Négy javaslat az EU közlekedési rendszerének korszerűsítésére

Az összeköttetések javításával, az utasok és az áruk vasútra és belvízi utakra való átterelésével, a töltőállomások, az alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra és az új digitális technológiák kiépítésének támogatásával, a fenntartható városi mobilitás előtérbe helyezésével, valamint azáltal, hogy egy hatékony multimodális közlekedési rendszerben az utasok könnyebben választhatnak a különböző közlekedési lehetőségek közül, a javaslatok lehetővé teszik, hogy a közlekedési ágazat esetében is elérhető legyen a kibocsátások 90%-os csökkentése – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Intelligens és fenntartható TEN-T

A TEN-T a vasúti és belvízi utak, a rövid távú tengeri hajózási útvonalak és a szárazföldi utak egész EU-ra kiterjedő hálózata. 424 nagyvárost köt össze kikötőkkel, repülőterekkel és vasúti terminálokkal. Elkészültekor csökkenteni fogja az e városok közötti utazási időt. Például az utasok a mai 4,5 óra helyett 2,5 óra alatt tehetik majd meg vonattal a Koppenhága és Hamburg közötti utat.

A hiányzó összeköttetések pótlása és a teljes hálózat korszerűsítése érdekében a javaslat a következőket terjeszti elő:

– rendelkezései szerint a főbb TEN-T személyszállítási vasútvonalaknak lehetővé kell tenniük, hogy 2040-re a vonatok 160 km/h sebességgel vagy annál gyorsabban közlekedjenek, ami által Unió-szerte versenyképes, nagysebességű vasúti összeköttetések jönnének létre. A csatornákon és folyókon évente biztosítani kell majd minimális számú olyan napot, amikor ezek a belvízi utak kedvező feltételek mellett hajózhatók, például nem jelenthet akadályt a vízszint alakulása;

– felszólít az átrakó terminálok számának növelésére, a teherpályaudvarok kiszolgálási kapacitásának javítására, a vasúti határátkelőhelyeken a várakozási idő lerövidítésére, hosszabb vonatszerelvények biztosítására, amelyek lehetővé teszik, hogy az áruszállítás nagyobb hányada terelődjön át tisztább közlekedési módokra, valamint arra, hogy a tehergépkocsik vonattal legyenek szállíthatók a hálózat egészében. Annak biztosítására, hogy az infrastruktúra-tervezés megfeleljen a valós operatív igényeknek, a javaslat kilenc olyan „európai közlekedési folyosó” létrehozását is előterjeszti, amelyek kombinálják a vasúti, közúti és belvízi utakat;

– bevezet egy új, 2040-es közbenső határidőt, amelyre a hálózat fontosabb részeit be kell fejezni a szélesebb, átfogó hálózatra vonatkozó 2050-es határidő előtt. Tehát – többek között – a Porto és Vigo, valamint a Budapest és Bukarest közötti új, nagy sebességű vasúti összeköttetéseket 2040-re kell befejezni;

– rendelkezései szerint a TEN-T hálózat valamennyi, szám szerint 424 nagyvárosának fenntartható városi mobilitási terveket kell kidolgoznia a kibocsátásmentes mobilitás előmozdítása, valamint a tömegközlekedés, illetve a gyalogos és kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának bővítése és javítása érdekében.

A távolsági és a határokon átnyúló vasúti forgalom növelése

A vasút továbbra is az egyik legbiztonságosabb és legtisztább közlekedési mód, ezért az uniós mobilitás fenntarthatóbbá tételére irányuló politikánk középpontjában áll. A TEN-T javaslatot egy, a távolsági és a határokon átnyúló vasúti közlekedés fellendítésére irányuló cselekvési terv kíséri, amely további intézkedéseket kilátásba helyező ütemtervet határoz meg, segítve ezzel az EU-t azon céljának elérésében, hogy 2030-ra megkétszereződjön, 2050-re pedig megháromszorozódjon a nagy sebességű vasúti forgalom.

Bár az elmúlt években nőtt a vonattal utazók száma, 2001 és 2018 között a megtett vonatkilométerek csupán 7 százalékát tették ki nemzetközi utazások. Annak ösztönzésére, hogy külföldi útjaikra többen induljanak vonattal, a cselekvési terv konkrét intézkedések útján meghatározza, miként lehet felszámolni a nemzetközi és távolsági utazás előtt álló akadályokat, illetve vonzóbbá tenni az utasok számára a vasúti közlekedést. Az intézkedések között szerepelnek a következők:

– 2022-ben egy multimodális jogalkotási javaslat a felhasználóbarát multimodális jegyértékesítés fellendítésére;

– annak lehetővé tétele, hogy az utasok megtalálják a legjobb és legalacsonyabb árú jegyeket, jobb segítségnyújtás a fennakadásokkal szembesülő utasok számára, valamint kötelezettségvállalás azon lehetőség megvizsgálására, hogy a vonatjegyek EU-szerte héamentesek legyenek;

– a felesleges nemzeti műszaki és működési szabályok hatályon kívül helyezése;

– a menetrend- és kapacitáskezelésre vonatkozó 2022-es javaslatok bejelentése, amelyek elő fogják mozdítani, hogy gyorsabbak legyenek a határokon átnyúló vasúti szolgáltatások és sűrűbben járjanak a szerelvények;

– a pályahasználati díjszabásra vonatkozó 2023-as iránymutatások, amelyek várhatóan megkönnyítik a vasúttársaságok infrastruktúrához való hozzáférését, fokozzák a versenyt és vonzóbb árú jegyeket tesznek elérhetővé az utasok számára.

A Bizottság 2030-ig – még az új TEN-T követelmények hatálybalépése előtt – legalább 15, határokon átnyúló kísérleti projekt indítását fogja támogatni a cselekvési tervben alkalmazott megközelítés tesztelésére.

Intelligens közlekedési szolgáltatások járművezetők részére

Az intelligens mobilitás fenntarthatóbbá teszi mobilitásunkat. A Bizottság ezért javasolja az intelligens közlekedési rendszerekről szóló 2010. évi irányelv aktualizálását, mivel a jogszabályt hozzá kell igazítani az új közúti mobilitási lehetőségek, a mobilitási alkalmazások, valamint az összekapcsolt és automatizált mobilitás megjelenéséhez. Javaslatunk ösztönözni fogja az új, intelligens szolgáltatások gyorsabb elterjedését azáltal, hogy a tervek szerint bizonyos kulcsfontosságú közúti, utazási és forgalmi adatokat – például sebességkorlátozásokat, forgalmi terveket vagy útépítési munkákra vonatkozó információkat – digitális formában elérhetővé tesz először a TEN-T hálózat, majd később a teljes úthálózat mentén. Biztosítani fogja továbbá, hogy a TEN-T hálózat mentén a járművezetők számára rendelkezésre álljanak alapvető biztonsági vonatkozású szolgáltatások.

A javaslat naprakésszé teszi az irányelvet, amely így kellően tükrözni fogja a jobb multimodális és digitális szolgáltatásokat érintő új prioritásokat.

Tisztább, környezetbarátabb és egyszerűbb városi mobilitás

Az új városi mobilitási keret a közlekedést igénybe vevők és a környezetükben élő emberek javát fogja szolgálni. A városok több millió embernek adnak otthont. A javaslat foglalkozik néhány, az intenzív gazdasági tevékenységből eredő mobilitási kihívással, ilyenek például a forgalmi torlódások, a kibocsátások és a zaj. A városi mobilitási keret európai iránymutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy a városok miként csökkenthetik a kibocsátásokat, illetve hogyan javíthatják a mobilitást, többek között fenntartható városi mobilitási tervek útján. A hangsúly a tömegközlekedésen, a gyalogláson és a kerékpározáson lesz. A javaslat emellett prioritásként kezeli a kibocsátásmentes megoldásokat a városi flották (többek között a taxik és a személyszállítási szolgáltatások) és a városi szállítások utolsó szakasza tekintetében, a multimodális csomópontok építését és korszerűsítését, valamint az új digitális megoldásokat és szolgáltatásokat. A javaslat felvázolja, hogy milyen finanszírozási lehetőségek állnak a helyi és regionális önkormányzatok rendelkezésére e prioritások megvalósításához. 2022-ben a Bizottság ajánlást fog előterjeszteni az uniós tagállamok számára olyan nemzeti tervek kidolgozására vonatkozóan, amelyek segítséget nyújtanak a városoknak mobilitási terveik kidolgozásában.