Magyarország közel 6,4 milliárd forint összegben részesül az 500 millió eurós uniós válságcsomagból

2022. 03. 23., 17:19

Magyarország közel 6,4 milliárd forint összegben részesül az összesen 500 millió eurós válságkezelési csomagból – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

Az Európai Bizottság március 23-án hozta nyilvánosságra a több elemből álló uniós válságkezelési csomag részleteit, amely a megnövekedett input költségek és az orosz-ukrán háború miatt nehéz helyzetbe került mezőgazdasági ágazatok támogatását célozza.

A javaslat legfőbb eleme egy összesen 500 millió euró összegű rendkívüli támogatási csomag, amelyet a tagállamok a leginkább bajban lévő mezőgazdasági ágazatok támogatására fordíthatnak. Magyarország közel 17 millió euró, mintegy 6,4 milliárd forint összegben részesül a válságkezelési csomagból.

Magyarország tavaly ősz óta kérte több tagállammal együtt a bizottságtól, hogy vezessen be rendkívüli intézkedéseket, elsősorban az állattartó ágazatokban kialakult precedens nélküli válsághelyzet kezelésére. Az orosz-ukrán háború tovább rontotta az agrárpiacok helyzetét, ezért a bizottság a tagállamok kérését meghallva a mezőgazdasági krízisalap és az uniós agárköltségvetés terhére 500 millió eurós rendkívüli válságkezelési csomag bevezetését javasolja.

Az Agrárminisztérium a Magyarországnak jutó közel 6,4 milliárd forintot a hónapok óta nagy bajban lévő állattartók megsegítésére fogja fordítani.

A szerdán bejelentett csomag másik fontos eleme, hogy a bizottság az év végéig átmeneti jelleggel enyhít a szántóföldi kultúrák termesztéséhez előírt zöldítési követelményeken. Ennek keretében a parlagként bejelentett területeken megkötés nélkül termeszthető bármilyen, egyébként termeszthető növénykultúra. Az ilyen terület önálló kultúraként a terménydiverzifikációs követelmény teljesítésénél is figyelembe vehető lesz, függetlenül attól, hogy a nem parlagként bejelentett területen esetleg ugyanazt a kultúrát termeszti a gazdálkodó. Sőt, ezek a parlagként bejelentett, de valójában termelésbe vont területek ökológiai célterületként (EFA) is elszámolhatóak lesznek.

Magyar kezdeményezésre került be a javaslatba, hogy az ökológiai célterületként bejelentett parlagterületeken ideiglenesen lehetőség lesz akár növényvédőszer használatára is, ha ezt az adott növényállomány sikeres termesztése megkívánja.

„Magyarországon a bizottság által felkínált lehetőségekkel természetesen élni kívánunk, és erről a szükséges bejelentéseket meg fogjuk tenni. Mivel az intézkedés adminisztratív szempontból összetett, kiemelt jelentősége lesz annak, hogy a gazdálkodók, a falugazdászok és szaktanácsadók pontosan kövessék a minisztérium és az államkincstár közleményeit, útmutatásait. Úgy gondolom, hogy az az intézkedés a termelés növelésével hozzájárul majd a háború miatti élelmezésbiztonsági kockázatok csökkentéséhez” – mondta a miniszter.

A korábbi évekhez hasonlóan, október 16-át követően idén is lehetőség lesz emelt szintű előleget fizetni a gazdálkodóknak a közvetlen támogatások, valamint a terület- és állatalapú vidékfejlesztési intézkedések esetében. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS