Május 15-től csökken az uniós országok közötti telefonhívások tarifája

2019. 05. 14., 08:32

Május 15-től maximalizálva lesz az EU-n belüli nemzetközi hívások és SMS-ek díja. Ennek köszönhetően a jövőben az uniós országok közötti telefonhívásokért percenként legfeljebb 19 eurocentet (+áfa), az SMS-ekért üzenetenként legfeljebb 6 eurocentet (+áfa) kell majd fizetni.

Miután 2017 júniusában megszűntek a roamingdíjak, az EU-n belüli nemzetközi hívások és SMS-ek most bevezetésre kerül árplafonjai jelentik a következő lépését a távközlési szabályok uniós szintű átdolgozásának, melynek célja az elektronikus kommunikáció koordinációjának javítása és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) szerepének megerősítése.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Az Európai Unión belüli hívásokra vonatkozó árplafon bevezetése konkrét példa arra, hogy a digitális egységes piac hogyan lehet pozitív hatással a polgárok mindennapi életére. A digitális egységes piac kiépítése ez idáig 35 új digitális jog és szabadság megteremtéséhez vezetett. Összességében az új távközlési szabályok segíteni fogják az Uniót abban, hogy megfeleljen az európaiak egyre növekvő telekommunikációs igényeinek, valamint fokozni fogják az EU versenyképességét.” 

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „A roamingdíjak 2017-es eltörlését követően az EU most intézkedéseket hozott a nemzetközi hívásokért felszámolt túlzott díjak korlátozása érdekében. E két lépésnek köszönhetően az európai fogyasztók ma már biztosak lehetnek abban, hogy a telefonszámla nem fog számukra kellemetlen meglepetéseket tartogatni, ha saját országukból vagy külföldről európai számot hívnak. Ez is egyike a digitális egységes piac számos konkrét vívmányának.”

A nemzetközi hívásokra vonatkozó új szabályok a tagállamok között korábban fennálló nagy árkülönbségeket hivatottak eltörölni. Az EU-n belüli vezetékes vagy mobil hívások szokásos díja eddig átlagosan háromszor olyan magas volt, mint a belföldi hívások normál díja, az EU-n belüli SMS-ek szokásos díja pedig több mint kétszerese volt a belföldi SMS üzenetekének. Egyes esetekben egy EU-n belüli hívás díja akár tízszerese is lehet a belföldi hívás díjának.

Egy, a nemzetközi hívásokról készített új Eurobarométer felmérés azt mutatja, hogy tíz válaszadóból négy (42 százalék) kommunikációt folytatott valakivel egy másik uniós országban az elmúlt hónapban. A válaszadóknak azonban csak 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vezetékes telefont, mobiltelefont vagy SMS-t használ, ha más uniós országban lévő személyt szeretne elérni.

A távközlési szolgáltatóknak EU-szerte értesíteniük kell a fogyasztókat az új árplafonokról. A szabályok május 15-től mind a 28 uniós tagállamban, és hamarosan Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben is alkalmazandóak lesznek.

Az árplafon csak a privát használatra (azaz a magánügyfelekre) fog vonatkozni. Az árszabályozás tehát nem fogja érinteni az üzleti ügyfeleket, mivel számukra több szolgáltató is rendkívül vonzó, speciális ajánlatokat kínál.

Új szabályozás

Az új távközlési szabályok ösztönző hatással lesznek a beruházásokra a nagy sebességű internetkapcsolatok kiépítése területén, valamint hozzájárulnak az 5G zökkenőmentes bevezetéséhez az EU-ban.

Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (EEHK) és a BEREC-rendelet 2018 decemberében lépett hatályba. Míg a kódexet 2020 végéig kell átültetni a nemzeti jogba, a BEREC-rendelet rendelkezései különböző időpontoktól alkalmazandóak. Az új távközlési szabályok közül elsőként a nemzetközi hívások díjplafonját meghatározó szabály lép hatályba.

Miután 2017 júniusában megszűntek a roamingdíjak, az európaiak már biztosak lehetnek abban, hogy a telefonszámla nem fog kellemetlen meglepetéseket tartogatni, ha saját országukból vagy külföldről telefonálnak – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 09., 14:10
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS