Különleges áfamentességet javasol az Európai Bizottság

2021. 04. 12., 19:45

Az Európai Bizottság javasolja, hogy a válságok idején az EU által biztosított alapvető áruk és szolgáltatások élvezzenek áfamentességet.

Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy a válsághelyzetekben az általa, valamint az uniós szervek és ügynökségek által a tagállamok és a lakosság rendelkezésére bocsátott termékek és szolgáltatások áfamentességet kapjanak.

Döntését a koronavírus okozta világjárvány során szerzett tapasztalatok támasztják alá. Többek között kiderült ugyanis, hogy az egyes ügyletek kapcsán fizetendő héa (hozzáadottérték-adó, áfa) nem elhanyagolható költségtényező az amúgy is terhelt költségvetések beszerzési műveleteiben. A javaslat célja a közérdek védelmében maximalizálni a válságok, például természeti katasztrófák és népegészségügyi szükséghelyzetek kezelésére fordított uniós alapok hatékonyságát. Emellett a javaslat megerősíti az uniós szintű katasztrófa- és válságkezelési szerveket, például az EU egészségügyi uniója és az uniós polgári védelmi mechanizmus hatálya alá tartozó szervezetek helyzetét – olvasható a bizottság közleményében.

Amint életbe lépnek, az új intézkedések lehetővé teszik a bizottság és más uniós ügynökségek és szervek számára, hogy héamentesen importáljanak és vásároljanak olyan árukat és szolgáltatásokat, melyeket az EU-n belül egy veszélyhelyzetre való reagálás keretében osztanak majd szét. A kedvezményezettek lehetnek tagállamok vagy harmadik felek, például nemzeti hatóságok vagy intézmények (kórházak, nemzeti egészségügyi vagy katasztrófaelhárítási hatóságok, katasztrófaelhárításban részt vevő magánvállalkozások). A javasolt mentességgel érintett áruk és szolgáltatások többek között a következők:

  • diagnosztikai vizsgálatok és vizsgálati anyagok, laboratóriumi felszerelések;
  • egyéni védőeszközök, például kesztyűk, légzőmaszkok, maszkok, köpenyek, fertőtlenítőszerek és berendezések;
  • sátrak, tábori ágyak, ruházat és élelmiszerek;
  • kutatási és mentőeszközök, homokzsákok, mentőmellények és felfújható csónakok;
  • antimikrobiális szerek és antibiotikumok, vegyi fenyegetések ellenszerei, sugársérülések kezelésére alkalmas anyagok, ellenmérgek, jódtabletták;
  • vérkészítmények vagy antitestek;
  • sugárzásmérő eszközök;
  • a szükséges termékek fejlesztése, előállítása és beszerzése, kutatási és innovációs tevékenységek, stratégiai készletképzés; gyógyszeripari engedélyek, karanténlétesítmények, klinikai vizsgálatok, helyiségek fertőtlenítése stb.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos így nyilatkozott: „A Covid19-világjárvány megmutatta, hogy az ilyen típusú válságok sokrétűek, és szerteágazó hatásokat okoznak társadalmainkban. A gyors és hatékony fellépés létfontosságú, ezért már most jól meg kell alapozni jövőbeli reakcióinkat. Az előterjesztett javaslat az unió belső válságkezelését erősíti. Biztosítja a világjárvány elleni küzdelemre és a helyreállítás támogatására fordított uniós források pénzügyi hatásának maximalizálását.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS