Olcsóbb euró-átutalás és átláthatóbb valutaváltás: Valentin-napi csomag az Európai Parlamenttől

2019. 02. 11., 14:46

Az Európai Parlament képviselői február 14-én szavaznak arról a javaslatról, amely biztosítja az euró átutalások alacsony díját az EU teljes területén belül, és átláthatóbbá teszi a valuták átváltási díját, ha az utalás különböző pénznemeket foglal magába.

Alacsonyabb utalási díjak az euróövezeten kívül is

A jelenlegi szabályok már eddig is biztosították az alacsony átutalási díjakat az euróövezet országai között. Például, ha valaki Finnországban él és Olaszországból vásárol magának egy pár cipőt, az utalásért felszámított összeg ugyanaz lesz, mintha belföldön fizetett volna érte. Ez sok esetben nem kerül semmibe.

Ha viszont valaki Bulgáriában él, amely nem tagja az eurózónának, és ugyanazt a cipőt akarja megrendelni Olaszországból, az átutalásért akár 24 eurót is kell fizetnie, mondja az Európai Bizottság tanulmánya.

Az új uniós szabályozás kiegyenlítené az eurózónába nem tartozó országok euró átutalási díjait és az adott ország saját pénznemében történő utalás díjait. Ezáltal az eurós átutalások díjai kedvezőbbek lesznek, a fogyasztókat arra ösztönzik, hogy vásároljanak külföldről és a vállalatok kereskedelmi költségei is csökkenek.

Miután decemberben az Európai Parlament ideiglenes megegyezést kötött a Tanáccsal, Eva Maydell (néppárt, bolgár) jelentéstevő úgy fogalmazott, ez egy fontos lépés az egységes uniós piac kialakítása felé. „Az átutalások indokolatlanul magas díjainak csökkentésével az európai intézmények megmutatták, hogy ha együtt dolgoznak, azzal a polgárok érdekeit szolgálják.”

A valuták átváltási díjai: segítség a vásárlóknak

A szabályozás célja továbbá, hogy átláthatóbbá tegye azoknak a fizetéseknek is a díjait, amelyek esetén egy valutát át kell váltani egy másikra.
Képzeljük el például, hogy egy német vendég bankkártyával akar fizetni egy lengyel étteremben és megkérdezik tőle, hogy euróban fizetne, vagy inkább a helyi pénznemben, zloty-ban. Ha a zloty-t választja, a pénznemek közötti átváltást a saját bankja végzi el, de ha euróval fizetne, azt már a kereskedő bankja intézi. A két esetben a fizetés díja más-más lesz és ha a vásárló nem kap erről megfelelő tájékoztatást, lehet, hogy többet kell fizetnie, mint ő azt gondolta.

Az új szabályok ezt úgy küszöbölnék ki, hogy a fizetéskor minden lehetséges pénznemben fel kellene tüntetni a pontos összeget, amelyet a vásárlónak fizetnie kell, akár euróról van szó, akár másik valutáról. Ez nagyobb versenyhelyzetet eredményezne a szolgáltatók között, ezáltal pedig alacsonyabb árakat.

Az EP február 13-án, szerdán tárgyal a javaslatról a plenáris ülésen és február 14-én csütörtökön szavaz róla.

További témák Strasbourgban: az állatszállítástól a víz újrafelhasználásáig

Védelem katasztrófák esetén

A képviselők kedden szavaznak az EU polgári védelmi mechanizmusának fejlesztéséről. Ennek célja, hogy katasztrófák esetén az országok gyorsabban tudjanak reagálni és megosszák erőforrásaikat. A javaslat kiterjed az olyan erőforrás-tartalékokra is, mint az erdőtüzeket oltó repülőgépek, tábori kórházak vagy sürgősségi orvosi csapatok, amelyeket abban az esetben tudnának használni a tagállamok, amikor a saját erőforrásaik nem elegendőek vagy megfelelőek.

Külföldi működőtőke-befektetés

A képviselők csütörtökön az első uniós szintű, külföldi működőtőke-átvilágítási rendszerről szavaznak, amely a stratégiai ágazatok védelmét hivatott szolgálni. Ugyan az EU nyitott a külföldről érkező működőtőke befektetésekre, de annak érdekében, hogy ne sérüljenek az Unió stratégiai érdekei, szükség van ellenőrzésekre. A cél az, hogy megvédjék az olyan fontos ágazatokat, mint a vízszolgáltatás, a szállítmányozás, a kommunikáció és az olyan fejlődő technológiákat, mint a mesterséges intelligencia vagy a robotika.

Európa jövője

Kedden délután az olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte vitázik a képviselőkkel Európa jövőjéről. Ez lesz a 17. vita a sorban.

Az állatok szállítása

A médiában megjelent, a szállított állatok bántalmazásáról szóló riportok után a képviselők csütörtökön vitáznak arról, hogyan lehetne biztosítani a szállított állatok nagyobb jólétét. A képviselők azt szeretnék, ha a tagállamok alkalmaznák a már meglévő szabályokat, ha jobbá tennék a szállítás feltételeit és minél kisebbre csökkentenék a szállítás idejét.

Gépjármű-biztosítás

Habár az EU útjai a legbiztonságosabbak a világon, még így is több mint 25 ezer ember vesztette életét és 135 ezer sérült meg súlyosan az utakon 2017-ben. Szerdán a képviselők arról a javaslatról szavaznak, amely javítana a jelenlegi gépjármű-biztosítási rendszeren és még jobban védené a közúti balesetek áldozatait.

EU-Szingapúr kereskedelmi megállapodás

A képviselők szerdán szavaznak arról, hogy elfogadják-e a szabadkereskedelmi szerződést Szingapúrral. Az egyezmény célja, hogy öt éven belül jóformán minden kereskedelmi vámot megszüntessen, megvédje az egyedi európai termékeket és az európai vállalatok számára megnyissa a szingapúri piacot.

A víz újrahasznosítása

Európa vízkészlete egyre inkább fogyatkozóban van, amely vízhiányhoz és a vízminőség leromlásához vezethet. Kedden a képviselők azokról a tervekről vitáznak, amelyekkel a vízhiány ellen felléphetnének, például a víz újrahasznosításáról mezőgazdasági öntözés esetén.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-21 16:25:00
Már elérhető a NAV új alkalmazása, az eÁFA Tool, valamint a használatát bemutató felhasználói kézikönyv. A program megkönnyíti az Excel-sablonban előkészített eÁFA-adatok feldolgozását, ellenőrzését, az XML-állományok előállítását és az eÁFA-M2M-exportfájlok elkészítését.
2026-07-20 10:50:00
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS