Londonban folytatódnak hétfőn a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről.
Erről Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke állapodott meg szombaton, amikor telefonon tárgyalt egymással, hogy – a Downing Street szóvivőjének megfogalmazása szerint – „leltárt vegyenek fel” a kétoldalú tárgyalások eddigi eredményeiről.
Nem sokkal a csúcsszintű kapcsolatfelvétel után David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője is bejelentette, hogy hétfőn ismét találkozik Michel Barnier-val, az Európai Bizottság küldöttségvezetőjével.
A legutóbbi tárgyalási forduló múlt szerdán ért véget. Frost a Twitteren közzétett aznapi bejegyzésében közölte, hogy van ugyan előrelépés, de bizonyos központi jelentőségű ügyekben változatlanul erősen széttartanak a nézetek.
Michel Barnier ezzel egy időben közzétett Twitter-bejegyzésében nagyon súlyosnak nevezte a fennmaradt nézetkülönbségeket főleg az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának ügyében. Hozzátette: e két terület alapvető fontosságú bármilyen gazdasági viszonyrendszerben.
Barnier alig burkoltan utalt arra is, hogy nem biztos a megállapodás elérése Londonnal, közölve: az EU minden forgatókönyvre felkészült.
A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint az Európai Bizottság elnökével tartott telefonos megbeszélésén Boris Johnson is annak a véleményének adott hangot, hogy számos területen változatlanul igen távol állnak egymástól London és az EU nézetei. A brit kormányfő is az egyenlő versenyfeltételek szabályozását és a halászatot emelte ki a leginkább vitatott kérdések között.
Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről.
A brit kormány mindenekelőtt szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.
London is folyamatosan hangsúlyozza azonban, hogy nem biztos a megállapodás elérése, és ha ez végül lehetetlennek bizonyul, az Egyesült Királyság januártól ausztráliai típusú feltételrendszerben folytatja kereskedelmét az unióval.
A brit kormány által a lehetőségek között rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy megállapodás híján az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban.
A tárgyalások egyelőre folytatódnak, annak ellenére is, hogy Boris Johnson korábban október 15-ét jelölte ki a megállapodás határidejéül, kijelentve: annál későbbi időpontban ő nem lát esélyt a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttére.
Johnson ugyanakkor vasárnap este a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta: mindig is lelkes híve volt annak, hogy Nagy-Britannia kereskedelmi megállapodásra jusson „európai barátaival és partnereivel”, e megállapodás körvonalai meglehetősen egyértelműen ki is rajzolódtak, és már csak arra van szükség, hogy a két fél megtegye a még szükséges lépéseket.
MTI/Kertész Róbert, London
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.