Stresszhelyzeti tanulmányt készítettek a Brexitről

2019. 09. 12., 13:15

A legkedvezőtlenebb esetekre kidolgozott brit kormányzati forgatókönyv szerint jelentős kereskedelmi fennakadásokat, egyes élelmiszerekből hiányt okozhat a brit EU-tagság rendezetlen megszűnése.

A hatoldalas stresszhelyzeti tanulmányt a konzervatív párti brit kormány szerdán késő este hozta nyilvánosságra, miután a londoni alsóház a hét elején határozatban kötelezte erre.

A parlamenti határozat előzményeként a múlt hónapban részletek szivárogtak ki a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit laphoz a rendezetlen Brexit lehetséges legsúlyosabb következményeinek felmérésére kidolgozott, Citromsármány művelet (Operation Yellowhammer) kódnévvel ellátott bizalmas készenléti tervcsomagból.

A kormányzati forgatókönyvek szerda este hivatalosan is közzétett legrosszabb változata azzal számol, hogy Franciaország a rendezetlen Brexit utáni első napon ellenőrzésnek veti alá a Nagy-Britanniából érkező árukat.

A dokumentumban szereplő becslés szerint ebben az esetben a La Manche csatornán átkelő kamionok üzemeltetőinek 50-85 százalékáról is kiderülhet, nincs felkészülve a franciaországi vámvizsgálatokra.

A szállítmányozók felkészületlensége és a francia kikötők szűkös parkolóhely-kapacitása 40-60 százalékkal csökkentheti a jelenlegi szinthez képest a Csatornán áthaladó áruforgalmat - áll a kormányzati tanulmányban.

Az elemzés szerint az ebből eredő áruforgalmi felfordulás három hónapig is eltarthat, és az ezután elkezdődő javulás is csak azt jelentené, hogy a Csatornán zajló áruforgalom a mostani szint 50-70 százalékára bővül.

A dokumentum szerint a fennakadások egyes területeken ennél sokkal hosszabb ideig is tarthatnak.

A stresszhelyzeti forgatókönyv szerint mindez azzal járhat, hogy a délkelet-angliai Kent megyében – ahol a legforgalmasabb kompkikötőkhöz vezető utak húzódnak – a kamionok másfél-két napot is várakozhatnak, mielőtt át tudnak kelni a kontinensre.

Független elemzőintézetek ennél sokkal nagyobb fennakadásokat sem tartanak kizártnak megállapodás nélküli Brexit esetén.

A University College London (UCL) egyetem nemrégiben összeállított hatásvizsgálati jelentése szerint járművenként mindössze 70 másodpercnyi átlagos vámvizsgálati idő esetén 1200-2724 közé lenne tehető a délkelet-angliai kikötőkbe vezető utakon feltorlódó kamionok száma a hét legforgalmasabb napjain, és ez azt jelentené, hogy egy-egy kamionnak átlagosan hat napot kellene várakoznia az átkelésre ezen az útvonalon.

A UCL tanulmánya szerint az a kamionos, aki ebbe a sorba hétfőn beáll, szombat délután jutna át a kontinensre.

Egy másik patinás londoni egyetem, az Imperial College London vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy ha a francia oldalon minden egyes teherjárművet négypercnyi vámvizsgálatnak vetnek alá, az a brit oldalon, a Dover kikötőjébe vezető autópályán csúcsidőben 47 kilométeres torlódást okozna.

A brit kormány szerda éjjel nyilvánosságra hozott stresszhelyzeti forgatókönyve szerint a gyógyszerek és a gyógyászati termékek beszállítói hálózata különösen rá van utalva a Csatornán átvezető legrövidebb útvonalra: e termékek háromnegyede érkezik ezen az útvonalon Nagy-Britanniába, és a fennakadások e termékcsoport esetében hat hónapig is eltarthatnak.

Az állatgyógyászati termékek importjának csökkenése, késedelme vagy leállása akadályozhatja az állatjárványok terjedésének megelőzését, illetve kordában tartását, és ez humánegészségügyi, élelmiszer-biztonsági problémákat is okozhat - áll a kormányzati tanulmányban.

Az elemzés szerint bizonyos friss élelmiszerekből is szűkülhet a nagy-britanniai választék.

Általános élelmiszerhiány kialakulása nem várható, ám az élelmiszerek választékának és hozzáférhetőségének szűkösebbé válása áremelkedéseket okoz. Ráadásul az október végi Brexit-időpontra a nagy-britanniai betakarítási szezon már véget ér, és ez fokozott nyomást gyakorolna az élelmiszer-beszállítói hálózatokra, különös tekintettel karácsony közeledtére, amely az élelmiszer-kiskereskedelem legforgalmasabb időszaka - áll a szerda este közzétett stresszhelyzeti forgatókönyvben.

Ugyanerre a problémára az ágazat képviselői is felhívták már a kormány figyelmét.

A brit, az észak-írországi és az írországi kiskereskedelmi szektor szakmai szervezeteinek néhány hónapja ismertetett közös felhívása szerint megállapodás nélküli Brexit esetén az EU-ból érkező élelmiszer-szállítmányok a vámellenőrzések és egyéb adminisztratív nehézségek miatt elakadhatnak a határátkelőknél, és ez hiány kialakulását vagy a választék szűkösebbé válását okozhatja egyes élelmiszerfajtákból és más termékekből is.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS