Rövid távú szálláshelykiadás: átláthatóbbá tenné az uniós szabályozást az Európai Bizottság

Rövid távú szálláshelykiadás: átláthatóbbá tenné az uniós szabályozást az Európai Bizottság
2022. 11. 07., 15:43

Az Európai Bizottság rendeletjavaslatot fogadott el, amelynek célja a rövid távú szálláshelykiadás átláthatóbbá tétele és a hatóságok támogatása.

Bár a rövid távra történő szállásfoglalás számos előnnyel jár, különösen a szállásadók és a turisták szempontjából, aggodalomra adhat okot például bizonyos olyan helyi közösségek számára, amelyek a megfizethető lakhatás hiányával küzdenek. Az új szabályok javítani fogják a szállásadóktól és az online platformoktól származó adatok gyűjtését és megosztását. Ez pedig a rövid távú szálláshelykiadással kapcsolatos kihívások és lehetőségek kezelését célzó hatékony és arányos helyi szakpolitikákat fog eredményezni.

A javasolt új szabályok segítenek átláthatóbbá tenni a szálláshelyeket rövid távon bérbe adók azonosítását és tevékenységét, az általuk betartandó szabályokat, valamint megkönnyítik a szállásadók regisztrációját. Az előírások emellett meg kívánják szüntetni azt a széttagoltságot is, amely jelenleg az online platformok által végzett adatmegosztást jellemzi, és végső soron segítenek megelőzni a jogellenes hirdetéseket. Összességében ez hozzá fog járulni a turisztikai ökoszisztéma fenntarthatóbbá tételéhez, és támogatni fogja az ágazat digitális átállását – olvasható a bizottság közleményében.

„A platformgazdaság fellendítette a rövid távú szálláshely-szolgáltatási ágazatot, de az nem fejlődött kellően átláthatóan. Ezzel a javaslattal megkönnyítjük mind a szállásadók, mind a kisebb-nagyobb platformok számára az ágazat nagyobb átláthatóságához való hozzájárulást. Ezek az ágazatspecifikus szabályok kiegészítik a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály általános szabályait, amelyek kötelezettségeket és elszámoltathatósági követelményeket állapítanak meg az EU-ban működő platformok számára” – mondta Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök.

A javasolt új keretrendszer

Harmonizálja a nemzeti hatóságok által bevezetett, a szállásadókra és rövid távon bérelhető ingatlanjaikra vonatkozó regisztrációs követelményeket: a regisztrációs rendszereknek teljes mértékben elektronikusnak és felhasználóbarátnak kell lenniük.  A szállásadókkal és ingatlanjaikkal kapcsolatban, különösen a „ki”, „mi” és „hol” tekintetében hasonló releváns információkat kell megkövetelni. A regisztráció befejezésekor a szállásadóknak egyedi nyilvántartási számot kell kapniuk.

Pontosítja a nyilvántartási számok megjelenítését és ellenőrzését biztosító szabályokat: az online platformoknak meg kell könnyíteniük a szállásadók számára, hogy nyilvántartási számukat meg tudják jeleníteni a platformjaikon. A platformoknak szúrópróbaszerűen ellenőrizniük kell, hogy a szállásadók regisztrálnak-e, és a megfelelő számokat jelenítik-e meg. A hatóságok felfüggeszthetik a nyilvántartási számokat, és kérhetik a platformoktól a szabályokat be nem tartó szállásadók törlését.

Egyszerűsíti az online platformok és a hatóságok közötti adatmegosztást: az online platformoknak a vendégéjszakák és vendégek számára vonatkozó adatokat havonta egyszer, automatizált módon kell megosztaniuk a hatóságokkal. A kis- és mikroplatformok részére könnyített beszámolási lehetőségek állnak majd rendelkezésre. A hatóságok ezeket az adatokat a nemzeti „egységes digitális ügyintézési pontokon” keresztül kapják meg. Ez pedig támogatja a célirányos szakpolitikai döntéshozatalt.

Lehetővé teszi az adatok összesített formában való további felhasználását: az e javaslat alapján generált adatok összesített formában hozzájárulnak majd az Eurostat által készített idegenforgalmi statisztikákhoz, és beépülnek a jövőbeli európai idegenforgalmi adattérbe. Ezek az információk támogatni fogják az innovatív, turizmussal összefüggő szolgáltatások fejlődését.

Hatékony végrehajtási keretet hoz létre: A tagállamok figyelemmel kísérik ezen átláthatósági keret végrehajtását, és megfelelő szankciókat vezetnek be az e rendeletben foglalt kötelezettségek be nem tartása esetére.

A Bizottság javaslata az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadás céljából megvitatásra kerül. A rendelet elfogadását és hatálybalépését követően a tagállamok számára kétéves időszak áll rendelkezésre az adatcseréhez szükséges mechanizmusok létrehozására.

Rövid távú szálláshelykiadás az EU-ban

A rövid távú szálláshelykiadás gyorsan fejlődik az EU-ban, és ezt a folyamatot a platformgazdaság nagymértékben fellendíti. A rövid időre kiadott szálláshelyek az EU-ban az összes turisztikai szálláshely mintegy egynegyedét teszik ki, és számuk Unió-szerte jelentősen növekszik. Ezt a tendenciát a Covid-válság is megerősítette: 2020 és 2021 nyarán a rövid távra szóló szállásfoglalások száma meghaladta a 2018-as szintet. Emellett a foglalások száma 2022 első felében 138 százalékkal nőtt 2021 azonos időszakához képest. A rövid távú szálláshelykiadás döntő fontosságúvá vált az EU turisztikai ökoszisztémája szempontjából – beleértve a vendégeket és a szállásadókat, valamint számos közösséget –, és egyaránt teremt lehetőségeket és kihívásokat.

A rövid távú szálláshely-szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésről és -megosztásról szóló rendeletre irányuló javaslat a 2022 februárjában közzétett, a turizmus átállási pályájának egyik kulcsfontosságú intézkedése. A javaslatot a Bizottság 2020. márciusi kkv-stratégiájában jelentették be azzal a céllal, hogy előmozdítsák a közösségi gazdaság kiegyensúlyozott és felelős fejlődését az egységes piac egészében, a közérdekek teljes körű tiszteletben tartása mellett. 

A javaslat egyben kiegészíti a meglévő eszközöket, különösen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amely az online platformokat szabályozza, valamint az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelv (DAC7) szabályait.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 09., 14:10
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS