Lezárult az Európa jövőjéről rendezett konferencia

Lezárult az Európa jövőjéről rendezett konferencia
2022. 05. 11., 18:17

„Az Európa jövőjével kapcsolatos elképzelésünk középpontjában a polgárok – különösen a fiatalok – állnak.”

Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola, a Tanács elnökségét képviselő Emmanuel Macron francia elnök, és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a vezető testület társelnökeitől átvette a konferencia végeredményét tartalmazó jelentést.

A jelentés a megbeszéléseken, vitákon és együttműködésen alapuló, egy éven át tartó, példátlan folyamat csúcspontját testesíti meg. Összesen 49 javaslatot tartalmaz az uniós intézmények számára megfogalmazott konkrét célokkal és a megvalósításukhoz szükséges 320 intézkedéssel az alábbi kilenc témakörön belül: éghajlatváltozás és környezetvédelem; egészségügy; erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és foglalkoztatás; az EU a világban; értékek és jogok, jogállamiság, biztonság; digitális átállás; európai demokrácia; migráció; oktatás, kultúra, ifjúság és sport. A javaslatok az európai polgári vitacsoportokban tett ajánlásokon, a nemzeti vitacsoportok hozzászólásain, és a többnyelvű digitális platformon összegyűjtött ötleteken alapulnak.

Roberta Metsola: „Az Európa jövőjével kapcsolatos elképzelésünk középpontjában a polgárok – különösen a fiatalok – állnak. E konferencia eredményét ők alakították ki. Az európai integráció meghatározó pillanatában vagyunk, és semmilyen változtatási javaslat előtt sem szabad meghátrálnunk. Nem szabad tartanunk attól, hogy Európa erejével éljünk, ha így jobbá tehetjük az emberek életét.”

Emmanuel Macron: „Európa megváltozott azon válságok folyamán, amelyeket az elmúlt években mindannyian átéltünk. Folytatnunk kell fejlődésének útját, és biztosítanunk kell, hogy az Unió megfeleljen a polgárok által kifejezett törekvéseknek és elvárásoknak. Az Európa jövőjéről szóló, ma záruló konferencia egyedülálló és hatókörét tekintve példa nélküli volt, friss lélegzetvétel kontinensünk számára. Következtetései a javaslatok igen gazdag tárházát biztosítják, amelyeket minden intézménynek meg kell vizsgálnia a saját hatáskörén belül. A Tanácsnak az elkövetkező hetekben lehetősége nyílik arra, hogy véleményt mondjon róluk. Mivel ez a konferencia most, a francia elnökség alatt ér véget, köszönetet mondok az előző elnökségeknek az elkötelezettségükért, és örömmel tovább adom a stafétát, hogy a cseh és a svéd elnökség lépjen tovább a konferencia következtetései alapján.”

Ursula von der Leyen: „Demokrácia, béke, az egyének és a gazdaság szabadsága. Ezt képviseli Európa ma, amikor a földrészen háború dúl. E körül forog az Európa jövőjéről szóló konferencia is. Az Európai Uniónak továbbra is teljesítenie kell az uniós polgárok elvárásait. Az európaiak ma tisztán és érthetően megfogalmazták, mit várnak Európától. Itt az idő, hogy valóra váltsuk a kéréseiket.”

Az elmúlt év folyamán számos rendezvény és megbeszélés, nemzeti és európai polgári vitacsoport, plenáris ülés és a többnyelvű digitális platformon folytatott vita során a konferencia igazi, nyitott fórumként működött, ahol európaiak megbeszélhették, milyen Európában is szeretnének élni. A konferencia átlátható, befogadó és strukturált viták keretében biztosított lehetőséget arra, hogy az európai polgárok a számukra és jövőjük szempontjából fontos ügyekről eszmecserét folytassanak.

Az Európai Parlament munkája

Az Európai Parlament az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményéről május 4-én elfogadott állásfoglalásában üdvözölte és támogatta a konferencia következtetéseit. A képviselők tudomásul vették, hogy a javaslatok megvalósításához az Európai Unióról szóló szerződések módosítására van szükség, és felkérték az Alkotmányügyi bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatot a reformra, amely az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikke értelmében egy konvent keretében történhet.

A vezető testületben a Parlamentet képviselő társelnök, Guy Verhofstadt elmondta:„A polgárok ajánlásai és a konferencia következtetései kijelölnek egy utat, ezen járva elkerülhetjük az Európai Unió eljelentéktelenedését vagy akár eltűnését. Egy új, hatékony és demokratikusabb Európa jöhet létre. Egy olyan Európa, amely független, és képes aktívan fellépni, ahogy azt polgárai egyértelműen el is várják. Nincs vesztegetnivaló időnk. Tiszteletben kell tartanunk a konferencia eredményét, és minél hamarabb végre kell hajtanunk a következtetéseit.”

A konferencia plenárisának javaslattervezetével kapcsolatos parlamenti álláspont és a témákban jelenleg zajló munka részletei ebben az összefoglalóban olvashatók.

Európai Parlament

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS