Szigorította a nehézgépjárművekre vonatozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokat az Európai Tanács

2024. 05. 13., 11:10

Az Európai Tanács hivatalosan elfogadta a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról, valamint a hatályos uniós szabályok módosításáról és szigorításáról szóló rendeletet.

A naprakésszé tett szabályok révén tovább csökken majd a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátása, valamint 2030-ra, 2035-re és 2040-re vonatkozóan új célértékek kerülnek megállapításra – olvasható a Tanács közleményében.

Az új szabályokkal fennmarad a jelenlegi, 2025-re vonatkozó célérték, amely a 16 tonnát meghaladó tömegű nehéz tehergépkocsik esetében 15 százalékos kibocsátáscsökkentést irányoz elő. A 2030-ra és az azt követő időszakra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célkitűzésekkel összhangban a rendelet további új célértékeket határoz meg:
– 45 százalékos kibocsátáscsökkentés 2030-tól (az eredeti 30 százalék helyett)
– 65 százalékos kibocsátáscsökkentés 2035-től
– 90 százalékos kibocsátáscsökkentés 2040-től.

Ezek a célértékek 2035-től a közepes méretű tehergépkocsikra, a 7,5 tonnát meghaladó tömegű nehéz tehergépjárművekre és a távolsági autóbuszokra, valamint az ezeknek megfelelő, különleges felépítményű gépjárművekre vonatkoznak.

2035-re az új városi autóbuszok 100 százalékának kibocsátásmentesnek kell lennie, 2030-ra pedig e kategória esetében 90 százalékos köztes célérték kerül meghatározásra. A helyközi autóbuszok mentesülnek e célérték elérése alól, mivel a kibocsátáscsökkentés mérése tekintetében távolsági autóbuszoknak fognak minősülni.

A rendeletet az EU Hivatalos Lapjában hirdetik ki, és a kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A Bizottság 2027-ben felül fogja vizsgálni a módosított rendelet hatékonyságát és hatását, különösen a megállapított célértékek teljesülése tekintetében. A Bizottságnak többek között értékelnie kell majd, hogy lehetséges-e közös módszertant kidolgozni az új nehézgépjárművek teljes életciklusra számított szén-dioxid-kibocsátásának mérésére és bejelentésére vonatkozóan.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS