Az Európai Bizottság felvázolta azokat az intézkedéseket, amelyek célja a tagállamok támogatása az Ukrajna és az ukrán nép elleni háború elől menekülők szükségleteinek kielégítésében.
A nem provokált és igazolhatatlan orosz invázió óta mindössze négy hét alatt mintegy 3,5 millióan, főleg nők és gyermekek érkeztek az EU-ba. Ehhez járul a becslések szerint körülbelül 6,5 millió belső menekült. Az EU készen áll az EU területére érkezők fogadására, ami abban nyilvánul meg, hogy most első alkalommal sor került az átmeneti védelemről szóló irányelv aktiválására, így az EU gyors és hatékony segítséget és egyértelmű jogállást biztosíthat a menekülők számára – olvasható a Bizottság közleményében.
A határon való segítségnyújtás, a befogadás és a polgári védelem terén biztosított azonnali támogatáson túl az EU a mai napon további lépéseket tesz annak érdekében, hogy a tagállamok biztosítsák a kedvezmények számára a tényleges hozzáférést az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz a lakhatáshoz, és a munkához fűződő jogokhoz – amelyek az európai életmód ismertetőjegyei.
A rendelkezésre álló támogatás a következőkre terjed ki:
– A gyermekek kiemelt védelme: A gyermekek számára garantálni kell a jogaikhoz való gyors, megkülönböztetésmentes hozzáférést. Alapvetően fontos, hogy az EU-ba történő belépéskor nyilvántartásba vegyék őket. Az EU gyermekjogi stratégiája átfogó intézkedési keretet biztosít a gyermekek jogainak védelméhez és érvényesítéséhez. Az európai gyermekgarancia keretében mostanra kijelölt nemzeti koordinátoroknak kulcsszerepet kell játszaniuk nemzeti szinten, valamint a regionális és helyi hatóságokkal együtt e törekvések aktiválásában és összehangolásában. Ennek keretében kiemelt figyelmet kapnak az intézeti (például árvaházi) gyerekek, valamint az emberkereskedelem vagy az emberrablás kockázatának kitett gyermekek. Ezenfelül a Bizottság konkrét eljárási standardokat dolgoz ki a kísérő nélküli kiskorúak átadására vonatkozóan.
– Az oktatáshoz való hozzáférés: Ezekben a nehéz időkben kiemelten kell kezelni a diákok, a tanulók és a tanárok megsegítését. A Bizottság biztosítani fogja a tagállamok együttműködését, hogy megkezdjék a tapasztalatok megosztását és meghatározzák, hogy mire van szükség a lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekek oktatásának folytatásához. A School Education Gateway portál egyablakos ügyintézési pontként szolgál majd az Ukrajnából származó oktatási anyagokhoz és a tagállamok ukrán nyelvű anyagaihoz. Alapvető fontosságú lesz továbbá az Európába újonnan érkező ukrán tanárok kapacitásainak kihasználása. Az eTwinning közösség a tanárok támogatása érdekében segítheti a platform biztonságos terében létrehozott csoportokat. Ki kell használni az Erasmus+ finanszírozási program rugalmasságát a menekült diákok oktatásának és felsőoktatási intézmények háború elől menekülő személyzete integrációjának támogatására.
– Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés: A Bizottság által létrehozott szolidaritási mechanizmusnak köszönhetően a sürgősen speciális kórházi kezelésre szoruló személyeket gyorsan át lehet szállítani a tagállamok között, mivel az ilyen kezelések céljából már 10 000 kórházi ágy áll rendelkezésre. Az ECDC folyamatosan figyelemmel kíséri a helyszínen kialakuló egészségügyi helyzetet, és iránymutatást adott ki a fertőző betegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről. A Bizottság a HERA-n keresztül szintén támogatja az oltóanyag-ellátást, különös tekintettel a gyermekkori védőoltásokra. Végezetül a Bizottság a háború elől menekülők mentális egészségével és traumatámogatásával kapcsolatos célzott intézkedéseket tesz, beleértve az EU-ban élő, ukránul beszélő mentálhigiénés szakemberek hálózatának létrehozását is.
– Munkavállalás: A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy az érkezők mielőbb élhessenek a munkához és a szakképzéshez való jogukkal. Ez magában foglalja az menekülők tájékoztatását az átmeneti védelemről szóló irányelv alapján őket megillető jogokról, nyelvi vagy vállalkozási támogatás nyújtását, valamint a gyermekgondozáshoz való hozzáférés szavatolását, kulcsfontosságú szerepet biztosítva a tagállamok foglalkoztatási szolgálatai számára, amelyeknek ki kell közvetíteniük az érkezőket a munkáltatókhoz. A Bizottság felvette az ukrán nyelvet a nem uniós állampolgárok készségprofil-készítő uniós eszközébe, hogy segítséget nyújtson az ukrán álláskeresőknek és azoknak, akik folytatni kívánják tanulmányaikat, hogy az említettek bemutathassák készségeiket és a megismerhessék a lehetőségeket és a következő lépésekre vonatkozó iránymutatást. A Bizottság kísérleti jelleggel új tehetségbázist is létre fog hozni annak érdekében, hogy a készségeket megfeleltesse az állásajánlatoknak. Az e területre vonatkozó további bizottsági kezdeményezések közé tartozik az új iránymutatások kidolgozása az Ukrajnában szerzett szakmai képesítések elismerésének megkönnyítése érdekében, valamint a szociális partnerekkel folytatott együttműködés annak elősegítése érdekében, hogy tájékoztassák a magánszektort arról, milyen jogokat garantál az átmeneti védelem, és milyen programok vehetők igénybe.
– Hozzáférés a szálláshoz és a lakhatáshoz: A megfelelő szálláshelyek iránti azonnali igények kielégítése érdekében a „biztonságos otthonok” elnevezésű új kezdeményezés célzott finanszírozás és online források szükség szerinti mozgósításával fogja támogatni azokat az európaiakat, akik felajánlották otthonaikat. Emellett a tagállamok a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint a kohéziós alapok mozgósításával erősíthetik meg befogadórendszereiket. Hosszabb távon az Európai Regionális Fejlesztési Alap segít szociális lakhatást biztosítani a közösségben élő családok és egyének számára; az alap fedezheti a lakásvásárlást és -felújítást is. Az Európai Szociális Alap támogathatja a közösségi alapú szolgáltatásokat és szállást, különösen a különleges szükségletekkel rendelkezők, a fogyatékossággal élők, a gyermekek és az idősek számára.
A Bizottság szolidaritási platformot hozott létre, amely összefogja a tagállamokat és az uniós ügynökségeket, hogy koordinálja a rászoruló tagállamoknak nyújtott támogatást. A platform segíti annak megszervezését, hogy az EU-n belül befogadói kapacitással rendelkező tagállamoknak adják át a menekülőket, továbbá elősegítheti olyan nem uniós országokba irányuló útvonalak kialakítását, ahol már jelentős ukrán közösség él (pl. Kanada vagy az Egyesült Királyság). A magánszektor is szolidaritást vállalt: számos közlekedési vállalat humanitárius vasúti járatokat indít és ingyenjegyeket ad a menekülőknek. Az EU segítséget nyújt az ukrajnai háborúban rekedt nem ukrán állampolgárok hazaszállításához, például a Frontex támogatta a Lengyelországból Tádzsikisztánba, illetve Kirgizisztánba irányuló, önkéntes visszatérők számára biztosított első humanitárius légi járatokat.
Gyors és rugalmas megoldások a szolidaritás finanszírozásához
A Bizottság késedelem nélkül intézkedett, hogy az ukrajnai háború elől menekülőket befogadó tagállamok pénzügyi támogatást élvezhessenek. Ez magában foglalja az európai menekültekre irányuló új kohéziós fellépésre (CARE) irányuló javaslatot és a 2014–2020-as időszakra vonatkozó belügyi alapok módosításait. A technikai támogatási eszköz útján biztosított, testre szabott támogatás segítséget nyújt a tagállamoknak az ukrajnai háború elől menekülők fogadásához szükséges intézményi és operatív kapacitásuk kiépítéséhez, fokozva ezáltal azok társadalmi és gazdasági integrációját, valamint optimálisan kihasználva az elérhető uniós forrásokat annak érdekében, hogy szállást biztosítsanak a családok és a kísérő nélküli gyermekek számára. A tagállamok felhasználhatják továbbá a REACT-EU keretében rendelkezésre álló forrásokat is, különösen annak 2022-es, legfeljebb 10 milliárd euró összegű részletét. A tagállamok, és különösen az EU Ukrajnával közös határához a legközelebb elhelyezkedő tagállamok támogatása érdekében a Bizottság a REACT-EU keretében 3,4 milliárd eurós előfinanszírozási kifizetést tesz elérhetővé, hogy felgyorsítsa a forrásokhoz való hozzájutást. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó, elfogadott pénzügyi kereten belül a belügyi és a kohéziós alapokból további jelentős összegek hívhatók le.
Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök így nyilatkozott: „A háború kezdete óta érkezők több mint fele gyermek. Ezek a gyermekek traumatikus eseményeken mentek keresztül, és az életük egyik napról a másikra felborult. Kötelességünk és felelősségünk annak biztosítása, hogy megfelelően fogadják és gondozzák őket, köztük a fogyatékossággal élő gyermekeket is. A legsürgetőbb prioritás, hogy e gyermekek számára olyan helyet biztosítsanak, ahol biztonságban érzik magukat, és ahol mielőbb és megkülönböztetés nélkül hozzájutnak a pszichoszociális támogatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a táplálkozáshoz és az oktatáshoz. A kísérő nélküli kiskorúakat, a szüleiktől elszakadt gyermekeket és az árván maradt gyermekeket haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, a gyermekvédelmi szolgálatoknak pedig támogatást kell nyújtaniuk annak megelőzése érdekében, hogy az emberkereskedelem vagy bántalmazás áldozatává váljanak. Ezzel a közleménnyel gondoskodunk arról, hogy a folyamat minden állomásán konkrét intézkedések szülessenek a gyermekek mindenek felett álló érdekének megfelelően”.
Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök a következőket mondta: „Mostanra aktiváltuk az átmeneti védelemről szóló irányelvet, amely emberek milliói számára biztosít azonnali hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, a munkához és a lakhatáshoz. A Bizottság a mai napon egy sor további intézkedést ismertet, amelyeknek az a célja, hogy segítsék a tagállamokat e jogok gyakorlati érvényesítésében. Az iskolai anyagok tárolására szolgáló platformtól kezdve az EU-n belüli betegáthelyezések mechanizmusán át, az álláskeresőknek szóló uniós tehetségbázisig és a „biztonságos otthonok” elnevezésű kezdeményezésig számos területen nyújtunk gyakorlati segítséget, kifejezésre juttatva az európaiak jóakaratát azon milliók iránt, akik kénytelenek elhagyni otthonukat.”
Johansson belügyi biztos a következőképpen fogalmazott: „Milliók váltak földönfutóvá, ezért a szolidaritásnak mielőbb konkrét tettekben kell megnyilvánulnia. A már elkészült és működőképes új szolidaritási platform biztosítja, hogy megfeleltethessük a szükségleteket és a kapacitásokat a tagállamok között. A háború elől menekülők számára mielőbb ismét biztosítani kell a jogaikat. Lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy munkát vállaljanak, igénybe vegyék az egészségügyi ellátást, biztos szálláshoz jussanak és beiskoláztathassák a gyermekeiket.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.