Megjelent az Erasmus+ 2023. évi pályázati felhívása

2022. 11. 23., 18:16

Nyílt pályázati felhívások alapján az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén tevékenykedő bármely köz- vagy magánszervezet projektje pályázhat finanszírozásra.

Az Európai Bizottság közzé tette az Erasmus+ program 2023. évi pályázati felhívását. 4,2 milliárd euróra bővített éves költségvetésével az Erasmus+ uniós és nemzetközi szinten egyaránt támogatást nyújt az esélyegyenlőséget, az aktív polgári szerepvállalást, a demokratikus részvételt, valamint a zöld és digitális átalakulást előmozdító projektekhez – olvasható a Bizottság közleményében..

2023-tól a program egy új pályázattípust is magában foglal, mely a sportedzők mobilitási projektekben való részvételét támogatja, és ezzel kiterjeszti az európai szintű együttműködés és tanulás lehetőségeit a szabadidősporttal foglalkozó szervezetekre és azok oktatóira, munkatársaira és szakembereire.

A program illeszkedik a 2023-ban várhatóan jelentkező kihívásokhoz is: érdemi támogatást nyújt az ukrajnai háború elől menekülő tanulóknak és oktatási szakembereknek, továbbra is inkluzívabb programra törekszik, és figyelembe veszi az ifjúság európai évének eredményeit.

Az Erasmus+ program keretében nyújtott támogatás olyan tevékenységekre irányul, amelyek megfelelnek a közoktatás, a felsőoktatás, a felnőttoktatás, a szakképzés, valamint az ifjúság és a sport területén megfogalmazott programprioritásoknak. Nyílt pályázati felhívások alapján az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén tevékenykedő bármely köz- vagy magánszervezet projektje pályázhat finanszírozásra, ehhez igénybe vehetik a program valamennyi uniós tagállamban és a programhoz társult harmadik országokban működő Erasmus+ nemzeti irodák, valamint az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség segítségét.

A teljes Erasmus+ program négy fő prioritásra összpontosít, köztük a „befogadás és sokszínűség” prioritásra. E prioritás középpontjában a kevesebb lehetőséggel rendelkező szervezetek/intézmények és résztvevők állnak. A program ezért továbbra is támogatja az esélyegyenlőségre irányuló mechanizmusokat, és célzott finanszírozást biztosít az érintettek részvételét megnehezítő akadályok felszámolására.

Az ifjúság európai éve nyomán a program 2023-ban is gondoskodik arról, hogy az Európai Unióban és azon kívül is meghallgassák a fiatalok véleményét, és ehhez különösen az Erasmus+ keretében finanszírozott ifjúsági tevékenységek számának növelése járul hozzá. Amellett, hogy a zöld átállást támogató projekteket valamennyi oktatási ágazatban ösztönzi, a program továbbra is a szén-dioxid-semlegességre törekszik, és ennek szellemében előnyben részesíti a fenntartható közlekedési módokat és a környezetvédelmi szempontból felelősségteljesebb magatartást.

„Mindannyiunk örömére szolgál, hogy az Erasmus+ program évről évre bővül, és egyre több tanulót, oktatót és szakembert szólít meg. 2023-ban arra számítunk, hogy az Európai Unión belüli és kívüli mobilitás eléri a világjárvány előtti szintet. A program történetében most első alkalommal kerül sor a sport területén tevékenykedő edzők, oktatók, munkatársak és szakemberek mobilitásának támogatására, ami közelebb visz minket egy aktívabb Európához” – mondta Margarítisz Szhinász,az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök.

A már 35 éve fennálló Erasmus+ az egyik legemblematikusabb uniós program, melyben eddig közel 13 millióan vettek részt. Az Erasmus+ programra 2021 és 2027 között rendelkezésre álló teljes költségvetés 26,2 milliárd euró, melyet az EU külső eszközei mintegy 2,2 milliárd euróval egészítenek ki. E forrásoknak köszönhetően a program várhatóan az eddigieknél is több résztvevőt és projektet fog támogatni mind Európában, mind Európán kívül.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 02., 09:25
„A legnagyobb kérdés mégis az, hogyan hangolják össze munkájukat a számos ponton átfedő hatáskörű szervek. El kell kerülni, hogy egyes ügyek gazdátlanná váljanak, és azt is, hogy a sok bába között elvesszen a gyerek.”
2026-10-01 10:25:00
A magyar kkv-k versenyképességét is erősítheti, ha a hazai vállalkozói tapasztalatok közvetlenül eljutnak az európai döntés-előkészítés szereplőihez, az uniós tudás és a vállalkozásokat érintő információk pedig gyorsan és érthetően visszakerülnek Magyarországra. Ezt a kétirányú tudás- és tapasztalatmegosztást erősítette a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének szeptember 23–25. közötti brüsszeli szakmai programja.
2026-10-01 09:25:00
A Joint Venture Szövetség elemzése szerint most van az ideális időpont az árrésstop kivezetésére, mivel a jelenlegi alacsony infláció a csökkenő élelmiszerárakkal, az erős forint árfolyam, illetve az MNB hosszú távú inflációs céljának csökkentése megteremtették a kivezetés ideális gazdasági környezetét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS