Még száz napig kérhetik az EU-állampolgárok a letelepedési engedélyt

2021. 03. 23., 18:15

A brit belügyminisztérium kedden emlékeztető közleményben hívta fel a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok figyelmét arra, hogy éppen száz nap múlva jár le a tartós letelepedési kérelem benyújtására kijelölt határidő.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése után kezdődött átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk.

A folyamodványokat idén június 30-ig lehet benyújtani.

Kevin Foster, a brit belügyminisztérium határrendészeti és bevándorlási államtitkára a tárca által kedden ismertetett közleményében felhívta az uniós állampolgárok figyelmét arra, hogy éppen száz nap van hátra a letelepedési kérelmek benyújtására megállapított június végi határidő lejártáig.

Foster közölte: arra biztatja a jogosultakat, hogy a letelepedési engedély megszerzésével biztosítsák a brit törvények alapján őket megillető jogi státust.

Az államtitkár azt is kérte, hogy ha bárkinek az ismeretségi körében vannak olyanok, akik jogosultak a letelepedett státus kérvényezésére, de eddig ezt nem tették meg, biztassák őket a folyamodvány benyújtására.

Foster kiemelte, hogy eddig 5,1 millió EU-állampolgár kérte a tartós brit letelepedési engedélyt. „Az európai (uniós) állampolgárok a barátaink,  családtagjaink és szomszédaink” – fogalmazott a belügyi államtitkár, hatalmas sikernek minősítve a Nagy-Britanniában élő EU-polgárok számára kidolgozott letelepedési programot.

A brit belügyminisztérium legutóbbi részletes negyedéves összesítése szerint eddig 131 ezer magyar állampolgár folyamodott letelepedett jogi státusért Nagy-Britanniában.

Az országokra lebontott lista élén a lengyelek és a románok állnak 911 240, illetve 836 980 letelepedési folyamodvánnyal.

A nagy tagországok állampolgárai közül az olaszok 472 300, a spanyolok 301 790, a franciák 192 800, a németek 135 240 folyamodványt nyújtottak be február végéig.

Az elbírált folyamodványok 54 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 43 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak.

Ez utóbbit azok az EU-államplgárok kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában, de ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik.

A Nagy-Britanniában élő EU-állampolgároknak a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell hitelesen igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban.

Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük bűncselekmény miatt.

A brit EU-tagság tavaly január végi megszűnésével 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amely alatt nem változtak az uniós polgárokra érvényes bevándorlási szabályok.

Így azok, akik ennek az időszaknak a lejártáig, vagyis 2020. december 31-ig érkeztek az Európai Unióból letelepedési szándékkal Nagy-Britanniába, ugyanolyan jogosultsággal kérhetnek tartózkodási engedélyt, mint azok, akik már hosszabb ideje Nagy-Britanniában élnek.

Az idei év első napjától azonban az EU-országokból és az unión kívülről újonnan érkezőkre a brit kormány új, egységes bevándorlási szabályozást léptetett életbe, amely – főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján – pontozásos kritériumrendszer alapján bírálja el a letelepedési kérelmeket.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 13:10:00
A cégbírósági eljárások száma is csökkent, de a cégalapítási kedv 30 százalékkal elmaradt márciusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Opten összesítéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS