Májusban a vártnál gyengébben alakult az ipari termelés az euróövezetben

2020. 07. 14., 14:15

Májusban a vártnál nagyobb mértékben csökkent az euróövezet ipari termelése az egy évvel korábbihoz képest és kevésbé nőtt az áprilisihoz képest az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat keddi jelentése alapján.

Májusban az euróövezet ipari termelése a várt 20,0 százalék helyett 20,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az áprilisi rekordnagyságú, 28,7 százalékos éves csökkenés után.

Az előző havihoz képest a várt 15,0 százalékos növekedés helyett csak 12,4 százalékkal bővült az ipari termelés az euróövezetben májusban, az áprilisi 18,2 százalékos havi csökkenés után.

Az Európai Unió ipari termelése májusban az egy évvel korábbihoz képest 20,5 százalékkal csökkent, az áprilisihoz képest 11,4 százalékkal emelkedett.

A legnagyobb havi növekedést, 42,1 százalékosat Olaszországban regisztrálták májusban. Franciaországban 20,0 százalékos, Szlovákiában 19,6 százalékos volt az ipari termelés havi növekedése májusban. A legnagyobb mértékben, 9,8 százalékkal Írországban csökkent az ipari termelés májusban az előző havihoz képest. Horvátországban 3,5 százalékos, Finnországban 1,3 százalékos volt a havi csökkenés.

Éves bázison az EU összes tagországában csökkent az ipari termelés májusban. A legnagyobb mértékben Szlovákiában 33,5 százalékkal, Magyarországon 27,6 százalékkal, Romániában 27,4 százalékkal. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS