Magyarország közel 6,4 milliárd forint összegben részesül az 500 millió eurós uniós válságcsomagból

2022. 03. 23., 17:19

Magyarország közel 6,4 milliárd forint összegben részesül az összesen 500 millió eurós válságkezelési csomagból – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

Az Európai Bizottság március 23-án hozta nyilvánosságra a több elemből álló uniós válságkezelési csomag részleteit, amely a megnövekedett input költségek és az orosz-ukrán háború miatt nehéz helyzetbe került mezőgazdasági ágazatok támogatását célozza.

A javaslat legfőbb eleme egy összesen 500 millió euró összegű rendkívüli támogatási csomag, amelyet a tagállamok a leginkább bajban lévő mezőgazdasági ágazatok támogatására fordíthatnak. Magyarország közel 17 millió euró, mintegy 6,4 milliárd forint összegben részesül a válságkezelési csomagból.

Magyarország tavaly ősz óta kérte több tagállammal együtt a bizottságtól, hogy vezessen be rendkívüli intézkedéseket, elsősorban az állattartó ágazatokban kialakult precedens nélküli válsághelyzet kezelésére. Az orosz-ukrán háború tovább rontotta az agrárpiacok helyzetét, ezért a bizottság a tagállamok kérését meghallva a mezőgazdasági krízisalap és az uniós agárköltségvetés terhére 500 millió eurós rendkívüli válságkezelési csomag bevezetését javasolja.

Az Agrárminisztérium a Magyarországnak jutó közel 6,4 milliárd forintot a hónapok óta nagy bajban lévő állattartók megsegítésére fogja fordítani.

A szerdán bejelentett csomag másik fontos eleme, hogy a bizottság az év végéig átmeneti jelleggel enyhít a szántóföldi kultúrák termesztéséhez előírt zöldítési követelményeken. Ennek keretében a parlagként bejelentett területeken megkötés nélkül termeszthető bármilyen, egyébként termeszthető növénykultúra. Az ilyen terület önálló kultúraként a terménydiverzifikációs követelmény teljesítésénél is figyelembe vehető lesz, függetlenül attól, hogy a nem parlagként bejelentett területen esetleg ugyanazt a kultúrát termeszti a gazdálkodó. Sőt, ezek a parlagként bejelentett, de valójában termelésbe vont területek ökológiai célterületként (EFA) is elszámolhatóak lesznek.

Magyar kezdeményezésre került be a javaslatba, hogy az ökológiai célterületként bejelentett parlagterületeken ideiglenesen lehetőség lesz akár növényvédőszer használatára is, ha ezt az adott növényállomány sikeres termesztése megkívánja.

„Magyarországon a bizottság által felkínált lehetőségekkel természetesen élni kívánunk, és erről a szükséges bejelentéseket meg fogjuk tenni. Mivel az intézkedés adminisztratív szempontból összetett, kiemelt jelentősége lesz annak, hogy a gazdálkodók, a falugazdászok és szaktanácsadók pontosan kövessék a minisztérium és az államkincstár közleményeit, útmutatásait. Úgy gondolom, hogy az az intézkedés a termelés növelésével hozzájárul majd a háború miatti élelmezésbiztonsági kockázatok csökkentéséhez” – mondta a miniszter.

A korábbi évekhez hasonlóan, október 16-át követően idén is lehetőség lesz emelt szintű előleget fizetni a gazdálkodóknak a közvetlen támogatások, valamint a terület- és állatalapú vidékfejlesztési intézkedések esetében. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 09., 14:10
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS