SURE: hét tagállamnak további 9 milliárd eurót folyósított az Európai Bizottság

2021. 03. 16., 19:45

A műveletek részeként Csehország 1 milliárd, Spanyolország 2,87 milliárd, Horvátország 510 millió, Olaszország 3,87 milliárd, Litvánia 302 millió, Málta 123 millió, Szlovákia pedig 330 millió eurót kapott. Csehország most részesül először finanszírozásban az eszközből. A másik hat uniós ország már részesült a SURE keretében nyújtott hitelekből.

Ezek a kölcsönök abban segítik a tagállamokat, hogy fedezni tudják a csökkentett munkaidős foglalkoztatás nemzeti programjainak finanszírozásához, valamint a koronavírus-világjárvány nyomán bevezetett hasonló, például az önálló vállalkozókat támogató intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó költségeket. Az újabb kifizetésekre az uniós SURE eszköz keretében kibocsátott ötödik szociális beruházási kötvény kibocsátását követően kerül sor, amely iránt jelentős volt az érdeklődés a befektetők körében.

Az Európai Bizottság eddig összesen 19 tagállamnak 90,6 milliárd euró pénzügyi támogatást javasolt, amiből 18 tagállamnak 90,3 milliárd eurót engedélyeztek (Magyarországnak több mint 500 millió eurót). A Tanács várhatóan kellő időben jóváhagyja az Észtországnak javasolt 230 millió euró összegű támogatást is.

 

A tagállamok továbbra is igényelhetnek pénzügyi támogatást a SURE eszközből, amely összesen mintegy 100 milliárd eurós kerettel rendelkezik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 09., 14:10
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS