Szociális gazdaság: cselekvési tervet terjesztett elő az Európai Bizottság

Szociális gazdaság: cselekvési tervet terjesztett elő az Európai Bizottság
2021. 12. 09., 19:08

„A szociális gazdaság a helyi közösségekkel együtt és a helyi közösségekért dolgozik, és hatalmas munkahely-teremtési potenciállal rendelkezik.”

Az Európai Bizottság cselekvési tervet terjesztett elő az európai szociális gazdaság fellendülésének elősegítésére, gazdasági és munkahely-teremtési potenciáljának, valamint a méltányos és inkluzív helyreállításhoz, és a zöld és digitális átálláshoz való hozzájárulásának kihasználására.

A szociális gazdasági szervezetek elsődlegesen szociális és környezetvédelmi célokat szolgálnak, és nyereségük nagy részét visszaforgatják. Európa 2,8 millió szociális gazdasági szereplője mintegy 13,6 millió embert foglalkoztat, és társadalmaink fő kihívásaira kínál megoldásokat. A szövetkezetektől a szociális vállalkozásokig a legkülönbözőbb formákban fejtik ki tevékenységüket a legkülönbözőbb ágazatokban, a gondozási szolgáltatásoktól a hulladék-újrafeldolgozásig. A szociális gazdaság fokozott támogatása nemcsak munkahelyeket teremt, hanem azt is lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy unió-szerte növeljék társadalmi hatásukat. A ma bejelentett, szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv elhárítja a szociális gazdasági szervezetek fellendülésének és növekedésének útjában álló akadályokat – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

A Bizottság három területen javasol fellépést.

1. A szociális gazdaság fellendüléséhez szükséges feltételek megteremtése

A szakpolitikai és jogi keretek kulcsfontosságúak a szociális gazdaság fellendülését elősegítő környezet megteremtéséhez. Ezek közé tartoznak az adózást, a közbeszerzést és az állami támogatásokat meghatározó keretek, amelyeket a szociális gazdaság igényeihez kell igazítani.

2. Szociális gazdasági szervezetek indításának és léptékváltásának elősegítése

A szociális gazdasági szereplőknek vállalkozásfejlesztési támogatásban kell részesülniük a vállalkozásindításhoz és -fejlesztéshez, valamint munkavállalóik átképzéséhez és továbbképzéséhez. A Bizottság célja, hogy a szociális gazdaságnak a becslések szerint a számára korábban (2014–2020) nyújtott 2,5 milliárd eurónál nagyobb támogatást biztosítson a 2021 és 2027 közötti időszakra.

Egyéb intézkedések mellett a Bizottság 2023-ban új uniós szociális gazdasági portált indít annak biztosítása érdekében, hogy a szociális gazdaság szereplői egyetlen helyen megtalálják az összes szükséges információt az uniós finanszírozásról, szakpolitikákról, képzésekről és kezdeményezésekről. Emellett 2022-ben új pénzügyi termékeket fog bevezetni az InvestEU program keretében, és javítani fogja a finanszírozáshoz való hozzáférést. 2022-ben a Bizottság létrehozza az Európai Szociális Innovációs Kompetenciaközpontot is.

3. A szociális gazdaság elismerésének és az abban rejlő lehetőségek felismerésének biztosítása

A Bizottság kommunikációs fellépéseket tervez, hogy ráirányítsa a figyelmet a szociális gazdaság szerepére és sajátosságaira. Ezen túlmenően a Bizottság tanulmányt fog készíteni, hogy minőségi és mennyiségi adatok begyűjtésével Unió-szerte jobban megismerje a szociális gazdaságot. Képzéseket is fog szervezni köztisztviselők számára a szociális gazdaság szempontjából releváns különböző témákban, és más fellépések mellett a határokon átnyúló cserék ösztönzése révén támogatni fogja a regionális és helyi szintű szociális gazdaságot.

A Bizottság a hatóságok és az érdekelt felek bevonásával „átállási pályát” is indít a szociális gazdaság zöld és digitális átállásának elősegítése érdekében, erről egy 2022. február 28-ig tartó uniós felmérés keretében a nyilvánosság véleményét is kikéri.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így fogalmazott: „A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv kellő támogatást ad szociális gazdaságunknak a kibontakozáshoz és ahhoz, hogy fokozottabban hozzájárulhasson társadalmaink jólétéhez. Az egyes szociális vállalkozókat sújtó bürokrácia csökkentésétől kezdve a munkahelyteremtésig, valamint az emberek továbbképzésére és átképzésére vonatkozó új lehetőségek biztosításáig ez elengedhetetlen a méltányos zöld és digitális átállás, valamint a világjárvány utáni inkluzív helyreállítás megvalósításához.”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztos a következőket mondta: „Az erős helyi gyökereknek köszönhetően a szociális gazdaság innovatív, alulról építkező megoldásokat kínálhat napjaink számos globális kihívására, például az éghajlatváltozásra, a digitalizációra és a társadalmi kirekesztésre. A szociális gazdaság a helyi közösségekkel együtt és a helyi közösségekért dolgozik, és hatalmas munkahely-teremtési potenciállal rendelkezik. E cselekvési terv, úgy vélem, biztosítja a feltételeket a szociális gazdasági szervezetek növekedéséhez, elismertségéhez, és ahhoz, hogy még nagyobb hatást gyakorolhassanak a társadalomra.” 

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „A szociális gazdaság a lakosság és közvetlen környezetünk szükségleteinek megfelelő munkahelyeket és növekedést teremt. A Covid19-válság rámutatott a szociális gazdaság üzleti modelljeinek rezilienciájára és eredetiségére. A bennük rejlő lehetőségek, valamint a zöld és digitális átalakuláshoz való hozzájárulásuk további fejlesztése érdekében átállási pályát javaslunk a „proximitásalapú és szociális gazdasági” ökoszisztéma számára. Minden érdekelt féllel együtt fogunk működni az inkluzívabb és fenntarthatóbb gazdaság érdekében.”

A képen Valdis Dombrovskis (balra) és Nicolas Schmit.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-12 21:10:35
Csak a személyre szabott és élményalapú munkahelyek képesek hosszú távon megtartani az értékes munkaerőt – hangzott el a FIVOSZ hétfői HR-konferenciáján, ahol panelbeszélgetésen keresték a választ arra, hogy milyen az ideális munkahely 2024-ben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS