Megjelent az Innovációs Alap felhívása: 4 milliárd euróra lehet pályázni

2023. 11. 24., 20:10

„Ez egy fenntartható modell, amely csökkenteni fogja a kibocsátásokat és fokozza az európai ipar versenyképességét.”

Az Európai Bizottság közzétette az Innovációs Alap 2023. évi pályázati felhívását, amely rekordösszegű, 4 milliárd eurónyi forrást biztosít az innovatív dekarbonizációs technológiák támogatására. A pályázható forrásokat az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) bevételei fedezik.

Az előző felhíváshoz képest emelkedett a rendelkezésre álló keretösszeg, és kétszeresére nőttek a tiszta technológiákhoz kapcsolódó ipari projektekre elkülönített források. Ennek köszönhetően 1,4 milliárd euró áll rendelkezésre az európai ipari gyártási kapacitás, a technológiai vezető szerep és az ellátási lánc rezilienciájának megerősítésére – olvasható a Bizottság közleményében.

„Az európai zöld megállapodás sikere azon áll vagy bukik, hogy képesek vagyunk-e megújulni, és szén-dioxid-mentesíteni az európai ipart, közlekedést és energiaágazatot. A kibocsátáskereskedelmi bevételek felhasználása révén jelentős forrásokat ruházunk be ebbe az átállásba. Ez egy fenntartható modell, amely csökkenteni fogja a kibocsátásokat és fokozza az európai ipar versenyképességét” – mondta Maroš Šefčovič, az európai zöld megállapodásért, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős ügyvezető alelnök.

„Az Innovációs Alap kulcsfontosságú eszközünk az európai ipar támogatására a klímasemlegességre való átállásban. Európában napról napra egyre több innovatív projekt lát napvilágot. Az Innovációs Alap garantálja, hogy a kibocsátáscsökkentés és a méretezhetőség szempontjából legígéretesebb projektek meg is valósulhassanak. A nulla nettó kibocsátás felé vezető utat akkor találjuk meg, ha az éghajlati kihívások kezelése találkozik a gazdasági lehetőségekkel. Megnövelt költségvetésével és a tiszta technológiák gyártására elkülönített 1,4 milliárd eurós keretével a mostani felhívás eltökéltségünket demonstrálja, hogy nagyban gondolkodjunk és gyorsan cselekedjünk” – fűzte hozzá Wopke Hoekstra klímaügyekért felelős biztos.

A projektgazdák öt témakörben pályázhatnak, eltérő költségvetési és tőkekiadási (CAPEX) követelmények mellett:
– Általános dekarbonizáció (nagy projektek) – 1,7 milliárd eurós keret 100 millió euró fölötti tőkekiadással járó projektekre
– Általános dekarbonizáció (közepes projektek) – 500 millió eurós keret 20 és 100 millió euró közötti tőkekiadással járó projektekre
– Általános dekarbonizáció (kis projektek) – 200 millió eurós keret 2,5 és 20 millió euró közötti tőkekiadással járó projektekre
– Tiszta technológiákhoz kapcsolódó gyártás – 1,4 milliárd eurós keret 2,5 millió eurót meghaladó tőkekiadással járó projektekre, amelyek megújulóenergia-, energiatárolási, hőszivattyú- és hidrogéntermelési projektekhez kapcsolódó gyártásra irányulnak
– Kísérleti projektek – 200 millió eurós keret 2,5 millió eurót meghaladó tőkekiadással járó projektekre, amelyek a mélyreható dekarbonizálásra összpontosítanak.

A projektek értékelésének fő szempontjai az üvegházhatáshatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló potenciál, az innovációs szint, a kiforrottság, a megismételhetőség és a költséghatékonyság. Az Innovációs Alap a projekt releváns költségeinek legfeljebb 60 százalékát fedezi. A felhívásra az EGT területén megvalósuló projektek adhatnak be pályázatot.

Az EU ETS irányelv közelmúltbeli felülvizsgálata nyomán az Innovációs Alap pályázati felhívásai az energiaigényes iparágak (többek között a légi közlekedés), a megújuló energiaforrások, illetve az energiatárolás technológiái mellett immár a tengeri, a közúti közlekedési és az építőipari ágazat számára is nyitva állnak. Azok az ígéretes projektek, amelyek nem kellően kiforrottak a támogatáshoz, illetve költségvetési korlátok miatt nem nyertek el támogatást, részesülhetnek az Európai Beruházási Bank projektfejlesztési támogatásából.

A projektgazdák 2024. április 9-én (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig nyújthatják be pályázatukat az uniós finanszírozási és pályázati portálon keresztül. A pályázóknak erősen ajánljuk a részvételt az IF23 pályázati felhívás Információs Napján, amelyre 2023. december 7-én kerül sor online formában. Ennek során megismerkedhetnek az újdonságokkal és a pályázati folyamattal, valamint feltehetik kérdéseiket az Innovációs Alap pályázati felhívásait végrehajtó szerv, az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség (CINEA) munkatársainak. Az Innovációs Alap nemzeti kapcsolattartó pontjai a legtöbb tagállamban ugyancsak szerveznek információs napokat.

A pályázókat 2024 negyedik negyedévében értesítik az értékelés eredményéről. A sikeres pályázók 2025 első negyedévében írhatják alá a támogatási megállapodásokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS