Az EU tisztességes megélhetést és munkakörülményeket biztosító minimálbér megállapítását és a kollektív béralku lehetőségének kiterjesztését várja a tagállamoktól.
Az Európai Parlament szerdán 505 szavazattal, 92 ellenszavazattal és 44 tartózkodás mellett elfogadta az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló új jogszabályt.
A Tanáccsal júniusban született kompromisszum a jogszabály végső formájáról. A szabályzás célja, hogy javítsa az Európai Unióban élő összes munkavállaló életszínvonalát és munkakörülményeit, és hozzájáruljon a gazdaság és társadalom fejlődéséhez.
A jogszabály rögzíti, hogy melyek azok a követelmények, amelyeknek minden esetben teljesülniük kell a törvényileg vagy kollektív szerződésekben meghatározott minimálbér mértékének megállapításakor. Arról is gondoskodik, hogy a minimálbér nyújtotta védelemhez ténylegesen hozzáférjenek a munkavállalók.
A szabályok a munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkező valamennyi európai munkavállalóra kiterjednek majd. Az irányelv nem kötelezi törvényileg meghatározott minimálbér bevezetésére azokat a tagállamokat, ahol az jelenleg nem létezik, és a minimálbérek által nyújtott védelmet kizárólag kollektív szerződések biztosítják. A kollektív szerződéseket sem teszi általánosan alkalmazandóvá.
A minimálbérek meghatározása továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik, ugyanakkor a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a megélhetési költségeket és bérszinteket figyelembe véve a minimálbérből tisztességesen meg lehessen élni. A törvényileg meghatározott minimálbér megfelelőségének értékeléséhez viszonyítási alap lehet egy reál árakon vett áru- és szolgáltatáskosár, illetve a bruttó mediánbér 60 százaléka vagy a bruttó átlagbér 50 százaléka.
Az ágazati vagy ágazatközi kollektív béralku alapvető eszköze annak, hogy a minimálbér megfelelő mértékű legyen. A képviselők által ma elfogadott irányelvjavaslat e módszer kiterjedtebb alkalmazását mozdítja elő. Azoknak az országoknak, amelyekben a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékára terjed ki a kollektív bértárgyalások mechanizmusa, a szociális partnerek bevonásával cselekvési tervet kell készíteniük az arány javítására.
A most elfogadott irányelv értelmében a tagországoknak ki kell építeniük egy rendszert a szabályok betartásának megbízható nyomon követésére, valamint helyszíni és egyéb ellenőrzésére. A rendszer segítségével fel tudják majd tárni az esetleges visszaélésszerű alvállalkozást, színlelt önfoglalkoztatást, elszámolatlan túlórázást vagy a munkaintenzitás nem ellentételezett növelését.
„A jelenlegi helyzet ismét egyértelműen mutatja, hogy jól működő, szilárd társadalmi partnerségre van szükség Európában. Pusztán a politika nem tud a válság minden formájára átfogó választ adni”- mondta Dennis Radtke (EPP, Németország) a szavazást követően.
„Az élelmiszerek, a rezsi és a lakhatás költsége az egekbe szökött. Sokan azért is küzdenek, hogy kijöjjenek a pénzükből. Nincs vesztegetnivaló időnk, a munkáért muszáj ismét megfelelő bért kapni. Az irányelv lefekteti a megfelelő minimálbérre vonatkozó normákat. Ezzel egyidejűleg lendületet adunk a kollektív bértárgyalások rendszerének, így több munkavállaló élvezhet jobb védelmet” - mondta Agnes Jongerius (S&D, Hollandia).
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagjai júliusban támogatásukat adta a Tanáccsal 2022. június 6-án létrejött informális megállapodáshoz.
A Tanács várhatóan szeptemberben fogadja el hivatalosan a megállapodást. A tagországoknak attól számítva két éven belül teljesíteniük kell az irányelvben foglaltakat.
A minimálbér összege Luxemburgban, Írországban és Németországban a legmagasabb, Bulgáriában, Lettországban és Észtországban a legalacsonyabb. Az Európai Unió 27 tagországából 21-ben van törvényileg meghatározott minimálbér. Hat országban: Ausztriában, Cipruson, Dániában, Finnországban, Olaszországban és Svédországban a bérszinteket kollektív tárgyalások útján állapítják meg.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.