Nagy kérdés, hogy Barnier mikor hívja fel Frostot

2020. 10. 18., 17:00

A brit kormány egyik magas rangú tagjának vasárnapi nyilatkozata szerint a korábbi várakozásokkal ellentétben már nincs kétharmados esély arra, hogy megállapodással záruljanak az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló tárgyalások.

Michael Gove, a brit kormány munkáját összehangoló kabinetiroda miniszteri rangú vezetője – akinek felelősségi körébe tartozik a felkészülés irányítása is az EU-val tervezett kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény elmaradásának esetére – nemrégiben 66 százalékosra taksálta a megállapodás elérésének esélyét.

A Sky News brit hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorában – arra a kérdésre, hogy most milyen esélyt lát az egyezségre az EU-val – Gove úgy fogalmazott, hogy ennél kisebbet.

Hozzátette: azt nem tudja pontosan meghatározni, hogy a megállapodásra most mennyivel kevesebb az esély az általa korábban valószínűsített 66 százaléknál. Kijelentette ugyanakkor: az Európai Unió nem volt hajlandó az eddigi tárgyalásokon a megállapodáshoz szükséges részletes, jogi érvényű szövegtervezet kidolgozására, és az elmúlt hetekben tanúsított magatartásából általánosságban is úgy tűnik, hogy nem törekszik komolyan az egyezség eléréséhez szükséges kompromisszumokra.

Arra a kérdésre, hogy Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségének vezetője a jövő héten a hivatalos terveknek megfelelően ellátogat-e Londonba a tárgyalások folytatása végett, Gove kitérően azt mondta: a labda most Barnier térfelén pattog. Hozzátette: arról tudomása van, hogy Barnier néhány napon belül felhívja telefonon David Frost brit főtárgyalót.

A kabinetminiszter nyilatkozott a BBC közszolgálati televízió vasárnapi interjúműsorának is, amelyben úgy fogalmazott, hogy az ajtó továbbra is félig nyitva áll a további tárgyalások előtt. Hozzátette: London egyáltalán nem mondja azt, hogy akkor sem hajlandó a tárgyalások folytatására, ha az EU változtat álláspontján.

A csütörtökön és pénteken tartott brüsszeli EU-csúcstalálkozón az az állásfoglalás született, hogy Londonnak kell megtennie a szabadkereskedelmi megállapodáshoz szükséges további lépéseket.

Boris Johnson brit miniszterelnök hivatalának szóvivője erre reagálva közölte: London értelmezése szerint az EU gyakorlatilag véget vetett a kereskedelmi tárgyalásoknak azzal, hogy kizárólag a brit féltől várja a további lépéseket, és nincs értelme a jövő hétre tervezett folytatásnak, ha az unió nem változtat ezen az álláspontján.

Reagált az uniós vezetők állásfoglalására Johnson is, kijelentve: ideje felkészülni arra, hogy megállapodás nélkül zárulnak a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételeiről szóló tárgyalások az EU-val.

Ebben a környezetben egyelőre bizonytalan, hogy Michel Barnier a közeli napokban valóban Londonba utazik-e.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője az EU-csúcs után, újságíróknak tartott háttértájékoztatóján kijelentette: Barnier londoni látogatásának csak akkor lenne bármiféle értelme, ha az uniós főtárgyaló kész jogilag kötelező szövegtervezet alapján, gyorsított ütemben minden kérdés áttekintésére anélkül, hogy az EU Londontól várná el az összes további lépés megtételét.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről.

A tárgyalássorozat legutóbbi, kilencedik fordulója azonban október 2-án érdemi eredmény nélkül befejeződött, és azóta nem hangzottak el konkrét bejelentések további hivatalos fordulók megtartásáról.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS