Ne legyen elég zöldnek látszani! – Közös kritériumokat javasol az Európai Bizottság a zöldrefestés ellen

Ne legyen elég zöldnek látszani! – Közös kritériumokat javasol az Európai Bizottság a zöldrefestés ellen
2023. 03. 22., 17:09

A vállalkozások környezetbarát jellegre vonatkozó önkéntes állításai jelenleg nincsenek egységesen szabályozva, ami zöldrefestéshez vezet és egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt az uniós piacon, ennélfogva hátrányosan érinti a valóban fenntartható vállalkozásokat.

Az Európai Bizottság közös kritériumokra tett javaslatot a zöldrefestés és a félrevezető zöld állítások elleni fellépés érdekében.

A javaslat több egyértelműséget és nagyobb bizonyosságot fog hozni a fogyasztók számára annak biztosításával, hogy ha valami „zöldként” kerül értékesítésre, az valóban környezetbarát. Ezenfelül hozzásegíti őket a környezetbarát termékek és szolgáltatások kiválasztását lehetővé tevő minőségi tájékoztatáshoz.

A vállalkozások számára is előnyt fog jelenteni, mivel könnyebben felismerhető és értékelhető lesz a fogyasztók számára, ha érdemi erőfeszítéseket tesznek termékeik környezeti fenntarthatóságának javítása érdekében, ezáltal értékesítésük növekedésére számíthatnak, és nem tisztességtelen versenykörülmények között kell talpon maradniuk.

Egy 2020-as bizottsági tanulmány kiemelte, hogy a vizsgált uniós környezeti állítások 53,3 százaléka homályos, félrevezető vagy megalapozatlan, 40 százaléka pedig alaptalan. A vállalkozások környezetbarát jellegre vonatkozó önkéntes állításai jelenleg nincsenek egységesen szabályozva, ami zöldrefestéshez vezet és egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt az uniós piacon, ennélfogva hátrányosan érinti a valóban fenntartható vállalkozásokat.

„Mindenki a lehető legnagyobb mértékben hozzá akar járulni ahhoz, hogy csökkenjen fogyasztási döntéseink környezetre gyakorolt hatása, de zöldnek lenni nem könnyű. Elveszünk az információk tengerében. 230 különböző ökocímke létezik az uniós piacon. Fontos, hogy bízhassunk a termékek környezetbarát jellegére vonatkozó állításokban és címkékben. A Bizottság által előterjesztett javaslatok arra irányulnak, hogy megvédjék a vállalkozásokat és a fogyasztókat a káros zöldrefestési gyakorlatokkal szemben, és kezeljék a címkék túlzott elszaporodásának problémáját. Növelni kívánjuk a fogyasztói döntésekkel kapcsolatos bizalmat és biztosítani akarjuk, hogy a rendszer azokat a vállalatokat jutalmazza, amelyek valódi erőfeszítéseket tesznek azért, hogy csökkentsék a természetre gyakorolt hatásukat, mérsékeljék erőforrás-függőségüket, környezeti kibocsátásukat, és kevésbé szennyező módon működjenek. Elő kell mozdítanunk az olyan közös, megbízható címkék használatát is, mint az uniós ökocímke, amely a környezetvédelmi kiválóság jele az egységes piacunkon” – nyilatkozta Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos.

Lépten-nyomon zöld állításokkal találkozunk: oceánbarát póló, karbonsemleges banán, méhbarát gyümölcslé, 100 százalékban karbon-ellentételezett szállítás és így tovább. Sajnálatos, hogy ezen állítások igen gyakran bizonyíték és indokolás nélkül fogalmazódnak meg. Ez megnyitja az utat a zöldrefestés előtt, és hátrányos helyzetbe hozza a valóban fenntartható termékeket előállító vállalatokat. Sok európai számára fontos szempont, hogy vásárlásával egy fenntarthatóbb világhoz járuljon hozzá. Ehhez elengedhetetlen, hogy megbízhassanak az erre vonatkozó állításokban. E javaslat azt a cél szolgálja, hogy a fogyasztók biztosak lehessenek abban, hogy ha valami „zöldként” kerül értékesítésre, az valóban környezetbarát” – mondta Frans Timmermans,az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök.

