LIFE: 10 projekt, 9 tagállam, 100 millió euró

2020. 02. 18., 11:30

Az Európai Bizottság 101,2 millió eurót fordít a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program keretében megvalósuló legújabb projektekre.

A finanszírozás kilenc tagállamban tíz nagyszabású környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektet támogat, segítve Európa átállását a fenntartható gazdaságra és a klímasemlegességre. Ezek a projektek Cipruson, Észtországban, Franciaországban, Görögországban, Írországban, Lettországban, Szlovákiában, Csehországban és Spanyolországban valósulnak meg.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke így nyilatkozott: „Az európai zöld megállapodás célja polgáraink jóllétének és gazdasági jólétének javítása a természet és az éghajlat védelmének biztosítása mellett. A LIFE projektek évek óta fontos szerepet töltenek be, és jelentős hatást fejtenek ki a gyakorlatban. A mai 100 millió eurós beruházással hozzájárulunk értékes természetes élőhelyek megőrzéséhez, a levegő tisztaságának fenntartásához, valamint számos tó és folyó szennyezésének csökkentéséhez Európában.”

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos így nyilatkozott: „A LIFE integrált projektjei lehetővé teszik a tagállami hatóságok számára, hogy valódi változást érjenek el a környezet állapotában és az emberek életében. A projektek segíteni fogják a tagállamokat abban, hogy megőrizzék a természetet, javítsák a levegő- és vízminőséget, és környezetbarátabbá tegyék a gazdaságot. Ez javítani fogja az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciánkat.”

Az integrált projektek azáltal javítják a polgárok életminőségét, hogy segítik a tagállamokat az uniós jogszabályok betartásában az alábbi hat területen: természetvédelem, vízgazdálkodás, levegőtisztaság, hulladékkezelés, az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. Az integrált projektek támogatják a környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályok összehangolt és nagy területet lefedő végrehajtását, egyúttal ösztönzőleg hatnak a más uniós forrásokból, a nemzeti és regionális szereplőktől és a magánbefektetőktől származó finanszírozás mozgósítására.

A LIFE a tervek szerint több mint 6,5 milliárd euró kiegészítő forrást fog mozgósítani, mivel a tagállamok más uniós finanszírozási forrásokat is bevonhatnak, beleértve a mezőgazdasági, regionális és strukturális alapokat, valamint a Horizont 2020-at, továbbá a projektek finanszírozása tagállami forrásokkal és a magánszektor beruházásaival is kiegészülhetnek.

A nagyszabású projektek elősegítik az európai zöld megállapodás végrehajtását és az EU azon törekvését, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon. Ezek a projektek segítenek helyreállítani és megőrizni azokat az ökoszisztémákat és fajokat, amelyektől mindannyian függünk, továbbá segítenek a körforgásos gazdaság felé történő elmozdulásban, javítják a levegő és a víz minőségét, fellendítik a fenntartható finanszírozást és növelik az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát Európában.

  • Természetvédelem: Az Észtországban, Írországban és Cipruson megvalósuló integrált projektek hozzájárulnak Európa természeti környezetének megőrzéséhez és a védett területek uniós Natura 2000 hálózatának jobb kezeléséhez. A projektek kedvező hatást gyakorolnak majd számos fontos élőhelyre, köztük erdőkre, mezőgazdasági területekre, gyepterületekre, part menti területekre és tőzeglápokra, továbbá egyes fajokra, köztük beporzókra. Az említett élőhelyek értékes szénelnyelőként is szolgálnak.
  • Hulladékgazdálkodás: Egy görögországi projekt elő fogja mozdítani a hulladékképződés megelőzését és az újrafelhasználást, így csökkentve a hulladéklerakókba kerülő települési hulladék mennyiségét. A körforgásos gazdaság kiépítésének elősegítése érdekében új hulladékmutatókat és -sztenderdeket dolgoznak ki.
  • Levegőminőség: A LIFE keretében nyújtott finanszírozás segíteni fogja Szlovákiát abban, hogy megfeleljen a levegőminőségről szóló uniós irányelveknek, és ezáltal csökkentse a lakosság káros légszennyező anyagoknak való kitettségét. A projektből a hasonló levegőminőségi problémákkal küzdő Csehország is profitálni fog.
  • Vízgazdálkodás: A vízgyűjtő medencék szintjén működő integrált projektek védeni és javítani fogják az írországi és lettországi folyók és tavak vízminőségét, lehetővé téve ezen országok számára, hogy teljesítsék az uniós víz-keretirányelv szerinti kötelezettségeiket.
  • Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: A LIFE-finanszírozás az éghajlatváltozással szembeni reziliencia fokozását is támogatja. A spanyolországi projekt célja, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást beépítsék a tervezésbe és más szakpolitikai területekbe, a franciaországi projekt pedig arra irányul, hogy természetalapú megoldásokra épülő alkalmazkodási kapacitást építsenek ki.
  • Fenntartható finanszírozás: Ugyancsak Franciaországban egy integrált projekt segít majd áthidalni a jelentős ismeretbeli hiányosságokat ezen a területen, egyúttal igyekszik az általános gyakorlat részévé tenni a zöld pénzügyi termékek alkalmazását.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS