Megint belenézett az üveggömbbe az Európai Bizottság

2020. 02. 13., 17:30

Az Európai Bizottság február 13-án közzétett 2020. téli gazdasági előrejelzése szerint az európai gazdaság a stabil és mérsékelt növekedés pályáján marad. Az euróövezetet az euró 1999-es bevezetése óta a leghosszabb tartós növekedési időszak jellemzi.

Az előrejelzés szerint az euróövezet bruttó hazai termékének (GDP) növekedése 2020-ban és 2021-ben stabil, 1,2 százalékos marad. Az EU egészét tekintve a növekedés 2020-ban és 2021-ben kismértékben, 1,4 százalékra mérséklődik a 2019-es 1,5 százalékhoz képest – olvasható a brüsszeli testület közleményében.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A kihívásokkal teli környezet ellenére az európai gazdaság stabil, folyamatos a munkahelyteremtés és a bérnövekedés. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk a potenciális kockázatokat: változékonyabb a geopolitikai helyzet, amihez kereskedelmi bizonytalanságok is társulnak. Ezért a tagállamoknak ki kell használniuk a lehetőséget a strukturális reformok végrehajtására a növekedés és a termelékenység fokozása érdekében. A magas államadóssággal rendelkező országoknak továbbá prudens költségvetési politikával kell megerősíteniük a gazdaságuk védelmét.”

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos hozzátette: „A kilátások szerint az európai gazdaság esetében az elkövetkező két évben stabil, de mérsékelt növekedés várható. Vagyis még mindig nem ér véget a gazdasági bővülésnek az euró 1999-es bevezetése óta eddigi leghosszabb időszaka, ez pedig jó hír a munkahelyek szempontjából is. Biztató a kereskedelmi feszültségek csökkenése és a megállapodás nélküli brexit elkerülése is. Ugyanakkor még mindig jelentős politikai bizonytalansággal kell szembenéznünk, ami megnehezíti a feldolgozóipar helyzetét. Ami a koronavírust illeti, még túl korai lenne értékelni negatív gazdasági hatásának mértékét.”

A belső keresletnek köszönhetően stabil marad a növekedés

A külső környezet továbbra is kihívást jelent. A folyamatos munkahelyteremtés, az erőteljes bérnövekedés és a támogató politikák kombinációja azonban segítheti az európai gazdaságot abban, hogy fenntartsa a mérsékelt növekedés pályáját. A lakossági fogyasztás és a beruházások – különösen az építőipar területén – továbbra is ösztönözni fogják a gazdasági növekedést. Várhatóan számos tagállamban jelentősen növekedni fog a közberuházások – főként a közlekedéssel és a digitális infrastruktúrával kapcsolatos közberuházások – száma. Ezenkívül a feldolgozóipar a stabilizálódás halvány jeleit mutatja, a csökkenő globális kereskedelmi forgalom pedig elmozdulhat a mélypontról. Mindezek lehetővé teszik az európai gazdaság további bővülését. Ugyanakkor ezek a tényezők nem tűnnek elégségesnek a növekedés mértékének felgyorsulásához.

Az inflációs előrejelzés kismértékben felfelé módosul

Az euróövezetben az inflációs előrejelzés (harmonizált fogyasztói árindex) 2020-ban 1,3 százalékra, 2021-ben pedig 1,4 százalékra emelkedett, ami a 2019. őszi gazdasági előrejelzéshez képest mindkét évben 0,1 százalékpontos növekedést jelent. Ez halványan azt jelzi, hogy a magasabb bérek az alapvető árakban is kezdhetnek lecsapódni, az olajárakkal kapcsolatban pedig némileg felfelé módosultak a feltételezések.

Az EU-ban a 2020. évi inflációs előrejelzés szintén 0,1 százalékponttal, 1,5 százalékra emelkedett. A 2021-re vonatkozó előrejelzés változatlanul 1,6 százalék.

Az előrejelzés kockázatai

Míg egyes lefelé mutató kockázatok elmúltak, közben újak jelentek meg. Összességében a kockázatok továbbra is lefelé mutatnak.

Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi megállapodás első fázisa bizonyos mértékben hozzájárult a lefelé mutató kockázatok csökkentéséhez, de az Egyesült Államok kereskedelempolitikáját övező nagyfokú bizonytalanság továbbra is akadályozza az üzleti hangulat szélesebb körű javulását. Latin-Amerikában a társadalmi nyugtalanság a régió gazdasági fellendülését fenyegeti. A közel-keleti fokozott geopolitikai feszültség megnövelte a konfliktus kockázatát a réióban.

Bár az átmeneti időszakra vonatkozóan egyértelműek az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatok, továbbra is jelentős a bizonytalanság az Egyesült Királysággal való jövőbeli partnerséget illetően. A 2019. évi új koronavírus megjelenése és annak a közegészségügyre, a gazdasági tevékenységre és a kereskedelemre gyakorolt hatása – különösen Kínában – új lefelé mutató kockázatot jelent. Az alapfeltevés az, hogy a járvány kitörése az első negyedévben tetőzik, viszonylag korlátozott globális továbbgyűrűző hatásokkal. Azonban minél tovább tart, annál nagyobb a gazdasági hangulatra és a globális finanszírozási feltételekre gyakorolt dominóhatás valószínűsége. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok – bár azok főként hosszú távúak – rövid távon sem zárhatók ki.

Másrészről viszont az európai gazdaság számára előnyösek lehetnek a még inkább expanzív és növekedésbarát költségvetési politikák, valamint az egyes euróövezeti tagállamokban jellemző kedvezőbb finanszírozási feltételek pozitív továbbgyűrűző hatásai.

Egyesült Királyság: tisztán technikai feltételezéseken alapuló előrejelzés

Mivel az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolat még nem egyértelmű, a 2021-re vonatkozó előrejelzések azon a tisztán technikai feltételezésen alapulnak, hogy a kereskedelmi kapcsolatok tekintetében fennmarad a jelenlegi állapot. Ez kizárólag előrejelzési célokat szolgál, és nem az EU és az Egyesült Királyság között a jövőbeli kapcsolatukról folytatott tárgyalások kimenetelére vonatkozó előrejelzést vagy becslést tükröz.

Bizottsági előrejelzések

Az előrejelzés az árfolyamokkal, kamatlábakkal és nyersanyagárakkal kapcsolatos, a január 29-i állapot szerinti technikai feltételezéseken alapul. Valamennyi egyéb beérkező adat tekintetében – ideértve a kormányzati politikákra vonatkozó feltételezéseket – az előrejelzés a február 4-ig rendelkezésre álló információkon alapul. Az előrejelzés csak a hivatalosan bejelentett és megfelelően részletezett szakpolitikai intézkedéseket veszi figyelembe, egyébként a politika változatlanságát feltételezi.

Az Európai Bizottság minden évben két átfogó előrejelzést (tavaszi és őszi), valamint két időközi előrejelzést (téli és nyári) tesz közzé. Az időközi előrejelzések az aktuális év és a következő év éves és negyedéves GDP-jére és inflációjára terjednek ki, és valamennyi tagállamra vonatkozó, valamint uniós és euróövezeti szinten összesített adatokat tartalmaznak.

Az Európai Bizottság következő gazdasági előrejelzése a tervek szerint 2020. május 7-én megjelenő, 2020. tavaszi gazdasági előrejelzés lesz.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.
2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS