Rövid távú szálláshelykiadás: átláthatóbbá tenné az uniós szabályozást az Európai Bizottság

Rövid távú szálláshelykiadás: átláthatóbbá tenné az uniós szabályozást az Európai Bizottság
2022. 11. 07., 15:43

Az Európai Bizottság rendeletjavaslatot fogadott el, amelynek célja a rövid távú szálláshelykiadás átláthatóbbá tétele és a hatóságok támogatása.

Bár a rövid távra történő szállásfoglalás számos előnnyel jár, különösen a szállásadók és a turisták szempontjából, aggodalomra adhat okot például bizonyos olyan helyi közösségek számára, amelyek a megfizethető lakhatás hiányával küzdenek. Az új szabályok javítani fogják a szállásadóktól és az online platformoktól származó adatok gyűjtését és megosztását. Ez pedig a rövid távú szálláshelykiadással kapcsolatos kihívások és lehetőségek kezelését célzó hatékony és arányos helyi szakpolitikákat fog eredményezni.

A javasolt új szabályok segítenek átláthatóbbá tenni a szálláshelyeket rövid távon bérbe adók azonosítását és tevékenységét, az általuk betartandó szabályokat, valamint megkönnyítik a szállásadók regisztrációját. Az előírások emellett meg kívánják szüntetni azt a széttagoltságot is, amely jelenleg az online platformok által végzett adatmegosztást jellemzi, és végső soron segítenek megelőzni a jogellenes hirdetéseket. Összességében ez hozzá fog járulni a turisztikai ökoszisztéma fenntarthatóbbá tételéhez, és támogatni fogja az ágazat digitális átállását – olvasható a bizottság közleményében.

„A platformgazdaság fellendítette a rövid távú szálláshely-szolgáltatási ágazatot, de az nem fejlődött kellően átláthatóan. Ezzel a javaslattal megkönnyítjük mind a szállásadók, mind a kisebb-nagyobb platformok számára az ágazat nagyobb átláthatóságához való hozzájárulást. Ezek az ágazatspecifikus szabályok kiegészítik a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály általános szabályait, amelyek kötelezettségeket és elszámoltathatósági követelményeket állapítanak meg az EU-ban működő platformok számára” – mondta Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök.

A javasolt új keretrendszer

Harmonizálja a nemzeti hatóságok által bevezetett, a szállásadókra és rövid távon bérelhető ingatlanjaikra vonatkozó regisztrációs követelményeket: a regisztrációs rendszereknek teljes mértékben elektronikusnak és felhasználóbarátnak kell lenniük.  A szállásadókkal és ingatlanjaikkal kapcsolatban, különösen a „ki”, „mi” és „hol” tekintetében hasonló releváns információkat kell megkövetelni. A regisztráció befejezésekor a szállásadóknak egyedi nyilvántartási számot kell kapniuk.

Pontosítja a nyilvántartási számok megjelenítését és ellenőrzését biztosító szabályokat: az online platformoknak meg kell könnyíteniük a szállásadók számára, hogy nyilvántartási számukat meg tudják jeleníteni a platformjaikon. A platformoknak szúrópróbaszerűen ellenőrizniük kell, hogy a szállásadók regisztrálnak-e, és a megfelelő számokat jelenítik-e meg. A hatóságok felfüggeszthetik a nyilvántartási számokat, és kérhetik a platformoktól a szabályokat be nem tartó szállásadók törlését.

Egyszerűsíti az online platformok és a hatóságok közötti adatmegosztást: az online platformoknak a vendégéjszakák és vendégek számára vonatkozó adatokat havonta egyszer, automatizált módon kell megosztaniuk a hatóságokkal. A kis- és mikroplatformok részére könnyített beszámolási lehetőségek állnak majd rendelkezésre. A hatóságok ezeket az adatokat a nemzeti „egységes digitális ügyintézési pontokon” keresztül kapják meg. Ez pedig támogatja a célirányos szakpolitikai döntéshozatalt.

Lehetővé teszi az adatok összesített formában való további felhasználását: az e javaslat alapján generált adatok összesített formában hozzájárulnak majd az Eurostat által készített idegenforgalmi statisztikákhoz, és beépülnek a jövőbeli európai idegenforgalmi adattérbe. Ezek az információk támogatni fogják az innovatív, turizmussal összefüggő szolgáltatások fejlődését.

Hatékony végrehajtási keretet hoz létre: A tagállamok figyelemmel kísérik ezen átláthatósági keret végrehajtását, és megfelelő szankciókat vezetnek be az e rendeletben foglalt kötelezettségek be nem tartása esetére.

A Bizottság javaslata az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadás céljából megvitatásra kerül. A rendelet elfogadását és hatálybalépését követően a tagállamok számára kétéves időszak áll rendelkezésre az adatcseréhez szükséges mechanizmusok létrehozására.

Rövid távú szálláshelykiadás az EU-ban

A rövid távú szálláshelykiadás gyorsan fejlődik az EU-ban, és ezt a folyamatot a platformgazdaság nagymértékben fellendíti. A rövid időre kiadott szálláshelyek az EU-ban az összes turisztikai szálláshely mintegy egynegyedét teszik ki, és számuk Unió-szerte jelentősen növekszik. Ezt a tendenciát a Covid-válság is megerősítette: 2020 és 2021 nyarán a rövid távra szóló szállásfoglalások száma meghaladta a 2018-as szintet. Emellett a foglalások száma 2022 első felében 138 százalékkal nőtt 2021 azonos időszakához képest. A rövid távú szálláshelykiadás döntő fontosságúvá vált az EU turisztikai ökoszisztémája szempontjából – beleértve a vendégeket és a szállásadókat, valamint számos közösséget –, és egyaránt teremt lehetőségeket és kihívásokat.

A rövid távú szálláshely-szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésről és -megosztásról szóló rendeletre irányuló javaslat a 2022 februárjában közzétett, a turizmus átállási pályájának egyik kulcsfontosságú intézkedése. A javaslatot a Bizottság 2020. márciusi kkv-stratégiájában jelentették be azzal a céllal, hogy előmozdítsák a közösségi gazdaság kiegyensúlyozott és felelős fejlődését az egységes piac egészében, a közérdekek teljes körű tiszteletben tartása mellett. 

A javaslat egyben kiegészíti a meglévő eszközöket, különösen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amely az online platformokat szabályozza, valamint az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelv (DAC7) szabályait.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS