Az EU tisztességes megélhetést és munkakörülményeket biztosító minimálbér megállapítását és a kollektív béralku lehetőségének kiterjesztését várja a tagállamoktól.
Az Európai Parlament szerdán 505 szavazattal, 92 ellenszavazattal és 44 tartózkodás mellett elfogadta az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló új jogszabályt.
A Tanáccsal júniusban született kompromisszum a jogszabály végső formájáról. A szabályzás célja, hogy javítsa az Európai Unióban élő összes munkavállaló életszínvonalát és munkakörülményeit, és hozzájáruljon a gazdaság és társadalom fejlődéséhez.
A jogszabály rögzíti, hogy melyek azok a követelmények, amelyeknek minden esetben teljesülniük kell a törvényileg vagy kollektív szerződésekben meghatározott minimálbér mértékének megállapításakor. Arról is gondoskodik, hogy a minimálbér nyújtotta védelemhez ténylegesen hozzáférjenek a munkavállalók.
A szabályok a munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkező valamennyi európai munkavállalóra kiterjednek majd. Az irányelv nem kötelezi törvényileg meghatározott minimálbér bevezetésére azokat a tagállamokat, ahol az jelenleg nem létezik, és a minimálbérek által nyújtott védelmet kizárólag kollektív szerződések biztosítják. A kollektív szerződéseket sem teszi általánosan alkalmazandóvá.
A minimálbérek meghatározása továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik, ugyanakkor a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a megélhetési költségeket és bérszinteket figyelembe véve a minimálbérből tisztességesen meg lehessen élni. A törvényileg meghatározott minimálbér megfelelőségének értékeléséhez viszonyítási alap lehet egy reál árakon vett áru- és szolgáltatáskosár, illetve a bruttó mediánbér 60 százaléka vagy a bruttó átlagbér 50 százaléka.
Az ágazati vagy ágazatközi kollektív béralku alapvető eszköze annak, hogy a minimálbér megfelelő mértékű legyen. A képviselők által ma elfogadott irányelvjavaslat e módszer kiterjedtebb alkalmazását mozdítja elő. Azoknak az országoknak, amelyekben a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékára terjed ki a kollektív bértárgyalások mechanizmusa, a szociális partnerek bevonásával cselekvési tervet kell készíteniük az arány javítására.
A most elfogadott irányelv értelmében a tagországoknak ki kell építeniük egy rendszert a szabályok betartásának megbízható nyomon követésére, valamint helyszíni és egyéb ellenőrzésére. A rendszer segítségével fel tudják majd tárni az esetleges visszaélésszerű alvállalkozást, színlelt önfoglalkoztatást, elszámolatlan túlórázást vagy a munkaintenzitás nem ellentételezett növelését.
„A jelenlegi helyzet ismét egyértelműen mutatja, hogy jól működő, szilárd társadalmi partnerségre van szükség Európában. Pusztán a politika nem tud a válság minden formájára átfogó választ adni”- mondta Dennis Radtke (EPP, Németország) a szavazást követően.
„Az élelmiszerek, a rezsi és a lakhatás költsége az egekbe szökött. Sokan azért is küzdenek, hogy kijöjjenek a pénzükből. Nincs vesztegetnivaló időnk, a munkáért muszáj ismét megfelelő bért kapni. Az irányelv lefekteti a megfelelő minimálbérre vonatkozó normákat. Ezzel egyidejűleg lendületet adunk a kollektív bértárgyalások rendszerének, így több munkavállaló élvezhet jobb védelmet” - mondta Agnes Jongerius (S&D, Hollandia).
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagjai júliusban támogatásukat adta a Tanáccsal 2022. június 6-án létrejött informális megállapodáshoz.
A Tanács várhatóan szeptemberben fogadja el hivatalosan a megállapodást. A tagországoknak attól számítva két éven belül teljesíteniük kell az irányelvben foglaltakat.
A minimálbér összege Luxemburgban, Írországban és Németországban a legmagasabb, Bulgáriában, Lettországban és Észtországban a legalacsonyabb. Az Európai Unió 27 tagországából 21-ben van törvényileg meghatározott minimálbér. Hat országban: Ausztriában, Cipruson, Dániában, Finnországban, Olaszországban és Svédországban a bérszinteket kollektív tárgyalások útján állapítják meg.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.