Nyílt pályázati felhívások alapján az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén tevékenykedő bármely köz- vagy magánszervezet projektje pályázhat finanszírozásra.
Az Európai Bizottság közzé tette az Erasmus+ program 2023. évi pályázati felhívását. 4,2 milliárd euróra bővített éves költségvetésével az Erasmus+ uniós és nemzetközi szinten egyaránt támogatást nyújt az esélyegyenlőséget, az aktív polgári szerepvállalást, a demokratikus részvételt, valamint a zöld és digitális átalakulást előmozdító projektekhez – olvasható a Bizottság közleményében..
2023-tól a program egy új pályázattípust is magában foglal, mely a sportedzők mobilitási projektekben való részvételét támogatja, és ezzel kiterjeszti az európai szintű együttműködés és tanulás lehetőségeit a szabadidősporttal foglalkozó szervezetekre és azok oktatóira, munkatársaira és szakembereire.
A program illeszkedik a 2023-ban várhatóan jelentkező kihívásokhoz is: érdemi támogatást nyújt az ukrajnai háború elől menekülő tanulóknak és oktatási szakembereknek, továbbra is inkluzívabb programra törekszik, és figyelembe veszi az ifjúság európai évének eredményeit.
Az Erasmus+ program keretében nyújtott támogatás olyan tevékenységekre irányul, amelyek megfelelnek a közoktatás, a felsőoktatás, a felnőttoktatás, a szakképzés, valamint az ifjúság és a sport területén megfogalmazott programprioritásoknak. Nyílt pályázati felhívások alapján az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén tevékenykedő bármely köz- vagy magánszervezet projektje pályázhat finanszírozásra, ehhez igénybe vehetik a program valamennyi uniós tagállamban és a programhoz társult harmadik országokban működő Erasmus+ nemzeti irodák, valamint az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség segítségét.
A teljes Erasmus+ program négy fő prioritásra összpontosít, köztük a „befogadás és sokszínűség” prioritásra. E prioritás középpontjában a kevesebb lehetőséggel rendelkező szervezetek/intézmények és résztvevők állnak. A program ezért továbbra is támogatja az esélyegyenlőségre irányuló mechanizmusokat, és célzott finanszírozást biztosít az érintettek részvételét megnehezítő akadályok felszámolására.
Az ifjúság európai éve nyomán a program 2023-ban is gondoskodik arról, hogy az Európai Unióban és azon kívül is meghallgassák a fiatalok véleményét, és ehhez különösen az Erasmus+ keretében finanszírozott ifjúsági tevékenységek számának növelése járul hozzá. Amellett, hogy a zöld átállást támogató projekteket valamennyi oktatási ágazatban ösztönzi, a program továbbra is a szén-dioxid-semlegességre törekszik, és ennek szellemében előnyben részesíti a fenntartható közlekedési módokat és a környezetvédelmi szempontból felelősségteljesebb magatartást.
„Mindannyiunk örömére szolgál, hogy az Erasmus+ program évről évre bővül, és egyre több tanulót, oktatót és szakembert szólít meg. 2023-ban arra számítunk, hogy az Európai Unión belüli és kívüli mobilitás eléri a világjárvány előtti szintet. A program történetében most első alkalommal kerül sor a sport területén tevékenykedő edzők, oktatók, munkatársak és szakemberek mobilitásának támogatására, ami közelebb visz minket egy aktívabb Európához” – mondta Margarítisz Szhinász,az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök.
A már 35 éve fennálló Erasmus+ az egyik legemblematikusabb uniós program, melyben eddig közel 13 millióan vettek részt. Az Erasmus+ programra 2021 és 2027 között rendelkezésre álló teljes költségvetés 26,2 milliárd euró, melyet az EU külső eszközei mintegy 2,2 milliárd euróval egészítenek ki. E forrásoknak köszönhetően a program várhatóan az eddigieknél is több résztvevőt és projektet fog támogatni mind Európában, mind Európán kívül.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.