Megbízható mesterséges intelligencia: hét alapvető feltétel

2019. 04. 10., 12:30

Az Európai Bizottság bemutatta, mik lehetnek a mesterséges intelligencia iránti bizalom erősítésének következő lépései.

A 2018 júniusában kijelölt független szakértőkből álló csoport munkájára építve az Európai Bizottság elindított egy kísérleti időszakot, amely azt hivatott biztosítani, hogy a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésére és használatára vonatkozó etikai iránymutatások a gyakorlatban is végrehajthatók legyenek. A bizottság felkérte az ipart, a kutatóintézeteket és a hatóságokat, hogy a kísérleti időszak alatt teszteljék az iránymutatásokhoz melléklet részletes értékelési listát, melyet a magas szintű szakértői csoport állított össze.

A mostani tervek részei a 2018 áprilisában előterjesztett mesterségesintelligencia-stratégiának, amelynek célja, hogy a következő évtizedben éves szinten legalább 20 milliárd euróra növelje a területre irányuló köz- és magánberuházásokat, bővítse a rendelkezésre álló adatokat, táptalajt biztosítson a tehetségeknek, valamint erősítse a technológiába vetett bizalmat.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőképpen nyilatkozott: „Hálás vagyok független szakértőink munkájáért. A mesterséges intelligencia esetében az etikai szempontok nem tekinthetők csupán luxusnak és nem szorulhatnak a háttérbe. Társadalmunk csak akkor élvezheti teljes mértékben a technológiai vívmányokból származó előnyöket, ha maga a technológia megbízható. A mesterséges intelligencia etikus megközelítéséből mindenki profitálhat, Európa pedig versenyelőnyhöz juthat általa: vezető pozíciót tölthet be az emberek számára megbízható, emberközpontú AI-termékek gyártásában.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Az EU ma fontos lépést tesz az etikus és biztonságos mesterséges intelligencia felé vezető úton. Az érdekelt felekkel – többek között vállalkozásokkal, illetve a tudományos élet és a civil társadalom képviselőivel – folytatott kimerítő és konstruktív konzultációnak köszönhetően immár az Unió értékein nyugvó, biztos alapokkal rendelkezünk. A megfogalmazott követelményeket most a gyakorlatba is átültetjük, és ezzel párhuzamosan törekszünk az emberközpontú mesterséges intelligenciáról szóló nemzetközi eszmecsere előmozdítására.”

A mesterséges intelligencia számos területen – például az egészségügyi ellátás, az energiafogyasztás, a gépjárművek biztonsága, a gazdálkodás, az éghajlatváltozás és a pénzügyi kockázatkezelés terén – előnyöket kínál. Emellett segíthet a csalás és a kiberbiztonsági fenyegetések észlelésében, és a bűnüldöző hatóságok számára lehetőséget teremt a bűnözés elleni hatékonyabb fellépésre. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia új kihívásokat is jelent a munka jövője szempontjából, valamint jogi és etikai kérdéseket vet fel.

Az Európai Bizottság három oldalról közelíti meg a kihívásokat: kulcsfontosságú követelményeket határoz meg a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozóan, elindít egy nagyszabású kísérleti időszakot, melynek során visszajelzéseket gyűjt az érdekelt felektől, valamint nemzetközi konszenzus kialakítására törekszik az emberközpontú mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

A megbízható mesterséges intelligencia hét alapvető feltétele

A megbízható mesterséges intelligenciának a vonatkozó jogszabályok és rendelkezések tiszteletben tartása mellett az alábbi követelményeknek is meg kell felelnie (az egyes kulcsfontosságú követelményeknek való megfelelés ellenőrzésében konkrét értékelési listák nyújtanak segítséget).

  • Az emberi cselekvőképesség támogatása és emberi felügyelet: Az emberi cselekvőképesség és az alapvető jogok érvényesülésének támogatása révén az AI-rendszereknek hozzá kell járulniuk egy méltányos társadalom megteremtéséhez, és nem csökkenthetik vagy korlátozhatják az emberek autonómiáját, vagy vezethetik félre őket.
  • Stabilitás és biztonság: A mesterséges intelligencia akkor tekinthető megbízhatónak, ha a használt algoritmusok kellően biztonságosak, megbízhatók és stabilak ahhoz, hogy az AI-rendszer teljes életciklusa alatt megbirkózzanak a hibákkal és a következetlenségekkel.
  • Adatvédelem és adatkezelés: Biztosítani kell a polgárok számára, hogy teljes mértékben rendelkezhessenek a saját adataik felett, valamint hogy adataik ne legyenek felhasználhatóak velük szembeni károkozásra vagy hátrányos megkülönböztetésre.
  • Átláthatóság: Biztosítani kell az AI-rendszerek nyomonkövethetőségét.
  • Sokféleség, megkülönböztetésmentesség és méltányosság: Az AI-rendszereknek az emberi képességek, készségek és szükségletek teljes skáláját figyelembe kell venniük, és mindenki számára hozzáférhetőeknek kell lenniük.
  • Társadalmi és környezeti jólét: Az AI-rendszereket oly módon kell használni, hogy előmozdítsák a pozitív társadalmi változásokat, javítsák a fenntarthatóságot és erősítsék az ökológiai felelősségvállalást.
  • Elszámoltathatóság: Létre kell hozni olyan mechanizmusokat, amelyek rendezik az AI-rendszerekre és az általuk generált eredményekre vonatkozó, a felelősségvállalással és elszámoltathatósággal kapcsolatban felmerülő kérdéseket.

Kísérleti időszak

2019 nyarán a bizottság az érdekelt felek széles körének bevonásával elindít egy kísérleti időszakot. A vállalkozások, a közigazgatási szervek és a szervezetek a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetségbe való belépéssel – ami már most is megtehető – gondoskodhatnak róla, hogy a kísérleti időszak indulásáról értesítést kapjanak. Emellett az egyes tagállamokban a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport tagjai segíteni fognak az érdekelt feleknek az iránymutatások megismerésében és értelmezésében.

Nemzetközi konszenzus

Mivel a technológiák, az adatok és az algoritmusok nem ismernek határokat, a Bizottság a globális színtéren is érvényesíteni szeretné a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai megközelítését. Ebből a célból szorosabban együtt fog működni hasonlóan gondolkodó partnereivel (például Japánnal, Kanadával és Szingapúrral), és továbbra is aktívan részt fog venni például a G7-ek és G20-ak körében megvalósuló nemzetközi eszmecserékben és kezdeményezésekben. A kísérleti időszakban a Bizottság más országok vállalatainak és nemzetközi szervezeteknek a részvételére is számít.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-18 11:05:00
A meghibásodott termék nem csak saját maga károsodhat, hanem más dologban, illetve személyben is kárt okozhat. A hibás termék által okozott kárért a gyártó felelőssége is fennállhat. Melyek a gyártói termékfelelősség alapvető szabályai? Milyen kár megtérítését lehet kérni a gyártótól a termékfelelősség alapján? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Minden feltétel adott ahhoz, hogy februárban a földbe kerülhessen az első beton a paksi atomerőmű-beruházáson, elkészült a vasbeton szerkezet, és működésbe állt a betonkeverő üzem is – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.