Szomorú, tragikus nap az Európai Unió életében

2018. 11. 25., 10:30

Sikerült tető alá hozni a lehető legjobb megállapodást, de nincs ok örömre, szomorú pillanat, tragédia az Egyesült Királyság távozása az Európai Unióból – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a vasárnapi rendkívüli brüsszeli EU-csúcs megkezdése előtt.

Aláírták a megállapodást a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, valamint a politikai nyilatkozatot a jövőbeli kapcsolatokról az európai uniós tagországok vezetőinek vasárnapi brüsszeli csúcsértekezletén.

„Szomorú nap a mai. Nincs ok örömre vagy ünneplésre, Nagy-Britannia kilépése szomorú pillanat, tragédia” – mondta Jean-Claude Juncker.

Újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy akkor sem tárgyalható alapjaiban újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás, ha a londoni parlament végül nem fogadja el.

A csúcstalálkozó jó alkalom arra, hogy az EU levonja a brit kilépés minden tanulságát, egyebek mellett azt, hogy az uniónak vannak törékeny pontjai – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök Brüsszelben.

A francia elnök hangsúlyozta, a brit kilépés azt mutatja, hogy van min javítani, az EU-nak reformra, átalakításra van szüksége. A csúcstalálkozónak a tiszteletet és a méltóságot kell mutatnia, valamint az unió egységét. „Nem ünnep ez, se nem gyász” – fogalmazott az elnök.

Vasárnapi soron kívüli brüsszeli csúcstalálkozójukon az unióban maradó 27 tagország, az EU27-ek vezetői és Theresa May brit kormányfő várhatóan aláírják a megállapodást a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről és a politikai nyilatkozatot a jövőbeli kapcsolatokról. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS