Modernizációs Alap: 74,3 millió eurós uniós támogatás jutott 2022-ben Magyarországnak

Ezek a projektek hozzá fognak járulni az energiarendszerek korszerűsítéséhez, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez az energia, az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság területén, valamint az energiahatékonyság javításához. A beruházások támogatása segíteni fogja ezeket a tagállamokat a 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseik teljesítésében és az EU zöld átállásának felgyorsításában – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

„A Modernizációs Alap a méltányos átállás kulcsfontosságú eleme. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételek egy részét az energiarendszer korszerűsítésére fordítjuk azokban a tagállamokban, ahol e tekintetben nagyobb erőfeszítésekre van szükség, és ahol az egy főre jutó GDP alacsonyabb, mint az EU más részein. Az EBB-vel közösen már idén is jelentős forrásokat bocsátottunk rendelkezésre, az újonnan megerősített uniós kibocsátáskereskedelmi rendszernek köszönhetően pedig hamarosan további beruházásokkal növeljük támogatásunkat a jövőben" – mondta Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök.

„Sürgősen fokoznunk kell a beruházásokat a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célkitűzések elérése és a szén-dioxid-semleges Európa felé vezető út lefektetése érdekében. Üdvözlöm a Modernizációs Alapból 2022-ben nyújtott több mint 4 milliárd euró összegű finanszírozást, ami jól mutatja, hogy az alap fontos szerepet játszik az energetikai átmenetben. Európa klímabankjaként az EBB szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal és az uniós országokkal azáltal, hogy szakértelmet és szolgáltatásokat biztosít a Modernizációs Alap végrehajtásához. Készen állunk e kiváló együttműködés fenntartására, mivel a Modernizációs Alap egyre több országra terjed majd ki, és mérete is nő” – tette hozzá Ambroise Fayolle, az Európai Beruházási Bank alelnöke.

2022-ben Horvátországnak (119,8 millió euró), Csehországnak (1,34 milliárd euró), Észtországnak (62,4 millió euró), Magyarországnak (74,3 millió euró), Litvániának (85 millió euró), Lengyelországnak (643,2 millió euró), Romániának (1,39 milliárd euró) és Szlovákiának (399,5 millió euró) folyósítottak kifizetéseket. Júniusban már 2,4 milliárd eurót folyósítottak 45 beruházási javaslat támogatására, amelyet ma egy 1,71 milliárd eurós kifizetés egészít ki 16 további beruházási javaslat elősegítésére.

A Modernizációs Alap keretében idén kiválasztott 61 beruházási javaslat a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelésre, az energiahálózatok korszerűsítésére, az energiaágazat, az ipar, az épületek és a közlekedés energiahatékonyságára, valamint a szénalapú energiatermelés alacsonyabb szén-dioxid-intenzitású üzemanyagokkal való felváltására összpontosít. Példák olyan javaslatokra, amelyek finanszírozásban részesültek:

• megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termelés és akkumulátoros tárolás a villamosenergia-hálózat működtetésének támogatására Horvátországban;
• a településeken belüli közvilágítási rendszerek korszerűsítése, a szénalapú távfűtés és ETS létesítmények átalakítása biomasszával és gázzal működő rendszerekké, valamint az energiahatékonyság növelése Csehországban;
• alacsony kibocsátású, energiahatékony tömegközlekedés Észtországban;
• a gyártási folyamatok optimalizálása, digitalizálása és automatizálása a villamosenergia-fogyasztás és az anyagfelhasználás csökkentése érdekében Magyarországon;
• középületek felújítása, az energiahatékonyság növelése és a megújulóhidrogén-termelési kapacitás fejlesztése Litvániában;
• megújuló energiaforrásokon alapuló fűtőberendezések építése és az ipar energiahatékonyságának javítása Lengyelországban;
• 8 fotovoltaikus park és két kombinált ciklusú, gázturbinával működő létesítmény kiépítése – a villamosenergia-termeléshez jelenleg használt lignit megújuló energiaforrásokkal és gázzal történő helyettesítése céljából –, valamint a villamosenergia-hálózatok korszerűsítése Romániában;
• a távfűtési és távhűtési hálózatok rehabilitációja és bővítése, valamint dekarbonizációs projektek az ipari ágazatban Szlovákiában.

A kedvezményezett tagállamok számára a Modernizációs Alapból a következő kifizetési ciklusban nyújtott lehetséges támogatásra esélyes beruházási javaslatok benyújtásának határideje a nem kiemelt javaslatok esetében 2023. január 19., a kiemelt javaslatok esetében pedig 2023. február 16.

A Modernizációs Alap

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében folytatott kibocsátásiegység-árverések bevételeiből finanszírozott Modernizációs Alap tíz alacsonyabb jövedelmű uniós országot kíván támogatni a klímasemlegességre való átállásban. A kedvezményezett országok: Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia. A megerősített uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerről december 18-án elért ideiglenes megállapodás értelmében a Modernizációs Alap mérete nőni fog, pénzügyi támogatást nyújtva három további tagállamnak az átálláshoz (Portugália, Görögország és Szlovénia).

A Modernizációs Alap olyan beruházásokat támogat, melyek a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésére és felhasználására, az energiahatékonyságra, az energiatárolásra, az energiahálózatok – köztük a távfűtési vezetékek és a villamosenergia-átviteli hálózatok – korszerűsítésére, valamint az igazságos átmenetre irányulnak a széntől függő régiókban.

2021-ben az Alap 898,43 millió eurót bocsátott nyolc kedvezményezett ország rendelkezésére. Az Alap más európai eszközök, például a kohéziós politika és az Igazságos Átmenet Alap kiegészítésére szolgál. Jelentős forrásokat mozgósít, amelyek segíthetik a kedvezményezett tagállamokat abban, hogy a REPowerEU tervvel és az „Irány az 55%!” intézkedéscsomaggal összhangban beruházásokat támogassanak. Az Alap a kedvezményezett országok felelőssége alatt működik, szoros együttműködésben az Európai Bizottsággal és az Európai Beruházási Bankkal.