Megjelent az Európai Szolidaritási Testület első pályázati felhívása

2021. 04. 15., 17:30

Az Európai Bizottság közzétette az új Európai Szolidaritási Testület (2021–2027) keretében meghirdetett első pályázati felhívást.

Az Európai Szolidaritási Testület azokat a fiatalokat támogatja, akik az EU-n belül és kívül önkéntes munkát kívánnak végezni a legkülönbözőbb területeken: a rászorulók megsegítésétől kezdve az egészségügyi tevékenységeken át a környezetvédelmi akciókig. Az idei év prioritása az egészségügy. A cél itt önkénteseket mozgósítani olyan projektek megvalósítása érdekében, amelyek az egészségügyi kihívásokkal (köztük a Covid19-világjárvány hatásaival) és a helyreállítással foglalkoznak.

A 2021–2027 közötti időszakra elkülönített több mint 1 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező új program mintegy 275 000 fiatalnak kínál lehetőséget arra, hogy önkéntes tevékenység vagy saját szolidaritási projektek létrehozása révén segítsen megbirkózni a társadalmi és humanitárius kihívásokkal. A fellépés első évében ezekre a célokra több mint 138 millió euró áll rendelkezésre. A program azt is lehetővé fogja tenni, hogy a fiatalok a jövő évtől kezdve humanitárius segítségnyújtási műveletek keretében végezzenek önkéntes munkát a világ bármely pontján, hozzájárulva a biztonságos harmadik országokban jelentkező humanitárius válságok leküzdéséhez és előmozdítva az ottani uniós segítségnyújtási tevékenységek sikerét.

Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök így fogalmazott: „A szolidaritás az európai projekt központi eleme, az Unió határain belül éppúgy, mint a partnereinkkel való kapcsolatokban, legyenek bárhol a világon. Az európai életmód lényege, hogy együtt erősebbek vagyunk, és ezt a fiatalabb generációk is láthatják. Ez az, amit az Európai Szolidaritási Testület által kínált lehetőségeken keresztül tapasztalnak, és megoszthatnak egymással. Az önkéntességet zászlajára tűző program arra bátorítja a fiatalokat, hogy aktív szerepet vállaljanak a társadalomban, hűek maradjanak értékeinkhez és ezzel valódi változásokat idézzenek elő.”

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az ifjúság sokat képes adni a társadalomnak. Arra szeretnénk ösztönözni a fiatalokat, hogy abban az életkorban, amikor minden lehetségesnek tűnik, legyenek aktívak, tanúsítsanak szolidaritást, és álljanak ki a számukra fontos célokért idejük ráfordításával, elkötelezettségükkel és szenvedéllyel. Az Európai Szolidaritási Testülethez való csatlakozás értékes lehetőség arra is, hogy tapasztalatokat szerezzenek és új készségeket sajátítsanak el. Reméljük, hogy ebben az évben, amikor különös hangsúly helyeződik az egészségügyi megelőzéssel és támogatással kapcsolatos tevékenységekre és projektekre, a koronajárvány elleni küzdelemre irányuló közös fellépésekhez is tudunk önkénteseket mozgósítani.”

Az új Európai Szolidaritási Testület általános uniós politikai célokat támogat, segítve a szervezeteket és a fiatalokat azok megvalósításában. Különösen négy terület hangsúlyos:

  • a befogadás és a sokféleség előmozdítása;
  • a projektek „zöldebbé” tétele, valamint a részt vevő személyek és szervezetek környezeti szempontból fenntartható és felelős magatartásának ösztönzése;
  • digitális átállás elősegítése olyan projektek és tevékenységek révén, amelyek fejlesztik a digitális készségeket, a digitális jártasságot és a digitális technológiában rejlő kockázatok és lehetőségek megértését;
  • az ifjúság demokratikus folyamatokban való részvételének és polgári szerepvállalásának előmozdítása.

Az elköteleződés e négy területe mellett a program – a sürgető problémák kezelése érdekében – rugalmasan kiegészülhet az adott évi prioritásokkal (idén ez az egészségügy).

Az Európai Szolidaritási Testületben való részvételhez a szervezeteknek minőségi védjegy megszerzésével kell igazolniuk, hogy a program elveinek, célkitűzéseinek és követelményeinek megfelelő, magas színvonalú szolidaritási tevékenységeket végeznek. Bármely köz- vagy magánjogi szervezet pályázhat finanszírozásra az Európai Szolidaritási Testület valamennyi uniós tagállamban és a programhoz társult nem uniós országban – Izlandon, Liechtensteinben, Törökországban és az Észak-macedón Köztársaságban – megtalálható nemzeti irodáinak segítségével. Emellett az Európai Szolidaritási Testület portálján regisztrált ifjúsági csoportok közvetlenül is pályázhatnak támogatásra az általuk kidolgozott és irányított szolidaritási projektekhez.

Az új 2021–2027-es program pályázati időszaka (mindkét felhívás esetében) 2021. április 15-én kezdődik és október 5-én ér véget. A szolidaritási önkéntességre vonatkozó minőségi védjegy bármikor megigényelhető. A humanitárius segítségnyújtási önkéntesség minőségi védjegyére irányuló kérelem határideje 2021. szeptember 22.

Az Európai Szolidaritási Testület

2016 decemberében életre hívott Európai Szolidaritási Testület 2018 októbere óta működik uniós finanszírozású programként. A 2018–2020 közötti időszakban 375,6 millió eurós működési költségvetéssel rendelkezett. Önkénteskedésük során a 18 és 30 év közötti fiatalok (a humanitárius tevékenységek esetében a felső korhatár 35 év) a különböző közösségek javát szolgáló tevékenységekre szakosodott szervezetek napi munkáját segíthetik.

Eddig 275 000 fiatal csatlakozott az Európai Szolidaritási Testülethez, és mintegy 50 000 résztvevő kezdte meg tevékenységét. A kezdeményezés sikeres, így az Európai Szolidaritási Testület a 2021–2027-es időszakban is folytatja tevékenységét, sőt azt az uniós humanitárius segítségnyújtás területén végzett önkéntes munkára is kiterjeszti.

Az önkéntességi projektek lehetőséget kínálnak a fiataloknak arra, hogy szolidaritási tevékenységekben vegyenek részt, és segítsék egy-egy helyi közösség szükségleteinek kielégítését. Az önkéntes munka helyszíne lehet a résztvevő tartózkodási helye szerinti országtól eltérő ország (határokon átnyúló tevékenység) vagy a résztvevő tartózkodási helye szerinti ország (belföldi tevékenység). A fiatalok egyénileg vagy csoportosan vállalhatnak önkéntes feladatokat, a tevékenységek időtartama legfeljebb 12 hónap lehet.

minőségi védjegy tanúsítja, hogy egy szervezet hajlandó és képes magas színvonalú szolidaritási tevékenységeket végezni az Európai Szolidaritási Testület elveinek, célkitűzéseinek és minőségi előírásainak megfelelően. A minőségi védjegy megszerzése az önkéntes tevékenységekben való részvétel előfeltétele.

szolidaritási projekt fiatalok által önállóan kezdeményezett, kidolgozott és végrehajtott non-profit, szolidaritást célzó tevékenységet jelent, melynek időtartama kettőtől tizenkét hónapig terjedhet. Az ilyen projektek célja az adott közösség legsúlyosabb problémáinak kezelésében való közreműködés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS