Megbízható mesterséges intelligencia: hét alapvető feltétel

2019. 04. 10., 12:30

Az Európai Bizottság bemutatta, mik lehetnek a mesterséges intelligencia iránti bizalom erősítésének következő lépései.

A 2018 júniusában kijelölt független szakértőkből álló csoport munkájára építve az Európai Bizottság elindított egy kísérleti időszakot, amely azt hivatott biztosítani, hogy a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésére és használatára vonatkozó etikai iránymutatások a gyakorlatban is végrehajthatók legyenek. A bizottság felkérte az ipart, a kutatóintézeteket és a hatóságokat, hogy a kísérleti időszak alatt teszteljék az iránymutatásokhoz melléklet részletes értékelési listát, melyet a magas szintű szakértői csoport állított össze.

A mostani tervek részei a 2018 áprilisában előterjesztett mesterségesintelligencia-stratégiának, amelynek célja, hogy a következő évtizedben éves szinten legalább 20 milliárd euróra növelje a területre irányuló köz- és magánberuházásokat, bővítse a rendelkezésre álló adatokat, táptalajt biztosítson a tehetségeknek, valamint erősítse a technológiába vetett bizalmat.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőképpen nyilatkozott: „Hálás vagyok független szakértőink munkájáért. A mesterséges intelligencia esetében az etikai szempontok nem tekinthetők csupán luxusnak és nem szorulhatnak a háttérbe. Társadalmunk csak akkor élvezheti teljes mértékben a technológiai vívmányokból származó előnyöket, ha maga a technológia megbízható. A mesterséges intelligencia etikus megközelítéséből mindenki profitálhat, Európa pedig versenyelőnyhöz juthat általa: vezető pozíciót tölthet be az emberek számára megbízható, emberközpontú AI-termékek gyártásában.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Az EU ma fontos lépést tesz az etikus és biztonságos mesterséges intelligencia felé vezető úton. Az érdekelt felekkel – többek között vállalkozásokkal, illetve a tudományos élet és a civil társadalom képviselőivel – folytatott kimerítő és konstruktív konzultációnak köszönhetően immár az Unió értékein nyugvó, biztos alapokkal rendelkezünk. A megfogalmazott követelményeket most a gyakorlatba is átültetjük, és ezzel párhuzamosan törekszünk az emberközpontú mesterséges intelligenciáról szóló nemzetközi eszmecsere előmozdítására.”

A mesterséges intelligencia számos területen – például az egészségügyi ellátás, az energiafogyasztás, a gépjárművek biztonsága, a gazdálkodás, az éghajlatváltozás és a pénzügyi kockázatkezelés terén – előnyöket kínál. Emellett segíthet a csalás és a kiberbiztonsági fenyegetések észlelésében, és a bűnüldöző hatóságok számára lehetőséget teremt a bűnözés elleni hatékonyabb fellépésre. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia új kihívásokat is jelent a munka jövője szempontjából, valamint jogi és etikai kérdéseket vet fel.

Az Európai Bizottság három oldalról közelíti meg a kihívásokat: kulcsfontosságú követelményeket határoz meg a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozóan, elindít egy nagyszabású kísérleti időszakot, melynek során visszajelzéseket gyűjt az érdekelt felektől, valamint nemzetközi konszenzus kialakítására törekszik az emberközpontú mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

A megbízható mesterséges intelligencia hét alapvető feltétele

A megbízható mesterséges intelligenciának a vonatkozó jogszabályok és rendelkezések tiszteletben tartása mellett az alábbi követelményeknek is meg kell felelnie (az egyes kulcsfontosságú követelményeknek való megfelelés ellenőrzésében konkrét értékelési listák nyújtanak segítséget).

  • Az emberi cselekvőképesség támogatása és emberi felügyelet: Az emberi cselekvőképesség és az alapvető jogok érvényesülésének támogatása révén az AI-rendszereknek hozzá kell járulniuk egy méltányos társadalom megteremtéséhez, és nem csökkenthetik vagy korlátozhatják az emberek autonómiáját, vagy vezethetik félre őket.
  • Stabilitás és biztonság: A mesterséges intelligencia akkor tekinthető megbízhatónak, ha a használt algoritmusok kellően biztonságosak, megbízhatók és stabilak ahhoz, hogy az AI-rendszer teljes életciklusa alatt megbirkózzanak a hibákkal és a következetlenségekkel.
  • Adatvédelem és adatkezelés: Biztosítani kell a polgárok számára, hogy teljes mértékben rendelkezhessenek a saját adataik felett, valamint hogy adataik ne legyenek felhasználhatóak velük szembeni károkozásra vagy hátrányos megkülönböztetésre.
  • Átláthatóság: Biztosítani kell az AI-rendszerek nyomonkövethetőségét.
  • Sokféleség, megkülönböztetésmentesség és méltányosság: Az AI-rendszereknek az emberi képességek, készségek és szükségletek teljes skáláját figyelembe kell venniük, és mindenki számára hozzáférhetőeknek kell lenniük.
  • Társadalmi és környezeti jólét: Az AI-rendszereket oly módon kell használni, hogy előmozdítsák a pozitív társadalmi változásokat, javítsák a fenntarthatóságot és erősítsék az ökológiai felelősségvállalást.
  • Elszámoltathatóság: Létre kell hozni olyan mechanizmusokat, amelyek rendezik az AI-rendszerekre és az általuk generált eredményekre vonatkozó, a felelősségvállalással és elszámoltathatósággal kapcsolatban felmerülő kérdéseket.

Kísérleti időszak

2019 nyarán a bizottság az érdekelt felek széles körének bevonásával elindít egy kísérleti időszakot. A vállalkozások, a közigazgatási szervek és a szervezetek a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetségbe való belépéssel – ami már most is megtehető – gondoskodhatnak róla, hogy a kísérleti időszak indulásáról értesítést kapjanak. Emellett az egyes tagállamokban a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport tagjai segíteni fognak az érdekelt feleknek az iránymutatások megismerésében és értelmezésében.

Nemzetközi konszenzus

Mivel a technológiák, az adatok és az algoritmusok nem ismernek határokat, a Bizottság a globális színtéren is érvényesíteni szeretné a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai megközelítését. Ebből a célból szorosabban együtt fog működni hasonlóan gondolkodó partnereivel (például Japánnal, Kanadával és Szingapúrral), és továbbra is aktívan részt fog venni például a G7-ek és G20-ak körében megvalósuló nemzetközi eszmecserékben és kezdeményezésekben. A kísérleti időszakban a Bizottság más országok vállalatainak és nemzetközi szervezeteknek a részvételére is számít.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS