Már nem elég a személyi a Nagy-Britanniába belépéshez

2021. 10. 01., 10:45

Péntektől nem használhatják személyi igazolványukat a beutazáshoz a brit határállomásokon azok az EU-állampolgárok, akik nem Nagy-Britanniában élnek. A Nagy-Britanniában törvényesen letelepedett uniós polgárok ugyanakkor még legalább négy évig személyi igazolvánnyal is beutazhatnak az országba.

A brit belügyminisztérium pénteken ismertetett tájékoztatójában leszögezi: a személyi igazolványok azon személyazonosító okmányok közé tartoznak, amelyekkel a brit határrendészeti hatóság tapasztalatai szerint a legtöbb visszaélést elkövetik.

A tárca szerint a brit határellenőrzési pontokon tavaly felfedezett hamis személyazonossági dokumentumoknak csaknem a fele az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országaiban, illetve Svájcban készült.

A személyi igazolványok nagy-britanniai beutazási használatát péntektől megszüntető szabálymódosítás ennek az országcsoportnak az állampolgáraira egyformán vonatkozik.

A brit belügyminisztérium pénteki állásfoglalása szerint a személyi igazolványokkal könnyedén visszaélhetnek olyanok, akik illegálisan akarnak beutazni Nagy-Britanniába.

Azzal, hogy a brit határrendészeti hatóságok péntektől nem fogadják el ezeket a személyazonosító okmányokat, lehetővé válik a brit kormány számára annak megakadályozása, hogy a szervezett bűnözői csoportok és az illegális bevándorlók törvényellenesen beutazhassanak e dokumentumok felhasználásával - áll a londoni belügyi tárca közleményében.

A minisztérium szerint a személyi igazolványokról közismert, hogy utazási okmányként nem biztonságosak, mivel még mindig vannak olyanok közülük, amelyek nem tartalmaznak biometrikus adatokat.

Mindemellett a személyi igazolványokkal nehezebb a büntetett előéletűekről összeállított adatbázisok ellenőrzése, mint az útlevelekkel.

Jóllehet az Európai Unióban már folyamatban van a személyi igazolványok új biztonsági szabványainak meghonosítása, még 5-10 évig forgalomban lesznek olyan igazolványok is, amelyek nem felelnek meg ezeknek az előírásoknak, és ezeket az okmányokat könnyebb hamisítani, mint az útleveleket.

A tárca ugyanakkor megerősíti, hogy azok az EU-állampolgárok, akik törvényesen letelepedtek Nagy-Britanniában, legalább 2025-ig használhatják személyi igazolványukat a beutazáshoz, mivel a brit kormány elkötelezte magát a Nagy-Britanniában élő uniós polgárok megszerzett jogosultságainak megvédése mellett.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel letelepedett státusért – kell folyamodniuk.

A brit belügyminisztérium legfrissebb összesítése szerint a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül augusztus 31-ig 6 159 800-an adtak be letelepedési kérelmet.

A tárca statisztikája szerint meghaladta a 155 ezret azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akik tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyért folyamodtak.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS