Május 15-től csökken az uniós országok közötti telefonhívások tarifája

2019. 05. 14., 08:32

Május 15-től maximalizálva lesz az EU-n belüli nemzetközi hívások és SMS-ek díja. Ennek köszönhetően a jövőben az uniós országok közötti telefonhívásokért percenként legfeljebb 19 eurocentet (+áfa), az SMS-ekért üzenetenként legfeljebb 6 eurocentet (+áfa) kell majd fizetni.

Miután 2017 júniusában megszűntek a roamingdíjak, az EU-n belüli nemzetközi hívások és SMS-ek most bevezetésre kerül árplafonjai jelentik a következő lépését a távközlési szabályok uniós szintű átdolgozásának, melynek célja az elektronikus kommunikáció koordinációjának javítása és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) szerepének megerősítése.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Az Európai Unión belüli hívásokra vonatkozó árplafon bevezetése konkrét példa arra, hogy a digitális egységes piac hogyan lehet pozitív hatással a polgárok mindennapi életére. A digitális egységes piac kiépítése ez idáig 35 új digitális jog és szabadság megteremtéséhez vezetett. Összességében az új távközlési szabályok segíteni fogják az Uniót abban, hogy megfeleljen az európaiak egyre növekvő telekommunikációs igényeinek, valamint fokozni fogják az EU versenyképességét.” 

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „A roamingdíjak 2017-es eltörlését követően az EU most intézkedéseket hozott a nemzetközi hívásokért felszámolt túlzott díjak korlátozása érdekében. E két lépésnek köszönhetően az európai fogyasztók ma már biztosak lehetnek abban, hogy a telefonszámla nem fog számukra kellemetlen meglepetéseket tartogatni, ha saját országukból vagy külföldről európai számot hívnak. Ez is egyike a digitális egységes piac számos konkrét vívmányának.”

A nemzetközi hívásokra vonatkozó új szabályok a tagállamok között korábban fennálló nagy árkülönbségeket hivatottak eltörölni. Az EU-n belüli vezetékes vagy mobil hívások szokásos díja eddig átlagosan háromszor olyan magas volt, mint a belföldi hívások normál díja, az EU-n belüli SMS-ek szokásos díja pedig több mint kétszerese volt a belföldi SMS üzenetekének. Egyes esetekben egy EU-n belüli hívás díja akár tízszerese is lehet a belföldi hívás díjának.

Egy, a nemzetközi hívásokról készített új Eurobarométer felmérés azt mutatja, hogy tíz válaszadóból négy (42 százalék) kommunikációt folytatott valakivel egy másik uniós országban az elmúlt hónapban. A válaszadóknak azonban csak 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vezetékes telefont, mobiltelefont vagy SMS-t használ, ha más uniós országban lévő személyt szeretne elérni.

A távközlési szolgáltatóknak EU-szerte értesíteniük kell a fogyasztókat az új árplafonokról. A szabályok május 15-től mind a 28 uniós tagállamban, és hamarosan Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben is alkalmazandóak lesznek.

Az árplafon csak a privát használatra (azaz a magánügyfelekre) fog vonatkozni. Az árszabályozás tehát nem fogja érinteni az üzleti ügyfeleket, mivel számukra több szolgáltató is rendkívül vonzó, speciális ajánlatokat kínál.

Új szabályozás

Az új távközlési szabályok ösztönző hatással lesznek a beruházásokra a nagy sebességű internetkapcsolatok kiépítése területén, valamint hozzájárulnak az 5G zökkenőmentes bevezetéséhez az EU-ban.

Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (EEHK) és a BEREC-rendelet 2018 decemberében lépett hatályba. Míg a kódexet 2020 végéig kell átültetni a nemzeti jogba, a BEREC-rendelet rendelkezései különböző időpontoktól alkalmazandóak. Az új távközlési szabályok közül elsőként a nemzetközi hívások díjplafonját meghatározó szabály lép hatályba.

Miután 2017 júniusában megszűntek a roamingdíjak, az európaiak már biztosak lehetnek abban, hogy a telefonszámla nem fog kellemetlen meglepetéseket tartogatni, ha saját országukból vagy külföldről telefonálnak – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS