Az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója szerint Nagy-Britannia kizárólag a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodás elfogadásával távozhat rendezett módon az Európai Unióból.
Michel Barnier, akivel a BBC televízió Panorama című közéleti magazinműsora készített interjút, kijelentette: az EU az 585 oldalas dokumentumba nem a brit kormány akarata ellenében, hanem Londonnal együttműködve állította be a Brexit teremtette bizonytalanságok kiküszöbölését célzó jogi megoldásokat.
Ezek közé tartozik a legvitatottabb elem, az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli meghonosításának elkerülését célzó tartalékmegoldás, a backstop.
E megoldás alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kötni, amely feleslegessé tenné az ellenőrzés visszaállítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.
Ez a 499 kilométeres határszakasz lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára a Brexit után.
A kormányzó brit Konzervatív Párt frakciójának keményvonalas Brexit-tábora azonban hallani sem akar a backstop-megoldásról, és a londoni alsóház az elmúlt hónapokban háromszor is visszautasította a kilépési megállapodást.
Jórészt ez az oka annak is, hogy Theresa May távozik a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztségből.
Az utódlásáért versengő két jelölt, Boris Johnson volt és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter az utóbbi napok televíziós kampányvitáiban egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a backstop-mechanizmus nem képezheti részét a megállapodásos Brexitnek, és mindketten olyan új kilépési egyezmény elérését tűzték ki célként, amelyben ez a megoldás nem szerepel.
Michel Barnier azonban a csütörtök este műsorra tűzött, egyes részleteiben előre ismertetett BBC-interjúban kijelentette: a Brexit-megállapodás pontról pontra jogi választ ad a brit kilépés teremtette bizonytalanságokra, és ezért csak ez a dokumentum lehet Nagy-Britannia rendezett távozásának alapja.
A bizottsági főtárgyaló részletek nélkül hozzátette: Nagy-Britanniának következményekkel kell szembesülnie, ha e megállapodás nélkül akarna kilépni az EU-ból.
Michel Barnier elmondta: a Brexit-tárgyalások során egyszer sem hallott Theresa May részéről olyan fenyegetőzést, hogy Nagy-Britannia kész lenne megállapodás nélkül kilépni az Európai Unióból. „Az Egyesült Királyság van annyira jól tájékozott és hozzáértő, hogy tudja: soha nem voltunk elragadtatva ilyen fenyegetőzések hallatán, és nem lenne hasznos dolog ilyesmivel élni” – fogalmazott az Európai Bizottság Brexit-tárgyaló stábjának vezetője.
Boris Johnson, Theresa May legesélyesebbnek tartott utódjelöltje a vezetőválasztási kampányban többször is kijelentette, hogy Nagy-Britanniának fenn kell tartania a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét, és fel kell erre készülnie, annak biztosítása végett, hogy „a Csatornán túli barátaink és partnereink meggyőződhessenek komolyságunkról”.
Johnson többször kijelentette azt is, hogy Nagy-Britannia már a Brexit eredeti, március 29-i határidejére felkészült a megállapodás nélküli kilépésre.
Martin Selmayr, az Európai Bizottság főtitkára azonban a csütörtöki BBC-műsorban azt mondta: nagyon bizonyos abban, hogy Nagy-Britannia nem állt készen a kemény Brexitre márciusban.
A brit kormány kabinetirodájának vezetője, David Lidington - aki e tisztségében Theresa May miniszterelnök helyettesének számít - ugyanebben a műsorban elmondta: Selmayr tavaly bizalmasan azt javasolta neki, hogy halasszák el a Brexitet öt évvel, és a halasztás ideje alatt próbáljanak meg valamiféle új egyezségre jutni Európa ügyében.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a BBC-műsorban úgy nyilatkozott: megdöbbentette, hogy a brit tárgyalók mennyire felkészületlenek voltak, és mennyire nem volt kidolgozott tervük, amikor a Brexit-tárgyalások elkezdődtek.
MTI/Kertész Róbert, London
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.