Megbízható, összehasonlítható és ellenőrizhető információk a fogyasztók számára

A javaslat szerint a vállalatoknak, amennyiben termékeik vagy szolgáltatásaik környezetbarát jellegére vonatkozó állításokat, ún. „zöld állításokat” tesznek, meg kell felelniük bizonyos minimumnormáknak arra vonatkozóan, hogy az állításokat miként támasztják alá és hogyan kommunikálják.

A javaslat olyan konkrét állítások megfogalmazását várja, mint például a következők: „Újrafeldolgozott műanyag palackból készült póló”, „karbon-ellentételezett szállítás”, „30 százalékban újrafeldolgozott műanyagból készült csomagolás” vagy „óceánbarát napkrém”. Gátat akar szabni a címkék elszaporodásának is, valamint annak, hogy egyre újabb környezeti köz- és magáncímkék jelenjenek meg. Minden olyan önkéntes állításra kiterjed, amelyet egy terméknek, szolgáltatásnak, vagy magának a kereskedőnek a környezetre gyakorolt hatásáról, környezeti vonatkozásáról vagy teljesítményéről tesznek. Azok az állítások, amelyekre hatályos uniós szabályok vonatkoznak, például az uniós ökocímke vagy az ökoélelmiszer-logó, nem tartoznak a körébe, mivel a jogszabályok eleve biztosítják ezen szabályozott állítások megbízhatóságát. Ugyanezen okból kifolyólag nem vonatkozik a hamarosan életbe lépő uniós szabályozás hatálya alá tartozó állításokra sem. 

A vállalatoknak, mielőtt bármilyen, környezetbarát jellegre vonatkozó állítást közölnek a fogyasztókkal, az állításokat független módon ellenőriztetniük kell, és tudományos bizonyítékokkal alá kell támasztaniuk. E tudományos elemzés részeként a vállalatoknak többek között azonosítaniuk kell a termékük szempontjából ténylegesen releváns környezeti hatásokat, és meg kell határozniuk a kölcsönös összefüggéseket is az átfogó és pontos kép felvázolása érdekében.

Egyértelmű és harmonizált szabályok és címkék

Szabályok sora fogja biztosítani azt is, hogy az állításokat egyértelmű módon közöljék. Nem lesz engedélyezett például ezentúl az olyan állítások vagy címkék használata, amelyek a termék általános környezeti hatását összesítve értékelik, kivéve ha az uniós jogszabályok erre lehetőséget adnak. A termékek vagy szervezetek egymással való összehasonlításának egyenértékű információkon és adatokon kell alapulnia.

A javaslat a környezeti címkéket is szabályozza. Jelenleg legalább 230 különböző címke létezik, ami bizonyíthatóan zavart és bizalmatlanságot okoz a fogyasztók körében. Hogy ne jelenhessenek meg egyre újabb címkék, új nyilvános címkézési rendszereket csak akkor lehet majd bevezetni, ha azokat uniós szinten alakítják ki, és új magánrendszerek csak előzetes jóváhagyást követően és kizárólag abban az esetben engedélyezhetők, ha a már meglévőknél nagyobb környezetvédelmi ambíciót takarnak. A környezeti címkékre általánosságban részletes szabályok vonatkoznak: megbízhatónak és átláthatónak kell lenniük, ellenőrzésük független módon kell történjen, és rendszeres felülvizsgálatnak kell alávetni őket.

A rendes jogalkotási eljárást követően a zöld állításokról szóló irányelvre irányuló javaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia.

Európai Bizottság
Fotó: European Union 2023 – Lukasz Kobus

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS