Nagy-Britannia nem áll készen a kemény Brexitre?

2019. 07. 18., 13:45

Az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója szerint Nagy-Britannia kizárólag a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodás elfogadásával távozhat rendezett módon az Európai Unióból.

Michel Barnier, akivel a BBC televízió Panorama című közéleti magazinműsora készített interjút, kijelentette: az EU az 585 oldalas dokumentumba nem a brit kormány akarata ellenében, hanem Londonnal együttműködve állította be a Brexit teremtette bizonytalanságok kiküszöbölését célzó jogi megoldásokat.

Ezek közé tartozik a legvitatottabb elem, az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli meghonosításának elkerülését célzó tartalékmegoldás, a backstop.

E megoldás alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kötni, amely feleslegessé tenné az ellenőrzés visszaállítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.

Ez a 499 kilométeres határszakasz lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára a Brexit után.

A kormányzó brit Konzervatív Párt frakciójának keményvonalas Brexit-tábora azonban hallani sem akar a backstop-megoldásról, és a londoni alsóház az elmúlt hónapokban háromszor is visszautasította a kilépési megállapodást.

Jórészt ez az oka annak is, hogy Theresa May távozik a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztségből.

Az utódlásáért versengő két jelölt, Boris Johnson volt és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter az utóbbi napok televíziós kampányvitáiban egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a backstop-mechanizmus nem képezheti részét a megállapodásos Brexitnek, és mindketten olyan új kilépési egyezmény elérését tűzték ki célként, amelyben ez a megoldás nem szerepel.

Michel Barnier azonban a csütörtök este műsorra tűzött, egyes részleteiben előre ismertetett BBC-interjúban kijelentette: a Brexit-megállapodás pontról pontra jogi választ ad a brit kilépés teremtette bizonytalanságokra, és ezért csak ez a dokumentum lehet Nagy-Britannia rendezett távozásának alapja.

A bizottsági főtárgyaló részletek nélkül hozzátette: Nagy-Britanniának következményekkel kell szembesülnie, ha e megállapodás nélkül akarna kilépni az EU-ból.

Michel Barnier elmondta: a Brexit-tárgyalások során egyszer sem hallott Theresa May részéről olyan fenyegetőzést, hogy Nagy-Britannia kész lenne megállapodás nélkül kilépni az Európai Unióból. „Az Egyesült Királyság van annyira jól tájékozott és hozzáértő, hogy tudja: soha nem voltunk elragadtatva ilyen fenyegetőzések hallatán, és nem lenne hasznos dolog ilyesmivel élni” – fogalmazott az Európai Bizottság Brexit-tárgyaló stábjának vezetője.

Boris Johnson, Theresa May legesélyesebbnek tartott utódjelöltje a vezetőválasztási kampányban többször is kijelentette, hogy Nagy-Britanniának fenn kell tartania a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét, és fel kell erre készülnie, annak biztosítása végett, hogy „a Csatornán túli barátaink és partnereink meggyőződhessenek komolyságunkról”.

Johnson többször kijelentette azt is, hogy Nagy-Britannia már a Brexit eredeti, március 29-i határidejére felkészült a megállapodás nélküli kilépésre.

Martin Selmayr, az Európai Bizottság főtitkára azonban a csütörtöki BBC-műsorban azt mondta: nagyon bizonyos abban, hogy Nagy-Britannia nem állt készen a kemény Brexitre márciusban.

A brit kormány kabinetirodájának vezetője, David Lidington - aki e tisztségében Theresa May miniszterelnök helyettesének számít - ugyanebben a műsorban elmondta: Selmayr tavaly bizalmasan azt javasolta neki, hogy halasszák el a Brexitet öt évvel, és a halasztás ideje alatt próbáljanak meg valamiféle új egyezségre jutni Európa ügyében.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a BBC-műsorban úgy nyilatkozott: megdöbbentette, hogy a brit tárgyalók mennyire felkészületlenek voltak, és mennyire nem volt kidolgozott tervük, amikor a Brexit-tárgyalások elkezdődtek.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 06., 14:30
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntő beszédet a 26. alkalommal megrendezett Magyar Vállalkozók Napja ünnepségen Budapesten, a Művészetek Palotájában december 5-én.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025. 12. 05., 12:10
2025. november folyamán a Magyar Közlönyben megjelentek az adótörvényeket érintő módosítások. A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslathoz képest több ponton változott a csomag, a legfontosabbakat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
2025-12-05 18:20:00
Az üzleti életben a szerződő felek gyakran alkalmaznak teljességi záradékot, teljességi nyilatkozatot a szerződéseikben. Mire jó a teljességi záradék? Miként segíti, hogy a felek szerződésének tartalma egyértelműen megállapítható legyen? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS