Mit mutat a brüsszeli üveggömb?

2021. 02. 11., 16:45

Európa továbbra is a koronavírus-járvány szorításában van. Az esetszámok ismételt növekedése és a koronavírus új, fertőzőbb törzseinek megjelenése miatt számos tagállamnak újra be kellett vezetnie, illetve szigorítania kellett a járvány megfékezésére irányuló intézkedéseket. Ugyanakkor EU-szerte elkezdődött a védőoltások beadása, ami óvatos optimizmusra ad okot – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

A járvány megfékezésére irányuló intézkedések enyhülésével a gazdasági növekedés is helyreáll

A 2021. téli gazdasági előrejelzés szerint az uniós gazdaság 2021-ben 3,7 százalékkal, 2022-ben pedig 3,9 százalékkal fog növekedni.

Az euróövezeti és az uniós gazdaságok várhatóan a 2020. őszi gazdasági előrejelzésben előre jelzettnél hamarabb elérik a válság előtti kibocsátást, főként a 2021 második felére és 2022-re előre jelzett, vártnál erősebb növekedési lendület miatt.

A gazdasági tevékenység a 2020. harmadik negyedévi erőteljes növekedést követően a negyedik negyedévben ismét visszaesett, mivel a pandémia második hulláma nyomán számos tagállamban újabb korlátozó intézkedéseket vezettek be. Mivel ezek az intézkedések még mindig érvényben vannak, az EU és az euróövezet gazdasága 2021 első negyedévében várhatóan zsugorodni fog. Az oltási programok előrehaladásának és a járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos enyhülésének köszönhetően azonban a gazdasági növekedés tavasszal várhatóan újraindul, nyáron pedig lendületbe jön. A helyreállást a világgazdasági kilátások javulása is elő fogja segíteni.

A világjárvány azonban továbbra sem egyenlő mértékben befolyásolja az egyes tagállamok gazdaságát, így előre láthatólag a helyreállítás üteme is jelentősen eltérő lesz.

Továbbra is nagy a bizonytalanság és jelentősek a kockázatok

Az előrejelzést övező kockázatok az őszhöz képest kiegyensúlyozottabbak, de továbbra is magasak. Főként a világjárvány alakulásához és az oltási programok sikeréhez kapcsolódnak.

A pozitív kockázatok abból adódnak, hogy az oltási folyamat előrehaladásával esetleg a vártnál hamarabb enyhíteni lehet a járvány megfékezésére irányuló intézkedéseket, vagyis korábban és erőteljesebben megkezdődhetne a helyreállítás. A növekedés a vártnál kedvezőbben alakulhat azzal összefüggésben is, hogy az előrejelzés lényegében még nem veszi figyelembe a Next Generation EU (az uniós helyreállítási eszköz) és annak központi elemeként a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz finanszírozási előirányzatait.

Ami a negatív kockázatokat illeti, előfordulhat, hogy a világjárvány tartósabb vagy rövid távon súlyosabb lefolyású lesz, mint azt az előrejelzés feltételezi, de az oltási programok végrehajtása is késedelmet szenvedhet. Ez késleltetheti a járvány megfékezésére irányuló intézkedések enyhítését, ami viszont befolyásolná a várt helyreállítás kezdetét és erejét. Fennáll annak a kockázata is, hogy a válság a vártnál nagyobb károkat okoz az EU gazdasági és társadalmi szerkezetében, például egy esetleges csőd- és elbocsátási hullám miatt. Ez a pénzügyi szektort is hátrányosan érintené, növelné a tartós munkanélküliséget, és fokozná az egyenlőtlenségeket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS