Megint belenézett az üveggömbbe az Európai Bizottság

2020. 02. 13., 17:30

Az Európai Bizottság február 13-án közzétett 2020. téli gazdasági előrejelzése szerint az európai gazdaság a stabil és mérsékelt növekedés pályáján marad. Az euróövezetet az euró 1999-es bevezetése óta a leghosszabb tartós növekedési időszak jellemzi.

Az előrejelzés szerint az euróövezet bruttó hazai termékének (GDP) növekedése 2020-ban és 2021-ben stabil, 1,2 százalékos marad. Az EU egészét tekintve a növekedés 2020-ban és 2021-ben kismértékben, 1,4 százalékra mérséklődik a 2019-es 1,5 százalékhoz képest – olvasható a brüsszeli testület közleményében.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A kihívásokkal teli környezet ellenére az európai gazdaság stabil, folyamatos a munkahelyteremtés és a bérnövekedés. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk a potenciális kockázatokat: változékonyabb a geopolitikai helyzet, amihez kereskedelmi bizonytalanságok is társulnak. Ezért a tagállamoknak ki kell használniuk a lehetőséget a strukturális reformok végrehajtására a növekedés és a termelékenység fokozása érdekében. A magas államadóssággal rendelkező országoknak továbbá prudens költségvetési politikával kell megerősíteniük a gazdaságuk védelmét.”

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos hozzátette: „A kilátások szerint az európai gazdaság esetében az elkövetkező két évben stabil, de mérsékelt növekedés várható. Vagyis még mindig nem ér véget a gazdasági bővülésnek az euró 1999-es bevezetése óta eddigi leghosszabb időszaka, ez pedig jó hír a munkahelyek szempontjából is. Biztató a kereskedelmi feszültségek csökkenése és a megállapodás nélküli brexit elkerülése is. Ugyanakkor még mindig jelentős politikai bizonytalansággal kell szembenéznünk, ami megnehezíti a feldolgozóipar helyzetét. Ami a koronavírust illeti, még túl korai lenne értékelni negatív gazdasági hatásának mértékét.”

A belső keresletnek köszönhetően stabil marad a növekedés

A külső környezet továbbra is kihívást jelent. A folyamatos munkahelyteremtés, az erőteljes bérnövekedés és a támogató politikák kombinációja azonban segítheti az európai gazdaságot abban, hogy fenntartsa a mérsékelt növekedés pályáját. A lakossági fogyasztás és a beruházások – különösen az építőipar területén – továbbra is ösztönözni fogják a gazdasági növekedést. Várhatóan számos tagállamban jelentősen növekedni fog a közberuházások – főként a közlekedéssel és a digitális infrastruktúrával kapcsolatos közberuházások – száma. Ezenkívül a feldolgozóipar a stabilizálódás halvány jeleit mutatja, a csökkenő globális kereskedelmi forgalom pedig elmozdulhat a mélypontról. Mindezek lehetővé teszik az európai gazdaság további bővülését. Ugyanakkor ezek a tényezők nem tűnnek elégségesnek a növekedés mértékének felgyorsulásához.

Az inflációs előrejelzés kismértékben felfelé módosul

Az euróövezetben az inflációs előrejelzés (harmonizált fogyasztói árindex) 2020-ban 1,3 százalékra, 2021-ben pedig 1,4 százalékra emelkedett, ami a 2019. őszi gazdasági előrejelzéshez képest mindkét évben 0,1 százalékpontos növekedést jelent. Ez halványan azt jelzi, hogy a magasabb bérek az alapvető árakban is kezdhetnek lecsapódni, az olajárakkal kapcsolatban pedig némileg felfelé módosultak a feltételezések.

Az EU-ban a 2020. évi inflációs előrejelzés szintén 0,1 százalékponttal, 1,5 százalékra emelkedett. A 2021-re vonatkozó előrejelzés változatlanul 1,6 százalék.

Az előrejelzés kockázatai

Míg egyes lefelé mutató kockázatok elmúltak, közben újak jelentek meg. Összességében a kockázatok továbbra is lefelé mutatnak.

Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi megállapodás első fázisa bizonyos mértékben hozzájárult a lefelé mutató kockázatok csökkentéséhez, de az Egyesült Államok kereskedelempolitikáját övező nagyfokú bizonytalanság továbbra is akadályozza az üzleti hangulat szélesebb körű javulását. Latin-Amerikában a társadalmi nyugtalanság a régió gazdasági fellendülését fenyegeti. A közel-keleti fokozott geopolitikai feszültség megnövelte a konfliktus kockázatát a réióban.

Bár az átmeneti időszakra vonatkozóan egyértelműek az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatok, továbbra is jelentős a bizonytalanság az Egyesült Királysággal való jövőbeli partnerséget illetően. A 2019. évi új koronavírus megjelenése és annak a közegészségügyre, a gazdasági tevékenységre és a kereskedelemre gyakorolt hatása – különösen Kínában – új lefelé mutató kockázatot jelent. Az alapfeltevés az, hogy a járvány kitörése az első negyedévben tetőzik, viszonylag korlátozott globális továbbgyűrűző hatásokkal. Azonban minél tovább tart, annál nagyobb a gazdasági hangulatra és a globális finanszírozási feltételekre gyakorolt dominóhatás valószínűsége. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok – bár azok főként hosszú távúak – rövid távon sem zárhatók ki.

Másrészről viszont az európai gazdaság számára előnyösek lehetnek a még inkább expanzív és növekedésbarát költségvetési politikák, valamint az egyes euróövezeti tagállamokban jellemző kedvezőbb finanszírozási feltételek pozitív továbbgyűrűző hatásai.

Egyesült Királyság: tisztán technikai feltételezéseken alapuló előrejelzés

Mivel az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolat még nem egyértelmű, a 2021-re vonatkozó előrejelzések azon a tisztán technikai feltételezésen alapulnak, hogy a kereskedelmi kapcsolatok tekintetében fennmarad a jelenlegi állapot. Ez kizárólag előrejelzési célokat szolgál, és nem az EU és az Egyesült Királyság között a jövőbeli kapcsolatukról folytatott tárgyalások kimenetelére vonatkozó előrejelzést vagy becslést tükröz.

Bizottsági előrejelzések

Az előrejelzés az árfolyamokkal, kamatlábakkal és nyersanyagárakkal kapcsolatos, a január 29-i állapot szerinti technikai feltételezéseken alapul. Valamennyi egyéb beérkező adat tekintetében – ideértve a kormányzati politikákra vonatkozó feltételezéseket – az előrejelzés a február 4-ig rendelkezésre álló információkon alapul. Az előrejelzés csak a hivatalosan bejelentett és megfelelően részletezett szakpolitikai intézkedéseket veszi figyelembe, egyébként a politika változatlanságát feltételezi.

Az Európai Bizottság minden évben két átfogó előrejelzést (tavaszi és őszi), valamint két időközi előrejelzést (téli és nyári) tesz közzé. Az időközi előrejelzések az aktuális év és a következő év éves és negyedéves GDP-jére és inflációjára terjednek ki, és valamennyi tagállamra vonatkozó, valamint uniós és euróövezeti szinten összesített adatokat tartalmaznak.

Az Európai Bizottság következő gazdasági előrejelzése a tervek szerint 2020. május 7-én megjelenő, 2020. tavaszi gazdasági előrejelzés lesz.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS