Nagy kérdés, hogy Barnier mikor hívja fel Frostot

2020. 10. 18., 17:00

A brit kormány egyik magas rangú tagjának vasárnapi nyilatkozata szerint a korábbi várakozásokkal ellentétben már nincs kétharmados esély arra, hogy megállapodással záruljanak az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló tárgyalások.

Michael Gove, a brit kormány munkáját összehangoló kabinetiroda miniszteri rangú vezetője – akinek felelősségi körébe tartozik a felkészülés irányítása is az EU-val tervezett kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény elmaradásának esetére – nemrégiben 66 százalékosra taksálta a megállapodás elérésének esélyét.

A Sky News brit hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorában – arra a kérdésre, hogy most milyen esélyt lát az egyezségre az EU-val – Gove úgy fogalmazott, hogy ennél kisebbet.

Hozzátette: azt nem tudja pontosan meghatározni, hogy a megállapodásra most mennyivel kevesebb az esély az általa korábban valószínűsített 66 százaléknál. Kijelentette ugyanakkor: az Európai Unió nem volt hajlandó az eddigi tárgyalásokon a megállapodáshoz szükséges részletes, jogi érvényű szövegtervezet kidolgozására, és az elmúlt hetekben tanúsított magatartásából általánosságban is úgy tűnik, hogy nem törekszik komolyan az egyezség eléréséhez szükséges kompromisszumokra.

Arra a kérdésre, hogy Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségének vezetője a jövő héten a hivatalos terveknek megfelelően ellátogat-e Londonba a tárgyalások folytatása végett, Gove kitérően azt mondta: a labda most Barnier térfelén pattog. Hozzátette: arról tudomása van, hogy Barnier néhány napon belül felhívja telefonon David Frost brit főtárgyalót.

A kabinetminiszter nyilatkozott a BBC közszolgálati televízió vasárnapi interjúműsorának is, amelyben úgy fogalmazott, hogy az ajtó továbbra is félig nyitva áll a további tárgyalások előtt. Hozzátette: London egyáltalán nem mondja azt, hogy akkor sem hajlandó a tárgyalások folytatására, ha az EU változtat álláspontján.

A csütörtökön és pénteken tartott brüsszeli EU-csúcstalálkozón az az állásfoglalás született, hogy Londonnak kell megtennie a szabadkereskedelmi megállapodáshoz szükséges további lépéseket.

Boris Johnson brit miniszterelnök hivatalának szóvivője erre reagálva közölte: London értelmezése szerint az EU gyakorlatilag véget vetett a kereskedelmi tárgyalásoknak azzal, hogy kizárólag a brit féltől várja a további lépéseket, és nincs értelme a jövő hétre tervezett folytatásnak, ha az unió nem változtat ezen az álláspontján.

Reagált az uniós vezetők állásfoglalására Johnson is, kijelentve: ideje felkészülni arra, hogy megállapodás nélkül zárulnak a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételeiről szóló tárgyalások az EU-val.

Ebben a környezetben egyelőre bizonytalan, hogy Michel Barnier a közeli napokban valóban Londonba utazik-e.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője az EU-csúcs után, újságíróknak tartott háttértájékoztatóján kijelentette: Barnier londoni látogatásának csak akkor lenne bármiféle értelme, ha az uniós főtárgyaló kész jogilag kötelező szövegtervezet alapján, gyorsított ütemben minden kérdés áttekintésére anélkül, hogy az EU Londontól várná el az összes további lépés megtételét.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről.

A tárgyalássorozat legutóbbi, kilencedik fordulója azonban október 2-án érdemi eredmény nélkül befejeződött, és azóta nem hangzottak el konkrét bejelentések további hivatalos fordulók megtartásáról.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 10., 10:10
A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel? – teszi fel (és válaszolja meg) a kérdést dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS