Megjelent az Európai Szolidaritási Testület első pályázati felhívása

2021. 04. 15., 17:30

Az Európai Bizottság közzétette az új Európai Szolidaritási Testület (2021–2027) keretében meghirdetett első pályázati felhívást.

Az Európai Szolidaritási Testület azokat a fiatalokat támogatja, akik az EU-n belül és kívül önkéntes munkát kívánnak végezni a legkülönbözőbb területeken: a rászorulók megsegítésétől kezdve az egészségügyi tevékenységeken át a környezetvédelmi akciókig. Az idei év prioritása az egészségügy. A cél itt önkénteseket mozgósítani olyan projektek megvalósítása érdekében, amelyek az egészségügyi kihívásokkal (köztük a Covid19-világjárvány hatásaival) és a helyreállítással foglalkoznak.

A 2021–2027 közötti időszakra elkülönített több mint 1 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező új program mintegy 275 000 fiatalnak kínál lehetőséget arra, hogy önkéntes tevékenység vagy saját szolidaritási projektek létrehozása révén segítsen megbirkózni a társadalmi és humanitárius kihívásokkal. A fellépés első évében ezekre a célokra több mint 138 millió euró áll rendelkezésre. A program azt is lehetővé fogja tenni, hogy a fiatalok a jövő évtől kezdve humanitárius segítségnyújtási műveletek keretében végezzenek önkéntes munkát a világ bármely pontján, hozzájárulva a biztonságos harmadik országokban jelentkező humanitárius válságok leküzdéséhez és előmozdítva az ottani uniós segítségnyújtási tevékenységek sikerét.

Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök így fogalmazott: „A szolidaritás az európai projekt központi eleme, az Unió határain belül éppúgy, mint a partnereinkkel való kapcsolatokban, legyenek bárhol a világon. Az európai életmód lényege, hogy együtt erősebbek vagyunk, és ezt a fiatalabb generációk is láthatják. Ez az, amit az Európai Szolidaritási Testület által kínált lehetőségeken keresztül tapasztalnak, és megoszthatnak egymással. Az önkéntességet zászlajára tűző program arra bátorítja a fiatalokat, hogy aktív szerepet vállaljanak a társadalomban, hűek maradjanak értékeinkhez és ezzel valódi változásokat idézzenek elő.”

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az ifjúság sokat képes adni a társadalomnak. Arra szeretnénk ösztönözni a fiatalokat, hogy abban az életkorban, amikor minden lehetségesnek tűnik, legyenek aktívak, tanúsítsanak szolidaritást, és álljanak ki a számukra fontos célokért idejük ráfordításával, elkötelezettségükkel és szenvedéllyel. Az Európai Szolidaritási Testülethez való csatlakozás értékes lehetőség arra is, hogy tapasztalatokat szerezzenek és új készségeket sajátítsanak el. Reméljük, hogy ebben az évben, amikor különös hangsúly helyeződik az egészségügyi megelőzéssel és támogatással kapcsolatos tevékenységekre és projektekre, a koronajárvány elleni küzdelemre irányuló közös fellépésekhez is tudunk önkénteseket mozgósítani.”

Az új Európai Szolidaritási Testület általános uniós politikai célokat támogat, segítve a szervezeteket és a fiatalokat azok megvalósításában. Különösen négy terület hangsúlyos:

  • a befogadás és a sokféleség előmozdítása;
  • a projektek „zöldebbé” tétele, valamint a részt vevő személyek és szervezetek környezeti szempontból fenntartható és felelős magatartásának ösztönzése;
  • digitális átállás elősegítése olyan projektek és tevékenységek révén, amelyek fejlesztik a digitális készségeket, a digitális jártasságot és a digitális technológiában rejlő kockázatok és lehetőségek megértését;
  • az ifjúság demokratikus folyamatokban való részvételének és polgári szerepvállalásának előmozdítása.

Az elköteleződés e négy területe mellett a program – a sürgető problémák kezelése érdekében – rugalmasan kiegészülhet az adott évi prioritásokkal (idén ez az egészségügy).

Az Európai Szolidaritási Testületben való részvételhez a szervezeteknek minőségi védjegy megszerzésével kell igazolniuk, hogy a program elveinek, célkitűzéseinek és követelményeinek megfelelő, magas színvonalú szolidaritási tevékenységeket végeznek. Bármely köz- vagy magánjogi szervezet pályázhat finanszírozásra az Európai Szolidaritási Testület valamennyi uniós tagállamban és a programhoz társult nem uniós országban – Izlandon, Liechtensteinben, Törökországban és az Észak-macedón Köztársaságban – megtalálható nemzeti irodáinak segítségével. Emellett az Európai Szolidaritási Testület portálján regisztrált ifjúsági csoportok közvetlenül is pályázhatnak támogatásra az általuk kidolgozott és irányított szolidaritási projektekhez.

Az új 2021–2027-es program pályázati időszaka (mindkét felhívás esetében) 2021. április 15-én kezdődik és október 5-én ér véget. A szolidaritási önkéntességre vonatkozó minőségi védjegy bármikor megigényelhető. A humanitárius segítségnyújtási önkéntesség minőségi védjegyére irányuló kérelem határideje 2021. szeptember 22.

Az Európai Szolidaritási Testület

2016 decemberében életre hívott Európai Szolidaritási Testület 2018 októbere óta működik uniós finanszírozású programként. A 2018–2020 közötti időszakban 375,6 millió eurós működési költségvetéssel rendelkezett. Önkénteskedésük során a 18 és 30 év közötti fiatalok (a humanitárius tevékenységek esetében a felső korhatár 35 év) a különböző közösségek javát szolgáló tevékenységekre szakosodott szervezetek napi munkáját segíthetik.

Eddig 275 000 fiatal csatlakozott az Európai Szolidaritási Testülethez, és mintegy 50 000 résztvevő kezdte meg tevékenységét. A kezdeményezés sikeres, így az Európai Szolidaritási Testület a 2021–2027-es időszakban is folytatja tevékenységét, sőt azt az uniós humanitárius segítségnyújtás területén végzett önkéntes munkára is kiterjeszti.

Az önkéntességi projektek lehetőséget kínálnak a fiataloknak arra, hogy szolidaritási tevékenységekben vegyenek részt, és segítsék egy-egy helyi közösség szükségleteinek kielégítését. Az önkéntes munka helyszíne lehet a résztvevő tartózkodási helye szerinti országtól eltérő ország (határokon átnyúló tevékenység) vagy a résztvevő tartózkodási helye szerinti ország (belföldi tevékenység). A fiatalok egyénileg vagy csoportosan vállalhatnak önkéntes feladatokat, a tevékenységek időtartama legfeljebb 12 hónap lehet.

minőségi védjegy tanúsítja, hogy egy szervezet hajlandó és képes magas színvonalú szolidaritási tevékenységeket végezni az Európai Szolidaritási Testület elveinek, célkitűzéseinek és minőségi előírásainak megfelelően. A minőségi védjegy megszerzése az önkéntes tevékenységekben való részvétel előfeltétele.

szolidaritási projekt fiatalok által önállóan kezdeményezett, kidolgozott és végrehajtott non-profit, szolidaritást célzó tevékenységet jelent, melynek időtartama kettőtől tizenkét hónapig terjedhet. Az ilyen projektek célja az adott közösség legsúlyosabb problémáinak kezelésében való közreműködés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS