London garanciákat kér, hogy nem ragad bele a készenléti mechanizmusba

2019. 02. 07., 11:45

London olyan megoldást keres, amely garantálja, hogy az Egyesült Királyság nem ragad bele végleg az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülésére kidolgozott készenléti mechanizmusba – közölte Theresa May csütörtöki brüsszeli látogatása előtt a Downing Street.

A brit kormányfő hivatalának csütörtök hajnali tájékoztatása szerint Theresa May azt közli majd uniós tárgyalópartnereivel, hogy hajlandó megfontolni különféle módozatokat ennek garantálására, de egyértelműen azt vallja, hogy kötelező jogi erővel bíró megoldást kell találni, és ez módosításokat tesz szükségessé a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó kilépési megállapodásban.

Theresa May hivatala a kormányfő tárgyalási célkitűzéseit ismertető tájékoztatásában elismerte, hogy e változtatásokat nem lesz könnyű elérni.

A londoni alsóház - mindenekelőtt az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének kivédését szolgáló tartalékmechanizmus (backstop) miatt – a múlt hónapban példátlan, 230 fős többséggel elutasította az Európai Unióval (EU) novemberben elért 585 oldalas kilépési megállapodást.

A kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora és a kisebbségi tory kormány külső támogatója, a nem kevésbé EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párt (DUP) – a legnagyobb északír protestánst britpárti erő – attól tart ugyanis, hogy a backstop-megoldás, ha életbe léptetése szükségessé válik, akár végérvényesen érvényben maradhat.

A 499 kilométeres, egykor katonai szigorral őrzött, ma teljesen szabadon átjárható ír-északír határ a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

A backstop-mechanizmus alapján az Egyesült Királyság és az EU vámuniós viszonyrendszerben maradna az újbóli határellenőrzés elkerülése végett, abban az esetben, ha London és az EU között nem jön létre időben olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé teszi a határellenőrzést.

A londoni alsóház a kilépési megállapodás elutasítása után, egy módosító indítványt elfogadva felszólította a brit kormányt arra, hogy kezdeményezze az EU-nál a Brexit-megállapodással már lezárt kilépési tárgyalások újranyitását, és keressen alternatív megoldásokat a jelenlegi backstop-mechanizmus helyett.

Az uniós vezetők eddigi hivatalos nyilatkozataikban kizárták a tárgyalások újranyitásának és a kilépési megállapodás módosításának lehetőségét.

A Downing Street csütörtök hajnali tájékoztatása ugyanakkor hangsúlyozza: a londoni parlament a Brexit-egyezmény jelentős többségű elutasításával egyöntetűen azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy változtatásokra van szükség.

A miniszterelnöki hivatal szerint a brit kormány e módosítások elérése végett sürgősen munkához akar látni az EU-val, és a lehető leghamarabb ismét alsóházi szavazásra kívánja bocsátani a kilépési megállapodást.

Theresa May csütörtökön Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal Brüsszelben.

A brit kormányfő látogatása előtt alig egy nappal Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Leo Varadkar ír miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette: azon tanakodik, hogy miként festhet a pokolban az a hely, amelyet külön azok számára tartanak fenn, akik úgy kampányoltak a Brexit mellett, hogy még csak vázlatos terveik sem voltak a kilépés biztonságos kivitelezésére.

A Downing Street szóvivője visszafogottan reagált Tusk kijelentésére, közölve: az Európai Tanács elnökének kell választ adnia arra a kérdésre, hogy ezt a nyelvezetet hasznosnak találja-e. A szóvivő szerint a kilépésről döntő népszavazást „robusztus, élénk kampány” előzte meg, a referendum pedig a brit történelem legnagyobb demokratikus megnyilvánulása volt.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS