Összefonódás-ellenőrzés: egyszerűsítéseket javasol és visszajelzéseket vár az Európai Bizottság

2022. 05. 09., 09:17

„Kezdeményezésünk célja, hogy tovább csökkentsük mind a vállalkozások, mind a Bizottság adminisztratív terheit, és hogy az erőforrásokat a részletes vizsgálatot igénylő összefonódásokra tudjuk összpontosítani.”

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a felülvizsgált összefonódás-ellenőrzési végrehajtási rendelet és az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény tervezetével kapcsolatban.

A Bizottság 2016 augusztusában indította el az összefonódás-ellenőrzés eljárási és joghatósági szabályainak alapos felülvizsgálatát. A folyamat célja, hogy a Bizottság összefonódás-felülvizsgálati eljárása célirányosabbá váljon és egyszerűsödjön azokban az egyszerűsített eljárás hatálya alá tartozó esetekben, amelyek valószínűleg nem vetnek fel versenyjogi aggályokat, valamint hogy az erőforrások a legösszetettebb és legfontosabb esetekre összpontosuljanak. A folyamat részeként sort került az uniós összefonódás-ellenőrzési szabályok eljárási és joghatósági vonatkozásainak értékelésére, valamint a bevezető hatásvizsgálatról folytatott nyilvános konzultációra is.

Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: Kezdeményezésünk célja, hogy tovább csökkentsük mind a vállalkozások, mind a Bizottság adminisztratív terheit, és hogy az erőforrásokat a részletes vizsgálatot igénylő összefonódásokra tudjuk összpontosítani. Felkérünk minden érdekeltet, hogy nyújtsa be a felülvizsgált szabályok tervezetével kapcsolatos észrevételeit, amelyeket fel fogunk használni a terveink szerint 2023-ban hatályba lépő új szabályok előkészítéséhez.”

A javasolt változtatások

Amint azt a végrehajtási rendeletet és az egyszerűsített eljárásról szóló közleményt kísérő háttéranyag részletesebben kifejti, a javasolt változtatások célja a következő:

– a potenciálisan az egyszerűsített eljárás hatálya alá tartozó ügyek kategóriáinak kibővítése és pontosítása,

– pontosabb garanciák bevezetése ahhoz, hogy ne kerüljenek az egyszerűsített eljárás alá olyan ügyek, amelyek részletesebb felülvizsgálatot tesznek szükségessé,

– hatékony és arányos információgyűjtés az egyszerűsített ügyekre vonatkozó új, kisebb ráfordítást igénylő jelölőnégyzetes bejelentési formanyomtatvány bevezetése révén,

– a nem egyszerűsített ügyek felülvizsgálatának ésszerűsítése a tájékoztatási követelmények csökkentése és egyértelműsítése révén,

– elektronikus értesítések bevezetése, valamint annak lehetővé tétele, hogy a felek bizonyos dokumentumokat elektronikus úton nyújtsanak be.

Következő lépések

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy 2022. június 3-ig nyújtsák be észrevételeiket a szabályok tervezetével kapcsolatban.

További információ többek között arról, hogyan lehet részt venni a konzultációban.

A hatásvizsgálati szakaszban összegyűjtött bizonyítékok, valamint az érdekelt feleknek a végrehajtási rendelettel és az egyszerűsített eljárásról szóló közleménnyel kapcsolatos észrevételei alapján a Bizottság véglegesíteni fogja a hatásvizsgálatot, és folytatja a ma közzétett tervezetek felülvizsgálatát. A Bizottság 2023-ra tervezi az új szabályok bevezetését.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS