Megbízható mesterséges intelligencia: hét alapvető feltétel

2019. 04. 10., 12:30

Az Európai Bizottság bemutatta, mik lehetnek a mesterséges intelligencia iránti bizalom erősítésének következő lépései.

A 2018 júniusában kijelölt független szakértőkből álló csoport munkájára építve az Európai Bizottság elindított egy kísérleti időszakot, amely azt hivatott biztosítani, hogy a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésére és használatára vonatkozó etikai iránymutatások a gyakorlatban is végrehajthatók legyenek. A bizottság felkérte az ipart, a kutatóintézeteket és a hatóságokat, hogy a kísérleti időszak alatt teszteljék az iránymutatásokhoz melléklet részletes értékelési listát, melyet a magas szintű szakértői csoport állított össze.

A mostani tervek részei a 2018 áprilisában előterjesztett mesterségesintelligencia-stratégiának, amelynek célja, hogy a következő évtizedben éves szinten legalább 20 milliárd euróra növelje a területre irányuló köz- és magánberuházásokat, bővítse a rendelkezésre álló adatokat, táptalajt biztosítson a tehetségeknek, valamint erősítse a technológiába vetett bizalmat.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőképpen nyilatkozott: „Hálás vagyok független szakértőink munkájáért. A mesterséges intelligencia esetében az etikai szempontok nem tekinthetők csupán luxusnak és nem szorulhatnak a háttérbe. Társadalmunk csak akkor élvezheti teljes mértékben a technológiai vívmányokból származó előnyöket, ha maga a technológia megbízható. A mesterséges intelligencia etikus megközelítéséből mindenki profitálhat, Európa pedig versenyelőnyhöz juthat általa: vezető pozíciót tölthet be az emberek számára megbízható, emberközpontú AI-termékek gyártásában.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Az EU ma fontos lépést tesz az etikus és biztonságos mesterséges intelligencia felé vezető úton. Az érdekelt felekkel – többek között vállalkozásokkal, illetve a tudományos élet és a civil társadalom képviselőivel – folytatott kimerítő és konstruktív konzultációnak köszönhetően immár az Unió értékein nyugvó, biztos alapokkal rendelkezünk. A megfogalmazott követelményeket most a gyakorlatba is átültetjük, és ezzel párhuzamosan törekszünk az emberközpontú mesterséges intelligenciáról szóló nemzetközi eszmecsere előmozdítására.”

A mesterséges intelligencia számos területen – például az egészségügyi ellátás, az energiafogyasztás, a gépjárművek biztonsága, a gazdálkodás, az éghajlatváltozás és a pénzügyi kockázatkezelés terén – előnyöket kínál. Emellett segíthet a csalás és a kiberbiztonsági fenyegetések észlelésében, és a bűnüldöző hatóságok számára lehetőséget teremt a bűnözés elleni hatékonyabb fellépésre. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia új kihívásokat is jelent a munka jövője szempontjából, valamint jogi és etikai kérdéseket vet fel.

Az Európai Bizottság három oldalról közelíti meg a kihívásokat: kulcsfontosságú követelményeket határoz meg a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozóan, elindít egy nagyszabású kísérleti időszakot, melynek során visszajelzéseket gyűjt az érdekelt felektől, valamint nemzetközi konszenzus kialakítására törekszik az emberközpontú mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

A megbízható mesterséges intelligencia hét alapvető feltétele

A megbízható mesterséges intelligenciának a vonatkozó jogszabályok és rendelkezések tiszteletben tartása mellett az alábbi követelményeknek is meg kell felelnie (az egyes kulcsfontosságú követelményeknek való megfelelés ellenőrzésében konkrét értékelési listák nyújtanak segítséget).

  • Az emberi cselekvőképesség támogatása és emberi felügyelet: Az emberi cselekvőképesség és az alapvető jogok érvényesülésének támogatása révén az AI-rendszereknek hozzá kell járulniuk egy méltányos társadalom megteremtéséhez, és nem csökkenthetik vagy korlátozhatják az emberek autonómiáját, vagy vezethetik félre őket.
  • Stabilitás és biztonság: A mesterséges intelligencia akkor tekinthető megbízhatónak, ha a használt algoritmusok kellően biztonságosak, megbízhatók és stabilak ahhoz, hogy az AI-rendszer teljes életciklusa alatt megbirkózzanak a hibákkal és a következetlenségekkel.
  • Adatvédelem és adatkezelés: Biztosítani kell a polgárok számára, hogy teljes mértékben rendelkezhessenek a saját adataik felett, valamint hogy adataik ne legyenek felhasználhatóak velük szembeni károkozásra vagy hátrányos megkülönböztetésre.
  • Átláthatóság: Biztosítani kell az AI-rendszerek nyomonkövethetőségét.
  • Sokféleség, megkülönböztetésmentesség és méltányosság: Az AI-rendszereknek az emberi képességek, készségek és szükségletek teljes skáláját figyelembe kell venniük, és mindenki számára hozzáférhetőeknek kell lenniük.
  • Társadalmi és környezeti jólét: Az AI-rendszereket oly módon kell használni, hogy előmozdítsák a pozitív társadalmi változásokat, javítsák a fenntarthatóságot és erősítsék az ökológiai felelősségvállalást.
  • Elszámoltathatóság: Létre kell hozni olyan mechanizmusokat, amelyek rendezik az AI-rendszerekre és az általuk generált eredményekre vonatkozó, a felelősségvállalással és elszámoltathatósággal kapcsolatban felmerülő kérdéseket.

Kísérleti időszak

2019 nyarán a bizottság az érdekelt felek széles körének bevonásával elindít egy kísérleti időszakot. A vállalkozások, a közigazgatási szervek és a szervezetek a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetségbe való belépéssel – ami már most is megtehető – gondoskodhatnak róla, hogy a kísérleti időszak indulásáról értesítést kapjanak. Emellett az egyes tagállamokban a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport tagjai segíteni fognak az érdekelt feleknek az iránymutatások megismerésében és értelmezésében.

Nemzetközi konszenzus

Mivel a technológiák, az adatok és az algoritmusok nem ismernek határokat, a Bizottság a globális színtéren is érvényesíteni szeretné a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai megközelítését. Ebből a célból szorosabban együtt fog működni hasonlóan gondolkodó partnereivel (például Japánnal, Kanadával és Szingapúrral), és továbbra is aktívan részt fog venni például a G7-ek és G20-ak körében megvalósuló nemzetközi eszmecserékben és kezdeményezésekben. A kísérleti időszakban a Bizottság más országok vállalatainak és nemzetközi szervezeteknek a részvételére is számít.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 14., 13:25
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.
2026-10-13 16:40:00
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.
2026-10-13 10:40:00
A névviseléshez való jog alapvető személyiségi jog. A házasságkötéskor a házastársak dönthetnek arról, hogy kívánnak-e a születési nevüktől eltérő házassági nevet viselni. Milyen lehetőségek vannak a házastársak névviselése körében? Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS