Piacvédelem az EU-ban: négy év mérlege

1994 óta 2018-ban került sor az uniós dömpingellenes és szubvencióellenes jogszabályok legnagyobb szabású felülvizsgálatára. A reform megerősítette a dömpingelt és a támogatott behozatallal szembeni uniós védelem eszköztárát. Ehhez kapcsolódóan az EU folytatta intenzív tevékenységét, és számos vizsgálatot zárt le, amelyek új védelmi intézkedéseket eredményeztek, különösen az acélágazatban. A 2018-as év eredményesnek számít a tekintetben is, hogy az EU három védintézkedést vezetett be, 2002 óta első ízben – olvasható a bizottság közleményében.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A nyitott kereskedelem hívei vagyunk, de nem engedhetjük meg magunknak a naiv hozzáállást. Nem minden kereskedelmi partnerünk hajlandó az általunk alkalmazott szabályok szerint játszani – nem szabad hagynunk, hogy kihasználják az EU-t, és meg kell védenünk annak vállalkozásait és munkavállalóit a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Az elmúlt években e téren folytatott intenzív munkánk meghozta gyümölcsét: immár olyan eszközök állnak rendelkezésünkre, amelyek jobban igazodnak a világgazdaság mai viszonyaihoz, és továbbra is azon dolgozunk, hogy megvédjük vállalkozásainkat és munkavállalóinkat a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben.”

Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos a következőképpen fogalmazott: „A nyitott gazdaságoknak hatékony eszközökre van szükségük a tisztességes verseny érvényesítéséhez, különösen olyankor, amikor egyes országok nem akarnak a szabályok szerint játszani. Ez a jelentés azt mutatja, hogy piacvédelmi csapatunk minden eddiginél keményebben dolgozik a munkahelyek megőrzésén és az EU-nak a globális tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelmén. A közelmúltban végrehajtott reformoknak köszönhetően gyorsabban tudunk fellépni, és a rendelkezésünkre álló eszközök jobban illeszkednek a jelenlegi globális gazdasági kihívásokhoz.”

A jelentés szerint a bizottság a megbízatásának kezdetétől – 2014 novemberétől 2018 decemberéig 95 piacvédelmi intézkedést rendelt el. 2018 végén az EU-ban 93 végleges dömpingellenes intézkedés és 12 szubvencióellenes intézkedés volt hatályban. Ezek közel 44 százaléka az importált acéltermékekre vonatkozott. A hatályos intézkedések több mint kétharmada (68 százalék) a Kínából importált termékeket érintette.

Az EU piacvédelmi intézkedései megkönnyebbülést jelentenek az európai vállalatok számára. Egyes esetekben a vámok a tisztességtelenül árazott behozatal 99 százalékos csökkenését eredményezték. Ugyanakkor a vámok mértékét az EU úgy határozza meg, hogy az elegendő legyen a versenyfeltételek helyreállításához az uniós piacon, de ne jelentsen túl nagy terhet az uniós fogyasztók és a behozatalra támaszkodó ágazatok számára.

A 2018-as év legfontosabb eseményei:

• A piacvédelmi eszközökre vonatkozó jogszabályok alapos felülvizsgálata: Az EU 2018-ban megreformálta az uniós dömping- és szubvencióellenes jogszabályait, hogy hatékonyabban lehessen reagálni az uniós termelőket károsító tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra. A változások gyorsabbá és átláthatóbbá tették a vizsgálatokat, és további hangsúlyt fektettek a kisebb vállalatok megsegítésére. Ezeket az új szabályokat 2018 óta kell alkalmazni az új vizsgálatok esetében, és egyúttal lehetőség nyílt magasabb vámszintek előírására a súlyos versenytorzulással fenyegető esetekben.
• Folyamatos, élénk uniós piacvédelmi tevékenység: 2018-ban az EU 10 új vizsgálatot indított, amelyek közül négy érintett importált acéltermékeket. 14 esetben a Bizottság új intézkedések bevezetése mellett döntött. Az EU emellett 17 vizsgálatot indított a meglévő intézkedések felülvizsgálatára, és hét határozatot hozott a hatályban lévő intézkedések fenntartásáról. Ezen túlmenően a bizottság három védintézkedési vizsgálatot indított: egyet az acélágazatban, kettőt pedig kétoldalú alapon Kambodzsával és Mianmarral a rizsre vonatkozóan.
• Határozott fellépés az uniós acélgyártók védelme érdekében: Az Egyesült Államok által az acél- és alumíniumágazatban bevezetett intézkedéseket követően az EU védintézkedéseket hozott az említett intézkedések uniós acélágazatra gyakorolt káros hatások kezelése érdekében. Erre annak megakadályozása érdekében volt szükség, hogy a globális kereskedelem az EU felé terelődjön, ami az uniós acélgyártók gazdasági helyzetének súlyosbodásával fenyegetett volna.
• A külföldi vizsgálatokban érintett uniós exportőrök erős és folyamatos védelme: a Bizottság mintegy 70, az uniós exportőröket célzó külföldi piacvédelmi vizsgálatba avatkozott be amiatt, hogy a piacvédelmi eszközöket indokolatlanul vagy visszaélésszerűen vették igénybe. Ezek közül számos esetben sikerült megakadályozni a vámok fenntartását vagy bevezetését. Jelenleg 174, az uniós exportőröket célzó piacvédelmi intézkedés van hatályban – ez a szám 2017-ben 162 volt. Ez a növekvő tendencia várhatóan a következő években is folytatódni fog.