Napelemet és szélturbinát minden európai lakóházra: indul az aláírásgyűjtés

Napelemet és szélturbinát minden európai lakóházra: indul az aláírásgyűjtés
2022. 09. 07., 14:43

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vett két európai polgári kezdeményezést, amelyek címe: „Minden európai lakóház legyen felszerelve 1 kW-os fotovoltaikus rendszerrel és 0,6 kW-os szélturbinával kizárólag a települési önkormányzatok által igénybe vett uniós források finanszírozásával” és „Az EU vidéki örökségének, élelmezésbiztonságának és élelmiszer-ellátásának védelme”.

A megújuló energiára vonatkozó kezdeményezés szervezői cselekvésre szólítanak fel a háztartások (beleértve a legszigeteltebb falvakat is) zöld energiával való ellátásához szükséges infrastruktúra kiépítése és telepítése érdekében, a szén-dioxid-lábnyomuk csökkentése céljából. Felszólítanak továbbá arra, hogy a lakosságot meg kell ismertetni a zöld energia előnyeivel, és az önkormányzati alkalmazottak számára képzéseket kell tartani a környezetvédelmi kérdésekről.

„Az EU vidéki örökségének, élelmezésbiztonságának és élelmiszer-ellátásának védelme” elnevezésű kezdeményezés szervezői megújított uniós kötelezettségvállalást sürgetnek a regionális örökség, a vidéki térségek fenntartható növekedése és a növekvő életszínvonal előmozdítása iránt, hogy biztosítsuk az EU élelmiszer-termelő közösségeinek fennmaradását. A szervezők felkérik a Bizottságot, hogy támogassa a vidéki közösségek foglalkoztatási gyakorlatait és tevékenységeit, és tartsa tiszteletben a hagyományos kézműves iparágakat, ezenkívül ismerje el az élelmezésbiztonságot és a mezőgazdasági ellátást. A szervezők arra is felkérik a Bizottságot, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapba foglalja bele a vidéki örökség előmozdítását, valamint az élelmezésbiztonság és az élelmiszer-ellátás elismerését.

Mivel ezek az európai polgári kezdeményezések megfelelnek a formai követelményeknek, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy azok jogilag elfogadhatók. A javaslatok tartalmát a Bizottság ebben a szakaszban még nem vizsgálta.

A következő lépések

A nyilvántartásba vételtől számítva a szervezőknek 6 hónap áll rendelkezésükre, hogy elindítsák az aláírásgyűjtést. Amennyiben az európai polgári kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, a Bizottságnak reagálnia kell. A Bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, és a döntését indokolnia kell.

Az európai polgári kezdeményezés

Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be, s ezáltal olyan eszköz került a polgárok kezébe, amelynek segítségével elérhetik egyes kérdések napirendre tűzését. A kezdeményezés hivatalosan 2012 áprilisában indult útjára. Hivatalos nyilvántartásba vételét követően bármely európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy egymillió – és legalább hét uniós tagállamból származó – polgár felkérje az Európai Bizottságot, hogy jogi aktusra vonatkozó javaslatot terjesszen elő a hatáskörébe tartozó területeken. Az elfogadhatóság feltételei a következők: (1) a javasolt intézkedés nem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, (2) nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és (3) nem nyilvánvalóan ellentétes az Unió értékeivel.

Az európai polgári kezdeményezés létrejötte óta a Bizottsághoz 119 kérelem érkezett, amelyek közül 93 elfogadhatónak és így nyilvántartásba vételre alkalmasnak bizonyult. A mostani határozat az idén nyilvántartásba vett kezdeményezések számát hétre emeli.

További információk:

„Minden európai lakóház legyen felszerelve 1 kW-os fotovoltaikus rendszerrel és 0,6 kW-os szélturbinával kizárólag a települési önkormányzatok által igénybe vett uniós források finanszírozásával”

„Az EU vidéki örökségének, élelmezésbiztonságának és élelmiszer-ellátásának védelme”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS