Már nem elég a személyi a Nagy-Britanniába belépéshez

2021. 10. 01., 10:45

Péntektől nem használhatják személyi igazolványukat a beutazáshoz a brit határállomásokon azok az EU-állampolgárok, akik nem Nagy-Britanniában élnek. A Nagy-Britanniában törvényesen letelepedett uniós polgárok ugyanakkor még legalább négy évig személyi igazolvánnyal is beutazhatnak az országba.

A brit belügyminisztérium pénteken ismertetett tájékoztatójában leszögezi: a személyi igazolványok azon személyazonosító okmányok közé tartoznak, amelyekkel a brit határrendészeti hatóság tapasztalatai szerint a legtöbb visszaélést elkövetik.

A tárca szerint a brit határellenőrzési pontokon tavaly felfedezett hamis személyazonossági dokumentumoknak csaknem a fele az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országaiban, illetve Svájcban készült.

A személyi igazolványok nagy-britanniai beutazási használatát péntektől megszüntető szabálymódosítás ennek az országcsoportnak az állampolgáraira egyformán vonatkozik.

A brit belügyminisztérium pénteki állásfoglalása szerint a személyi igazolványokkal könnyedén visszaélhetnek olyanok, akik illegálisan akarnak beutazni Nagy-Britanniába.

Azzal, hogy a brit határrendészeti hatóságok péntektől nem fogadják el ezeket a személyazonosító okmányokat, lehetővé válik a brit kormány számára annak megakadályozása, hogy a szervezett bűnözői csoportok és az illegális bevándorlók törvényellenesen beutazhassanak e dokumentumok felhasználásával - áll a londoni belügyi tárca közleményében.

A minisztérium szerint a személyi igazolványokról közismert, hogy utazási okmányként nem biztonságosak, mivel még mindig vannak olyanok közülük, amelyek nem tartalmaznak biometrikus adatokat.

Mindemellett a személyi igazolványokkal nehezebb a büntetett előéletűekről összeállított adatbázisok ellenőrzése, mint az útlevelekkel.

Jóllehet az Európai Unióban már folyamatban van a személyi igazolványok új biztonsági szabványainak meghonosítása, még 5-10 évig forgalomban lesznek olyan igazolványok is, amelyek nem felelnek meg ezeknek az előírásoknak, és ezeket az okmányokat könnyebb hamisítani, mint az útleveleket.

A tárca ugyanakkor megerősíti, hogy azok az EU-állampolgárok, akik törvényesen letelepedtek Nagy-Britanniában, legalább 2025-ig használhatják személyi igazolványukat a beutazáshoz, mivel a brit kormány elkötelezte magát a Nagy-Britanniában élő uniós polgárok megszerzett jogosultságainak megvédése mellett.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel letelepedett státusért – kell folyamodniuk.

A brit belügyminisztérium legfrissebb összesítése szerint a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül augusztus 31-ig 6 159 800-an adtak be letelepedési kérelmet.

A tárca statisztikája szerint meghaladta a 155 ezret azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akik tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyért folyamodtak.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS