Theresa May elkeseredetten próbálkozik

2019. 02. 10., 15:00

Brit sajtóértesülések szerint Theresa May miniszterelnök a jövő héten február végéig kér időt a parlamenttől arra, hogy megállapodásra jusson az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló, már aláírt és lezárt egyezmény London által szükségesnek tartott módosításairól.

A The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap kormányzati forrásai szerint ha szerdáig nem sikerül egyezséget elérni az EU-val a brit kormány által kért változtatásokról, aminek a lap szerint elsöprő a valószínűsége, akkor May beszámol a képviselőknek az addig elért haladásról, és leszögezi egyben, hogy még időre van szükség a kívánt eredmény eléréséhez.

A Downing Street illetékesei a lapnak azt mondták: Theresa May e forgatókönyv alapján ígéretet tesz arra, hogy legkésőbb február 27-éig új javaslatot terjeszt az alsóház elé a Brexit-folyamat további menetéről, és ehhez a képviselők módosító indítványokat nyújthatnak be.

A BBC brit közszolgálati médiatársaság vasárnapi értesülése szerint több kormányzati tisztviselő kész lenne akár lemondani posztjáról, hogy megkötések nélkül támogathasson olyan módosító indítványokat, amelyek a Brexit elhalasztását célozzák, elkerülendő a megállapodás nélküli kilépést.

A BBC forrásai szerint azonban a Downing Street üzenete számukra az, hogy ne siessenek el semmit, mivel ha február 27-éig sincs megállapodás a jelenlegi Brexit-csomagról, akkor a képviselők alternatív lehetőségekre terjeszthetnek be módosítási javaslatokat, és ezek között szerepelhet akár a kilépés március 29-i határidejének kitolása is.

Ennek lehetőségére magas rangú kabinettagok is tettek már utalást, jóllehet a kormány hivatalos és nyilvános üzeneteiben ettől egyelőre elzárkózik.

Jeremy Hunt külügyminiszter a BBC rádiónak adott, komoly feltűnést keltő minapi nyilatkozatában kijelentette: ha a kilépési megállapodást csak a márciusi 29-i Brexit-határidő előtt néhány nappal sikerülne elfogadtatni az alsóházban, akkor szükség lehet a kilépés bizonyos mértékű halasztására, mivel további, kritikus jelentőségű tervezeteket is törvénybe kell még iktatni.

Andrea Leadsom, az alsóház vezetője – aki e minőségében a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag – nem sokkal korábban, a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta: ha Londonnak szüksége lenne „pár hét haladékra” a kilépési megállapodás parlamenti jóváhagyási procedúrájához, ezt az EU valószínűleg lehetővé tenné.

Theresa May miniszterelnök azonban az elmúlt napokban többször is kijelentette, hogy a brit kormány változatlan szándékai szerint az Egyesült Királyság a meghatározott időpontban, március 29-én kilép az EU-ból.

A vita az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülésére szolgáló készenléti mechanizmusról (backstop) folyik. Az EU-val novemberben aláírt kilépési megállapodást elsősorban e záradék miatt utasította el januárban példátlan, 230 fős többséggel a londoni alsóház, mivel a keményvonalas tory Brexit-tábor attól tart, hogy ha szükség lenne e megoldás életbe léptetésére, az Egyesült Királyság végleg beleragadhat egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.

Theresa May e backstop-mechanizmus jogilag kötelező erővel bíró módosításait igyekszik elérni az EU-nál, de e héten tartott brüsszeli tárgyalásain az uniós vezetők kizárták a kilépési megállapodás újranyitásának és módosításának lehetőségét.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS