Már 170 ezer magyar kért tartós letelepedési engedélyt Nagy-Britanniában a Brexit után

Már 170 ezer magyar kért tartós letelepedési engedélyt Nagy-Britanniában a Brexit után
2022. 11. 24., 18:05

Az idei harmadik negyedév végéig csaknem hétmillió EU-állampolgár és más jogosult kért tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyt – közölte a brit belügyminisztérium csütörtökön.

A statisztika szerint a magyarok által szeptember 30-ig benyújtott kérvények száma megközelítette a 170 ezret.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Azok az EU-állampolgárok azonban, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek Nagy-Britanniában, továbbra is az országban maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, de ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel letelepedett státusért (EU Settled Status) – kell folyamodniuk.

Ugyanez vonatkozik az EU, Izland, Norvégia és Liechtenstein alkotta szélesebb Európai Gazdasági Térség (EGT) és Svájc Nagy-Britanniában letelepedett állampolgáraira.

A kérvények beadási határideje elvileg tavaly június 30-án lejárt. A brit kormány azonban továbbra is folyamatosan biztatja a jogosultakat arra, hogy mindenképpen adják be folyamodványukat, mert a hatóságok a határidő letelte ellenére befogadják és elbírálják a kritériumoknak megfelelő, jogos letelepedési kérelmeket.

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett új összesítése szerint a 27 EU-tagország, valamint az EGT és Svájc Nagy-Britanniában élő állampolgárai részéről szeptember 30-ig 6 874 700 letelepedési kérvény érkezett, és e folyamodványok közül csaknem 823 ezret a 2021. június 30-i határidő után nyújtottak be.

A harmadik negyedév végéig 6,7 millió kérvényt bíráltak el.

Az elbírált és jóváhagyott folyamodványok 50 százalékában a kérelmezők végleges – vagyis határidő nélküli –, az esetek 40 százalékában előzetes (pre-settled) letelepedett státust kaptak.

Az utóbbit azok a jogosultak kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában. Ők is megvárhatják azonban az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik.

A csütörtöki tájékoztatás szerint a brit belügyminisztérium a szeptember végéig elbírált folyamodványok közül 375 400-at elutasított, 143 550 kérvényt a benyújtók visszavontak, 131 150 beadvány valamilyen okból érvénytelen volt. Ez együtt azt jelenti, hogy a kérvényezők tíz százaléka nem kapta meg a letelepedett státust.

A brit belügyminisztérium statisztikája szerint szeptember 30-ig 169 480 magyar állampolgár folyamodott tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyért.

A lista élén a románok állnak 1 355 870 letelepedési folyamodvánnyal, őket a lengyelek követik, akik közül 1 171 400-an kértek nagy-britanniai letelepedett státust az idei harmadik negyedév végéig.

A nagy EU-tagállamok állampolgárai közül az olaszok kérték a legtöbb tartózkodási engedélyt: ők 606 260 kérvényt nyújtottak be szeptember végéig.

A harmadik negyedév utolsó napjáig csaknem 400 ezer spanyol és negyedmillió francia kért letelepedési engedélyt a brit hatóságoktól.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS