Széles sávú hálózatok az EU-ban: új szabályokat fogadott az Európai Bizottság

2022. 12. 12., 17:21

Minden állami beruházásnak legalább meg kell háromszoroznia a rendelkezésre álló letöltési sebességet, és a verseny jellemezte területeken legalább 1 Gbps letöltési sebességet és 150 Mbps feltöltési sebességet kell biztosítania.

Az Európai Bizottság felülvizsgált közleményt fogadott el a széles sávú hálózatokhoz nyújtott állami támogatásról. A széles sávú hálózatokról szóló felülvizsgált iránymutatás meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a Bizottság értékeli a tagállamok által bejelentett, a széles sávú hálózatok kiépítését és az EU-ban történő széles körű bevezetésüket célzó állami támogatási intézkedéseket. Az új szabályok hozzájárulnak az EU azon stratégiai célkitűzéseihez, hogy az évtized végére mindenki számára gigabitalapú konnektivitást és 5G lefedettséget biztosítson, ami elengedhetetlen az Unió digitális átállásának megvalósításához. Az új iránymutatás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba, várhatóan 2023 januárjában – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

„A széles sávú hálózatokról szóló, felülvizsgált iránymutatás jelentős lépést jelent a sikeres európai digitális átállás felé. Megkönnyíti a tagállamok számára, hogy támogassák a nagy teljesítményű széles sávú hálózatok kiépítését a megfelelő összeköttetéssel nem rendelkező területeken. Ez a fogyasztók, a vállalkozások és a közszféra számára egyaránt előnyös lesz. A digitális szakadék csökkentésével az új szabályok még inkább hozzá fognak járulni az EU-n belüli társadalmi és regionális egyenlőtlenségek megszüntetéséhez” – mondta Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök.

A felülvizsgált iránymutatás

A széles sávú hálózatokról szóló felülvizsgált iránymutatás naprakész keretet biztosít a digitális átállás támogatásához, és tükrözi a technológiai, szabályozási és piaci fejleményeket. Emellett az új szabályok összhangban állnak a gigabitalapú információs társadalomról szóló közleménybenaz Európa digitális jövőjének megtervezéséről szóló közleménybena digitális iránytűről szóló közleményben, valamint az Európai Parlament és a Tanács által nemrégiben elfogadott, a digitális évtizedhez vezető útról szóló javaslatban meghatározott jelenlegi uniós szakpolitikai prioritásokkal.

A felülvizsgált iránymutatás különösen a következőkre tér ki:

  • A vezetékes hálózatok állami támogatására vonatkozó küszöbérték összehangolása a legújabb technológiai és piaci fejleményekkel. Ezek a változások lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy olyan területeken ruházzanak be, ahol a piac nem biztosít és valószínűleg nem is fog biztosítani a végfelhasználók számára legalább 1 Gbps letöltési sebességet és legalább 150 Mbps feltöltési sebességet. Minden állami beruházásnak legalább meg kell háromszoroznia a rendelkezésre álló letöltési sebességet, és a verseny jellemezte területeken legalább 1 Gbps letöltési sebességet és 150 Mbps feltöltési sebességet kell biztosítania.       
  • Új értékelési keretrendszer bevezetése a mobil (többek között az 5G) hálózatok kiépítésére vonatkozóan. Az új iránymutatás lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy támogassák a mobilhálózatokat ott, ahol a beruházást egyébként magánszolgáltatók nem hajtották volna végre, és azt más intézkedések – például az egyes rádióspektrumok használatához kapcsolódó lefedettségi kötelezettségek – nem garantálják.
  • Annak kifejtése, hogy az állami támogatás hogyan használható fel a széles sávú szolgáltatások felfuttatásának ösztönzésére. A digitális konnektivitás előtt álló akadályok felszámolása és a széles sávú szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása révén a széles körű bevezetést szolgáló intézkedések célja a digitális befogadás és a társadalmi reziliencia előmozdítása. A felülvizsgált iránymutatás leírja a szociális és konnektivitási utalványok összeegyeztethetőségi kritériumait annak érdekében, hogy a fogyasztókat és az üzleti felhasználókat széles sávú szolgáltatások igénybevételére ösztönözzék. 
  • Egyes szabályok egyszerűsítése az iránymutatás gyakorlati alkalmazásának megkönnyítése, valamint a vállalkozások és a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében. A felülvizsgált iránymutatás például lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az adott terület versenyhelyzetétől és az egyes termékek iránti kereslettől függően előírják a szolgáltatóknak a legmegfelelőbb nagykereskedelmi hozzáférési termékek biztosítását. Ez csökkenteni fogja az ilyen termékek költségeit, miközben megőrzi a versenyt és megakadályozza a bezáródást.
  • Az állami támogatások Bizottság által végzett értékelése szempontjából fontos egyes kulcsfontosságú fogalmak – például a feltérképezés, a nyilvános konzultációk, a kiválasztási eljárás, a nagykereskedelmi hozzáférés árképzése és a visszakövetelési mechanizmusok – egyértelmű meghatározása és további iránymutatás nyújtása.
  • A támogatásnak a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt pozitív, illetve negatív hatásainak összevetéséhez használt kritériumok aktualizálása. Az értékelés figyelembe veszi a különböző lehetséges hatásokat, például az EU digitális és zöld átállásra vonatkozó célkitűzéseihez való hozzájárulást.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS