A várakozásoknak megfelelően Boris Johnson volt külügyminisztert, London egykori polgármesterét választották a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetőjévé a távozó Theresa May miniszterelnök utódjaként. Johnson szerdán átveszi Maytől a kormányfői tisztséget is.
Boris Johnson hivatali utódjával, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszterrel versengett a pártvezetői posztért. Kedden bejelentett győzelme – tekintettel arra, hogy a Konzervatív Párt kormányon van – a brit parlamentarizmus konvenciói alapján a miniszterelnöki tisztség elnyerését is jelenti.
A két jelölt közül a Konzervatív Párt csaknem 160 ezer tagja választhatta meg az új vezetőt postai szavazással.
A szavazási folyamat hétfő este zárult le, az eredményt kedd délután jelentette be a londoni Queen Elizabeth II konferenciaközpontban a vezetőválasztás szervezéséért felelős tory frakciótestület, az 1922 Bizottság társelnöke, Cheryl Gillan.
Gillan ismertetése szerint Hunt 46 656, Johnson 92 153 szavazatot kapott. A szavazáson a Konzervatív Párt tagjainak 87,4 százaléka vett részt.
Győzelmének bejelentése utáni rövid beszédében Johnson közölte: kormányának elsődleges feladata a brit EU-tagság megszűnési folyamatának végigvitele, az ország egyesítése és a Munkáspárt vezetőjének, Jeremy Corbynnak a legyőzése lesz.
Boris Johnson megerősítette azt a sokszor hangoztatott álláspontját, hogy Nagy-Britanniának a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján ki kell lépnie az Európai Unióból.
A Konzervatív Párt új vezetője ugyanakkor egyenes utalást tett beszédében arra is, hogy a kilépés után szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az EU-val, és szoros biztonsági, védelmi együttműködést is fenn akar tartani az unióval.
Kijelentette: sokak véleményével ellentétben ez a szándék nem ellentétes azzal a célkitűzéssel, hogy Nagy-Britannia demokratikus módon saját magát kormányozza a Brexit után.
Johnson a vezetőválasztási kampányban többször is kijelentette, hogy ha ő lesz az új brit miniszterelnök, Nagy-Britannia a Brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár lesz addig elfogadott megállapodás a kilépés feltételrendszeréről, akár nem.
Ezen álláspontja miatt a jelenlegi kabinet több tagja már a vezetőválasztás eredményének bejelentése után közölte, hogy nem lesz hajlandó Johnson kormányában tisztséget vállalni.
Philip Hammond pénzügyminiszter már szerdán benyújtja lemondását Theresa Maynek, még mielőtt May hivatalosan bejelentené saját lemondását II. Erzsébet királynőnek.
Hammond, aki a Konzervatív Párton belül a megállapodás nélküli Brexitet határozottan ellenző frakciócsoport rendkívül befolyásos és tekintélyes frontembere, a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában jelentette be ezt a szándékát.
Döntését azzal indokolta, hogy tudomása szerint Johnson elvárja majdani kormányának tagjaitól a megállapodás nélküli, rendezetlen Brexit lehetőségének elfogadását, márpedig ő ehhez soha nem adná a nevét.
Hammond a minap egy alsóházi vitában kijelentette, hogy a pénzügyminisztérium számításai szerint a brit EU-tagság rendezetlen megszűnése 90 milliárd fonttal (33 ezer milliárd forint) növelné a brit államháztartás tőkepiaci finanszírozási igényét, vagyis a kormánynak ennyi hitelt kellene felvennie a piacról a megállapodás nélküli Brexit gazdasági következményeinek elhárítására.
Theresa May kormánya tavaly novemberben megállapodást kötött az unióban maradó huszonhét tagállam vezetőivel a Brexit feltételrendszeréről, ám a brit parlament ezt azóta háromszor is elutasította.
May elsősorban emiatt jelentette be május végén, hogy távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről.
Theresa May szerdán még részt vesz miniszterelnöki pályafutásának utolsó parlamenti vitanapján, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok hetente esedékes alsóházi félóráján, utána felkeresi a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, és hivatalosan bejelenti az uralkodónak lemondását.
Közvetlenül ezután Boris Johnson járul az uralkodó elé, és bejelenti kormányalakítási szándékát, amellyel a királynő formálisan meg is bízza.
Johnson a 93 esztendős, 67 éve uralkodó II. Erzsébet királynő tizennegyedik miniszterelnöke lesz; az első Sir Winston Churchill volt.
MTI/Kertész Róbert, London
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.