Piacvédelem az EU-ban: négy év mérlege

2019. 03. 29., 17:44

Az Európai Bizottság 2014 novemberétől 2018 decemberéig 95 piacvédelmi intézkedést rendelt el. 2018 végén az EU-ban 93 végleges dömpingellenes intézkedés és 12 szubvencióellenes intézkedés volt hatályban.

1994 óta 2018-ban került sor az uniós dömpingellenes és szubvencióellenes jogszabályok legnagyobb szabású felülvizsgálatára. A reform megerősítette a dömpingelt és a támogatott behozatallal szembeni uniós védelem eszköztárát. Ehhez kapcsolódóan az EU folytatta intenzív tevékenységét, és számos vizsgálatot zárt le, amelyek új védelmi intézkedéseket eredményeztek, különösen az acélágazatban. A 2018-as év eredményesnek számít a tekintetben is, hogy az EU három védintézkedést vezetett be, 2002 óta első ízben – olvasható a bizottság közleményében.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A nyitott kereskedelem hívei vagyunk, de nem engedhetjük meg magunknak a naiv hozzáállást. Nem minden kereskedelmi partnerünk hajlandó az általunk alkalmazott szabályok szerint játszani – nem szabad hagynunk, hogy kihasználják az EU-t, és meg kell védenünk annak vállalkozásait és munkavállalóit a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Az elmúlt években e téren folytatott intenzív munkánk meghozta gyümölcsét: immár olyan eszközök állnak rendelkezésünkre, amelyek jobban igazodnak a világgazdaság mai viszonyaihoz, és továbbra is azon dolgozunk, hogy megvédjük vállalkozásainkat és munkavállalóinkat a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben.”

Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos a következőképpen fogalmazott: „A nyitott gazdaságoknak hatékony eszközökre van szükségük a tisztességes verseny érvényesítéséhez, különösen olyankor, amikor egyes országok nem akarnak a szabályok szerint játszani. Ez a jelentés azt mutatja, hogy piacvédelmi csapatunk minden eddiginél keményebben dolgozik a munkahelyek megőrzésén és az EU-nak a globális tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelmén. A közelmúltban végrehajtott reformoknak köszönhetően gyorsabban tudunk fellépni, és a rendelkezésünkre álló eszközök jobban illeszkednek a jelenlegi globális gazdasági kihívásokhoz.”

A jelentés szerint a bizottság a megbízatásának kezdetétől – 2014 novemberétől 2018 decemberéig 95 piacvédelmi intézkedést rendelt el. 2018 végén az EU-ban 93 végleges dömpingellenes intézkedés és 12 szubvencióellenes intézkedés volt hatályban. Ezek közel 44 százaléka az importált acéltermékekre vonatkozott. A hatályos intézkedések több mint kétharmada (68 százalék) a Kínából importált termékeket érintette.

Az EU piacvédelmi intézkedései megkönnyebbülést jelentenek az európai vállalatok számára. Egyes esetekben a vámok a tisztességtelenül árazott behozatal 99 százalékos csökkenését eredményezték. Ugyanakkor a vámok mértékét az EU úgy határozza meg, hogy az elegendő legyen a versenyfeltételek helyreállításához az uniós piacon, de ne jelentsen túl nagy terhet az uniós fogyasztók és a behozatalra támaszkodó ágazatok számára.

A 2018-as év legfontosabb eseményei:

  • A piacvédelmi eszközökre vonatkozó jogszabályok alapos felülvizsgálata: Az EU 2018-ban megreformálta az uniós dömping- és szubvencióellenes jogszabályait, hogy hatékonyabban lehessen reagálni az uniós termelőket károsító tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra. A változások gyorsabbá és átláthatóbbá tették a vizsgálatokat, és további hangsúlyt fektettek a kisebb vállalatok megsegítésére. Ezeket az új szabályokat 2018 óta kell alkalmazni az új vizsgálatok esetében, és egyúttal lehetőség nyílt magasabb vámszintek előírására a súlyos versenytorzulással fenyegető esetekben.
  • Folyamatos, élénk uniós piacvédelmi tevékenység: 2018-ban az EU 10 új vizsgálatot indított, amelyek közül négy érintett importált acéltermékeket. 14 esetben a Bizottság új intézkedések bevezetése mellett döntött. Az EU emellett 17 vizsgálatot indított a meglévő intézkedések felülvizsgálatára, és hét határozatot hozott a hatályban lévő intézkedések fenntartásáról. Ezen túlmenően a bizottság három védintézkedési vizsgálatot indított: egyet az acélágazatban, kettőt pedig kétoldalú alapon Kambodzsával és Mianmarral a rizsre vonatkozóan.
  • Határozott fellépés az uniós acélgyártók védelme érdekében: Az Egyesült Államok által az acél- és alumíniumágazatban bevezetett intézkedéseket követően az EU védintézkedéseket hozott az említett intézkedések uniós acélágazatra gyakorolt káros hatások kezelése érdekében. Erre annak megakadályozása érdekében volt szükség, hogy a globális kereskedelem az EU felé terelődjön, ami az uniós acélgyártók gazdasági helyzetének súlyosbodásával fenyegetett volna.
  • A külföldi vizsgálatokban érintett uniós exportőrök erős és folyamatos védelme: a Bizottság mintegy 70, az uniós exportőröket célzó külföldi piacvédelmi vizsgálatba avatkozott be amiatt, hogy a piacvédelmi eszközöket indokolatlanul vagy visszaélésszerűen vették igénybe. Ezek közül számos esetben sikerült megakadályozni a vámok fenntartását vagy bevezetését. Jelenleg 174, az uniós exportőröket célzó piacvédelmi intézkedés van hatályban – ez a szám 2017-ben 162 volt. Ez a növekvő tendencia várhatóan a következő években is folytatódni fog.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 09., 14:10
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS