Már nem elég a személyi a Nagy-Britanniába belépéshez

2021. 10. 01., 10:45

Péntektől nem használhatják személyi igazolványukat a beutazáshoz a brit határállomásokon azok az EU-állampolgárok, akik nem Nagy-Britanniában élnek. A Nagy-Britanniában törvényesen letelepedett uniós polgárok ugyanakkor még legalább négy évig személyi igazolvánnyal is beutazhatnak az országba.

A brit belügyminisztérium pénteken ismertetett tájékoztatójában leszögezi: a személyi igazolványok azon személyazonosító okmányok közé tartoznak, amelyekkel a brit határrendészeti hatóság tapasztalatai szerint a legtöbb visszaélést elkövetik.

A tárca szerint a brit határellenőrzési pontokon tavaly felfedezett hamis személyazonossági dokumentumoknak csaknem a fele az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országaiban, illetve Svájcban készült.

A személyi igazolványok nagy-britanniai beutazási használatát péntektől megszüntető szabálymódosítás ennek az országcsoportnak az állampolgáraira egyformán vonatkozik.

A brit belügyminisztérium pénteki állásfoglalása szerint a személyi igazolványokkal könnyedén visszaélhetnek olyanok, akik illegálisan akarnak beutazni Nagy-Britanniába.

Azzal, hogy a brit határrendészeti hatóságok péntektől nem fogadják el ezeket a személyazonosító okmányokat, lehetővé válik a brit kormány számára annak megakadályozása, hogy a szervezett bűnözői csoportok és az illegális bevándorlók törvényellenesen beutazhassanak e dokumentumok felhasználásával - áll a londoni belügyi tárca közleményében.

A minisztérium szerint a személyi igazolványokról közismert, hogy utazási okmányként nem biztonságosak, mivel még mindig vannak olyanok közülük, amelyek nem tartalmaznak biometrikus adatokat.

Mindemellett a személyi igazolványokkal nehezebb a büntetett előéletűekről összeállított adatbázisok ellenőrzése, mint az útlevelekkel.

Jóllehet az Európai Unióban már folyamatban van a személyi igazolványok új biztonsági szabványainak meghonosítása, még 5-10 évig forgalomban lesznek olyan igazolványok is, amelyek nem felelnek meg ezeknek az előírásoknak, és ezeket az okmányokat könnyebb hamisítani, mint az útleveleket.

A tárca ugyanakkor megerősíti, hogy azok az EU-állampolgárok, akik törvényesen letelepedtek Nagy-Britanniában, legalább 2025-ig használhatják személyi igazolványukat a beutazáshoz, mivel a brit kormány elkötelezte magát a Nagy-Britanniában élő uniós polgárok megszerzett jogosultságainak megvédése mellett.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel letelepedett státusért – kell folyamodniuk.

A brit belügyminisztérium legfrissebb összesítése szerint a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül augusztus 31-ig 6 159 800-an adtak be letelepedési kérelmet.

A tárca statisztikája szerint meghaladta a 155 ezret azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akik tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyért folyamodtak.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS