Megbízható mesterséges intelligencia: hét alapvető feltétel

2019. 04. 10., 12:30

Az Európai Bizottság bemutatta, mik lehetnek a mesterséges intelligencia iránti bizalom erősítésének következő lépései.

A 2018 júniusában kijelölt független szakértőkből álló csoport munkájára építve az Európai Bizottság elindított egy kísérleti időszakot, amely azt hivatott biztosítani, hogy a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésére és használatára vonatkozó etikai iránymutatások a gyakorlatban is végrehajthatók legyenek. A bizottság felkérte az ipart, a kutatóintézeteket és a hatóságokat, hogy a kísérleti időszak alatt teszteljék az iránymutatásokhoz melléklet részletes értékelési listát, melyet a magas szintű szakértői csoport állított össze.

A mostani tervek részei a 2018 áprilisában előterjesztett mesterségesintelligencia-stratégiának, amelynek célja, hogy a következő évtizedben éves szinten legalább 20 milliárd euróra növelje a területre irányuló köz- és magánberuházásokat, bővítse a rendelkezésre álló adatokat, táptalajt biztosítson a tehetségeknek, valamint erősítse a technológiába vetett bizalmat.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőképpen nyilatkozott: „Hálás vagyok független szakértőink munkájáért. A mesterséges intelligencia esetében az etikai szempontok nem tekinthetők csupán luxusnak és nem szorulhatnak a háttérbe. Társadalmunk csak akkor élvezheti teljes mértékben a technológiai vívmányokból származó előnyöket, ha maga a technológia megbízható. A mesterséges intelligencia etikus megközelítéséből mindenki profitálhat, Európa pedig versenyelőnyhöz juthat általa: vezető pozíciót tölthet be az emberek számára megbízható, emberközpontú AI-termékek gyártásában.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Az EU ma fontos lépést tesz az etikus és biztonságos mesterséges intelligencia felé vezető úton. Az érdekelt felekkel – többek között vállalkozásokkal, illetve a tudományos élet és a civil társadalom képviselőivel – folytatott kimerítő és konstruktív konzultációnak köszönhetően immár az Unió értékein nyugvó, biztos alapokkal rendelkezünk. A megfogalmazott követelményeket most a gyakorlatba is átültetjük, és ezzel párhuzamosan törekszünk az emberközpontú mesterséges intelligenciáról szóló nemzetközi eszmecsere előmozdítására.”

A mesterséges intelligencia számos területen – például az egészségügyi ellátás, az energiafogyasztás, a gépjárművek biztonsága, a gazdálkodás, az éghajlatváltozás és a pénzügyi kockázatkezelés terén – előnyöket kínál. Emellett segíthet a csalás és a kiberbiztonsági fenyegetések észlelésében, és a bűnüldöző hatóságok számára lehetőséget teremt a bűnözés elleni hatékonyabb fellépésre. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia új kihívásokat is jelent a munka jövője szempontjából, valamint jogi és etikai kérdéseket vet fel.

Az Európai Bizottság három oldalról közelíti meg a kihívásokat: kulcsfontosságú követelményeket határoz meg a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozóan, elindít egy nagyszabású kísérleti időszakot, melynek során visszajelzéseket gyűjt az érdekelt felektől, valamint nemzetközi konszenzus kialakítására törekszik az emberközpontú mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

A megbízható mesterséges intelligencia hét alapvető feltétele

A megbízható mesterséges intelligenciának a vonatkozó jogszabályok és rendelkezések tiszteletben tartása mellett az alábbi követelményeknek is meg kell felelnie (az egyes kulcsfontosságú követelményeknek való megfelelés ellenőrzésében konkrét értékelési listák nyújtanak segítséget).

  • Az emberi cselekvőképesség támogatása és emberi felügyelet: Az emberi cselekvőképesség és az alapvető jogok érvényesülésének támogatása révén az AI-rendszereknek hozzá kell járulniuk egy méltányos társadalom megteremtéséhez, és nem csökkenthetik vagy korlátozhatják az emberek autonómiáját, vagy vezethetik félre őket.
  • Stabilitás és biztonság: A mesterséges intelligencia akkor tekinthető megbízhatónak, ha a használt algoritmusok kellően biztonságosak, megbízhatók és stabilak ahhoz, hogy az AI-rendszer teljes életciklusa alatt megbirkózzanak a hibákkal és a következetlenségekkel.
  • Adatvédelem és adatkezelés: Biztosítani kell a polgárok számára, hogy teljes mértékben rendelkezhessenek a saját adataik felett, valamint hogy adataik ne legyenek felhasználhatóak velük szembeni károkozásra vagy hátrányos megkülönböztetésre.
  • Átláthatóság: Biztosítani kell az AI-rendszerek nyomonkövethetőségét.
  • Sokféleség, megkülönböztetésmentesség és méltányosság: Az AI-rendszereknek az emberi képességek, készségek és szükségletek teljes skáláját figyelembe kell venniük, és mindenki számára hozzáférhetőeknek kell lenniük.
  • Társadalmi és környezeti jólét: Az AI-rendszereket oly módon kell használni, hogy előmozdítsák a pozitív társadalmi változásokat, javítsák a fenntarthatóságot és erősítsék az ökológiai felelősségvállalást.
  • Elszámoltathatóság: Létre kell hozni olyan mechanizmusokat, amelyek rendezik az AI-rendszerekre és az általuk generált eredményekre vonatkozó, a felelősségvállalással és elszámoltathatósággal kapcsolatban felmerülő kérdéseket.

Kísérleti időszak

2019 nyarán a bizottság az érdekelt felek széles körének bevonásával elindít egy kísérleti időszakot. A vállalkozások, a közigazgatási szervek és a szervezetek a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetségbe való belépéssel – ami már most is megtehető – gondoskodhatnak róla, hogy a kísérleti időszak indulásáról értesítést kapjanak. Emellett az egyes tagállamokban a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport tagjai segíteni fognak az érdekelt feleknek az iránymutatások megismerésében és értelmezésében.

Nemzetközi konszenzus

Mivel a technológiák, az adatok és az algoritmusok nem ismernek határokat, a Bizottság a globális színtéren is érvényesíteni szeretné a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai megközelítését. Ebből a célból szorosabban együtt fog működni hasonlóan gondolkodó partnereivel (például Japánnal, Kanadával és Szingapúrral), és továbbra is aktívan részt fog venni például a G7-ek és G20-ak körében megvalósuló nemzetközi eszmecserékben és kezdeményezésekben. A kísérleti időszakban a Bizottság más országok vállalatainak és nemzetközi szervezeteknek a részvételére is számít.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS