SURE: hét tagállamnak további 9 milliárd eurót folyósított az Európai Bizottság

2021. 03. 16., 19:45

A műveletek részeként Csehország 1 milliárd, Spanyolország 2,87 milliárd, Horvátország 510 millió, Olaszország 3,87 milliárd, Litvánia 302 millió, Málta 123 millió, Szlovákia pedig 330 millió eurót kapott. Csehország most részesül először finanszírozásban az eszközből. A másik hat uniós ország már részesült a SURE keretében nyújtott hitelekből.

Ezek a kölcsönök abban segítik a tagállamokat, hogy fedezni tudják a csökkentett munkaidős foglalkoztatás nemzeti programjainak finanszírozásához, valamint a koronavírus-világjárvány nyomán bevezetett hasonló, például az önálló vállalkozókat támogató intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó költségeket. Az újabb kifizetésekre az uniós SURE eszköz keretében kibocsátott ötödik szociális beruházási kötvény kibocsátását követően kerül sor, amely iránt jelentős volt az érdeklődés a befektetők körében.

Az Európai Bizottság eddig összesen 19 tagállamnak 90,6 milliárd euró pénzügyi támogatást javasolt, amiből 18 tagállamnak 90,3 milliárd eurót engedélyeztek (Magyarországnak több mint 500 millió eurót). A Tanács várhatóan kellő időben jóváhagyja az Észtországnak javasolt 230 millió euró összegű támogatást is.

 

A tagállamok továbbra is igényelhetnek pénzügyi támogatást a SURE eszközből, amely összesen mintegy 100 milliárd eurós kerettel rendelkezik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS