Mit mutat a brüsszeli üveggömb?

2021. 02. 11., 16:45

Európa továbbra is a koronavírus-járvány szorításában van. Az esetszámok ismételt növekedése és a koronavírus új, fertőzőbb törzseinek megjelenése miatt számos tagállamnak újra be kellett vezetnie, illetve szigorítania kellett a járvány megfékezésére irányuló intézkedéseket. Ugyanakkor EU-szerte elkezdődött a védőoltások beadása, ami óvatos optimizmusra ad okot – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

A járvány megfékezésére irányuló intézkedések enyhülésével a gazdasági növekedés is helyreáll

A 2021. téli gazdasági előrejelzés szerint az uniós gazdaság 2021-ben 3,7 százalékkal, 2022-ben pedig 3,9 százalékkal fog növekedni.

Az euróövezeti és az uniós gazdaságok várhatóan a 2020. őszi gazdasági előrejelzésben előre jelzettnél hamarabb elérik a válság előtti kibocsátást, főként a 2021 második felére és 2022-re előre jelzett, vártnál erősebb növekedési lendület miatt.

A gazdasági tevékenység a 2020. harmadik negyedévi erőteljes növekedést követően a negyedik negyedévben ismét visszaesett, mivel a pandémia második hulláma nyomán számos tagállamban újabb korlátozó intézkedéseket vezettek be. Mivel ezek az intézkedések még mindig érvényben vannak, az EU és az euróövezet gazdasága 2021 első negyedévében várhatóan zsugorodni fog. Az oltási programok előrehaladásának és a járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos enyhülésének köszönhetően azonban a gazdasági növekedés tavasszal várhatóan újraindul, nyáron pedig lendületbe jön. A helyreállást a világgazdasági kilátások javulása is elő fogja segíteni.

A világjárvány azonban továbbra sem egyenlő mértékben befolyásolja az egyes tagállamok gazdaságát, így előre láthatólag a helyreállítás üteme is jelentősen eltérő lesz.

Továbbra is nagy a bizonytalanság és jelentősek a kockázatok

Az előrejelzést övező kockázatok az őszhöz képest kiegyensúlyozottabbak, de továbbra is magasak. Főként a világjárvány alakulásához és az oltási programok sikeréhez kapcsolódnak.

A pozitív kockázatok abból adódnak, hogy az oltási folyamat előrehaladásával esetleg a vártnál hamarabb enyhíteni lehet a járvány megfékezésére irányuló intézkedéseket, vagyis korábban és erőteljesebben megkezdődhetne a helyreállítás. A növekedés a vártnál kedvezőbben alakulhat azzal összefüggésben is, hogy az előrejelzés lényegében még nem veszi figyelembe a Next Generation EU (az uniós helyreállítási eszköz) és annak központi elemeként a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz finanszírozási előirányzatait.

Ami a negatív kockázatokat illeti, előfordulhat, hogy a világjárvány tartósabb vagy rövid távon súlyosabb lefolyású lesz, mint azt az előrejelzés feltételezi, de az oltási programok végrehajtása is késedelmet szenvedhet. Ez késleltetheti a járvány megfékezésére irányuló intézkedések enyhítését, ami viszont befolyásolná a várt helyreállítás kezdetét és erejét. Fennáll annak a kockázata is, hogy a válság a vártnál nagyobb károkat okoz az EU gazdasági és társadalmi szerkezetében, például egy esetleges csőd- és elbocsátási hullám miatt. Ez a pénzügyi szektort is hátrányosan érintené, növelné a tartós munkanélküliséget, és fokozná az egyenlőtlenségeket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS