Milyen hosszú lehet a próbaidő? – Új európai szabályozás jöhet

2018. 11. 20., 10:31

Az Európai Parlament megkezdheti a tárgyalásokat a Tanáccsal a foglalkoztatásra vonatkozó új szabályokról, amelyek többek között kitérnek a próbaidő hosszúságára és a munkaidőre.

A szabályok arra is kitérnek, hogy az új alkalmazottak, köztük azok, akiknek nem hagyományos a munkájuk, pontosabb információt kapjanak a munkahelyi kötelezettségeikről és jogaikról. A jelentés szerzőjét, Enrique Calvet Chambont (liberális, spanyol, képünkön) az Európai Parlament sajtósai kérdezték az újdonságokról.

A munkakerőpiacon a digitalizáció a foglalkoztatás új és nem szokványos formáit hozta magával. Melyek az előnyei és hátrányai ennek a változásnak?

– Az új technológiák és a digitalizáció miatt a foglalkoztatás új formái jöttek létre, egyben másképp gondolunk a munka fogalmára is. Ráadásul a munkaerőpiacot is próbára teszik a változások, különösen a munka törvénykönyve és a szociális biztonság szempontjából.

Viszont sok előny is származik belőle, például a rugalmasabb, kreatívabb foglalkoztatási formák létrejötte, amelyhez könnyebb alkalmazkodni. Világosan látszik, hogy Európa elutasítja a munkavállalók kizsákmányolását és szociális védelmének hiányát, főként azokét, akik nem a szokványos módon végzik a munkájukat. Ez a fő cél: elérni a rugalmasság és a védelem közötti egyensúlyt.

Az új üzleti modelleknek köszönhetően nem mindig világos, hogy egy munkavállaló alkalmazott vagy egyéni vállalkozó. Az új szabályok az olyan kezdeményezésekre is érvényesek lennének, mint az Uber vagy a Deliveroo?

– Az új szabályok olyan dolgozókra vonatkoznak, akik alkalmazottként dolgoznak, valaki irányítása alatt. De más típusú munkavállalókra is szeretnénk kiterjeszteni a javaslatban foglaltakat, hiszen ők azok, akik inspirálták ennek a jelentésnek a létrejöttét.

Ami az egyéni vállalkozókat illeti, a parlament határozottan el akarja különíteni a valódi egyéni vállalkozókat azoktól, akik ezt a státuszt önkéntesen vállalták. A Tanáccsal való tárgyalások során ezt az álláspontot képviselem majd.

A jelenlegi szabályokhoz képest melyek lesznek a főbb változások?

– A legnagyobb újdonság, hogy az új szabályok egy általános minimum szociális jogot biztosítanak Európa-szerte mindenkinek. Ez lehet az első lépés egy, az európai munkaerőpiacról szóló keretszabály felé vezető úton.

További újdonság még a próbaidő hosszának korlátozása, amely nem lehet hosszabb hat hónapnál; a jog ahhoz, hogy egy időben több munkáltatónak is lehessen dolgozni, ha nem összeférhetetlenek a pozíciók; a munkaidőn belüli ingyenes tréningekhez való jog; illetve a kiszámítható munkahelyi körülményekre vonatkozó garanciák azoknál a munkáknál is, amelyek természetüknél fogva nem igazán kiszámíthatóak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.
2026-09-09 14:40:00
2026 negyedik negyedévében a magyar munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 13 százalékuk jelez előre. Ilyen mértékű pozitív várakozás a piaci szereplők körében az elmúlt öt évben nem fordult elő – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS