London garanciákat kér, hogy nem ragad bele a készenléti mechanizmusba

2019. 02. 07., 11:45

London olyan megoldást keres, amely garantálja, hogy az Egyesült Királyság nem ragad bele végleg az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülésére kidolgozott készenléti mechanizmusba – közölte Theresa May csütörtöki brüsszeli látogatása előtt a Downing Street.

A brit kormányfő hivatalának csütörtök hajnali tájékoztatása szerint Theresa May azt közli majd uniós tárgyalópartnereivel, hogy hajlandó megfontolni különféle módozatokat ennek garantálására, de egyértelműen azt vallja, hogy kötelező jogi erővel bíró megoldást kell találni, és ez módosításokat tesz szükségessé a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó kilépési megállapodásban.

Theresa May hivatala a kormányfő tárgyalási célkitűzéseit ismertető tájékoztatásában elismerte, hogy e változtatásokat nem lesz könnyű elérni.

A londoni alsóház - mindenekelőtt az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének kivédését szolgáló tartalékmechanizmus (backstop) miatt – a múlt hónapban példátlan, 230 fős többséggel elutasította az Európai Unióval (EU) novemberben elért 585 oldalas kilépési megállapodást.

A kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora és a kisebbségi tory kormány külső támogatója, a nem kevésbé EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párt (DUP) – a legnagyobb északír protestánst britpárti erő – attól tart ugyanis, hogy a backstop-megoldás, ha életbe léptetése szükségessé válik, akár végérvényesen érvényben maradhat.

A 499 kilométeres, egykor katonai szigorral őrzött, ma teljesen szabadon átjárható ír-északír határ a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

A backstop-mechanizmus alapján az Egyesült Királyság és az EU vámuniós viszonyrendszerben maradna az újbóli határellenőrzés elkerülése végett, abban az esetben, ha London és az EU között nem jön létre időben olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé teszi a határellenőrzést.

A londoni alsóház a kilépési megállapodás elutasítása után, egy módosító indítványt elfogadva felszólította a brit kormányt arra, hogy kezdeményezze az EU-nál a Brexit-megállapodással már lezárt kilépési tárgyalások újranyitását, és keressen alternatív megoldásokat a jelenlegi backstop-mechanizmus helyett.

Az uniós vezetők eddigi hivatalos nyilatkozataikban kizárták a tárgyalások újranyitásának és a kilépési megállapodás módosításának lehetőségét.

A Downing Street csütörtök hajnali tájékoztatása ugyanakkor hangsúlyozza: a londoni parlament a Brexit-egyezmény jelentős többségű elutasításával egyöntetűen azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy változtatásokra van szükség.

A miniszterelnöki hivatal szerint a brit kormány e módosítások elérése végett sürgősen munkához akar látni az EU-val, és a lehető leghamarabb ismét alsóházi szavazásra kívánja bocsátani a kilépési megállapodást.

Theresa May csütörtökön Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal Brüsszelben.

A brit kormányfő látogatása előtt alig egy nappal Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Leo Varadkar ír miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette: azon tanakodik, hogy miként festhet a pokolban az a hely, amelyet külön azok számára tartanak fenn, akik úgy kampányoltak a Brexit mellett, hogy még csak vázlatos terveik sem voltak a kilépés biztonságos kivitelezésére.

A Downing Street szóvivője visszafogottan reagált Tusk kijelentésére, közölve: az Európai Tanács elnökének kell választ adnia arra a kérdésre, hogy ezt a nyelvezetet hasznosnak találja-e. A szóvivő szerint a kilépésről döntő népszavazást „robusztus, élénk kampány” előzte meg, a referendum pedig a brit történelem legnagyobb demokratikus megnyilvánulása volt.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS