból.

A vita az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülésére szolgáló készenléti mechanizmusról (backstop) folyik. Az EU-val novemberben aláírt kilépési megállapodást elsősorban e záradék miatt utasította el januárban példátlan, 230 fős többséggel a londoni alsóház, mivel a keményvonalas tory Brexit-tábor attól tart, hogy ha szükség lenne e megoldás életbe léptetésére, az Egyesült Királyság végleg beleragadhat egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.

Theresa May e backstop-mechanizmus jogilag kötelező erővel bíró módosításait igyekszik elérni az EU-nál, de e héten tartott brüsszeli tárgyalásain az uniós vezetők kizárták a kilépési megállapodás újranyitásának és módosításának lehetőségét.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS