Milyen hosszú lehet a próbaidő? – Új európai szabályozás jöhet

2018. 11. 20., 10:31

Az Európai Parlament megkezdheti a tárgyalásokat a Tanáccsal a foglalkoztatásra vonatkozó új szabályokról, amelyek többek között kitérnek a próbaidő hosszúságára és a munkaidőre.

A szabályok arra is kitérnek, hogy az új alkalmazottak, köztük azok, akiknek nem hagyományos a munkájuk, pontosabb információt kapjanak a munkahelyi kötelezettségeikről és jogaikról. A jelentés szerzőjét, Enrique Calvet Chambont (liberális, spanyol, képünkön) az Európai Parlament sajtósai kérdezték az újdonságokról.

A munkakerőpiacon a digitalizáció a foglalkoztatás új és nem szokványos formáit hozta magával. Melyek az előnyei és hátrányai ennek a változásnak?

– Az új technológiák és a digitalizáció miatt a foglalkoztatás új formái jöttek létre, egyben másképp gondolunk a munka fogalmára is. Ráadásul a munkaerőpiacot is próbára teszik a változások, különösen a munka törvénykönyve és a szociális biztonság szempontjából.

Viszont sok előny is származik belőle, például a rugalmasabb, kreatívabb foglalkoztatási formák létrejötte, amelyhez könnyebb alkalmazkodni. Világosan látszik, hogy Európa elutasítja a munkavállalók kizsákmányolását és szociális védelmének hiányát, főként azokét, akik nem a szokványos módon végzik a munkájukat. Ez a fő cél: elérni a rugalmasság és a védelem közötti egyensúlyt.

Az új üzleti modelleknek köszönhetően nem mindig világos, hogy egy munkavállaló alkalmazott vagy egyéni vállalkozó. Az új szabályok az olyan kezdeményezésekre is érvényesek lennének, mint az Uber vagy a Deliveroo?

– Az új szabályok olyan dolgozókra vonatkoznak, akik alkalmazottként dolgoznak, valaki irányítása alatt. De más típusú munkavállalókra is szeretnénk kiterjeszteni a javaslatban foglaltakat, hiszen ők azok, akik inspirálták ennek a jelentésnek a létrejöttét.

Ami az egyéni vállalkozókat illeti, a parlament határozottan el akarja különíteni a valódi egyéni vállalkozókat azoktól, akik ezt a státuszt önkéntesen vállalták. A Tanáccsal való tárgyalások során ezt az álláspontot képviselem majd.

A jelenlegi szabályokhoz képest melyek lesznek a főbb változások?

– A legnagyobb újdonság, hogy az új szabályok egy általános minimum szociális jogot biztosítanak Európa-szerte mindenkinek. Ez lehet az első lépés egy, az európai munkaerőpiacról szóló keretszabály felé vezető úton.

További újdonság még a próbaidő hosszának korlátozása, amely nem lehet hosszabb hat hónapnál; a jog ahhoz, hogy egy időben több munkáltatónak is lehessen dolgozni, ha nem összeférhetetlenek a pozíciók; a munkaidőn belüli ingyenes tréningekhez való jog; illetve a kiszámítható munkahelyi körülményekre vonatkozó garanciák azoknál a munkáknál is, amelyek természetüknél fogva nem igazán kiszámíthatóak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS