Az EU közös fellépése a közvetlen egészségügyi krízishelyzet kezelését és az abból fakadó humanitárius igények kielégítését, a partnerországok egészségügyi, vízellátási és köztisztasági rendszerének, valamint a világjárvány kezeléséhez szükséges kutatási és készültségi kapacitásainak megerősítését, illetőleg a társadalmi-gazdasági hatások enyhítését célozza.
- Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke: „A vírus nem ismer határokat. A világszintű kihívás erőteljes nemzetközi együttműködést tesz szükségessé. Az Európai Unió fáradhatatlanul küzd a világjárvány ellen. Mindannyian tudjuk, hogy csakis együtt állíthatjuk meg a koronavírus terjedését a világon. Ebből a célból az EU hamarosan virtuális donorkonferenciát hív össze a szükséges finanszírozás előteremtésére és az Egészségügyi Világszervezet által a legkiszolgáltatottabb helyzetű országoknak nyújtott segítség támogatására.
- Josep Borrell főképviselő/alelnök: „A koronavírus-világjárvány egységes, globális léptékű cselekvést igényel. Az Európai Unió és tagállamai mind idehaza, mind külföldön kiveszik a részüket az egészségügyi válság leküzdéséből és súlyos következményeinek enyhítéséből. Amellett, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk polgáraink segítése érdekében, a közvetlen szomszédságunkban lévő és a távolabbi partnereinket is támogatnunk kell a megélhetésüket, stabilitásukat és biztonságukat érő hatások kezelésében, hiszen az ő problémáik egyben a mi problémáink is. Világméretű küzdelem részesei vagyunk, amelyet vagy együtt nyerünk meg, vagy együtt veszítünk el. Előrelépni csakis egymással együttműködve, közös nemzetközi fellépéssel, multilaterális alapon, egy valódi, előremutató globális menetrend kidolgozására törekedve lehet.”
- Jutta Urpilainen, a nemzetközi partnerségekért felelős biztos: „Amíg a koronavírus életeket fenyeget valahol, addig nem vagyunk biztonságban. Ez a lényege a nemzetközi együttműködésnek és a partnerségeknek. Közös kihívásaink kezeléséhez közös munkára van szükség. A mai napon az Európai Bizottság megteszi a szükséges lépést, és több mint 15,6 milliárd euró értékű globális reagálási csomagjával vezető szerepet vállal a partnereinkkel – különösen Afrikában – végzett közös munkában, mindannyiunk biztonságosabb jövője érdekében.”
- Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítésügyi biztos: „A koronavírus-világjárványra adandó globális válaszintézkedéseink részeként több mint 3,8 milliárd euró forrást irányítunk át a Nyugat-Balkánnak, valamint a keleti és déli közvetlen szomszédságunknak szánt forrásokból a most jelentkező valós szükségleteik fedezésére: az egészségügyi válsághelyzetre való sürgős reagálásra, az egészségügyi rendszerek megerősítésére és a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítésére. Közös kontinensünkön csak együttes erővel érhetünk el sikereket.”
- Janez Lenarčič, a válságkezelésért felelős biztos: „Az előttünk álló időszak talán az elmúlt évtizedek legnagyobb humanitárius válságát hozza magával. A koronavírus-járvány valószínűleg drámai hatást fog gyakorolni a leginkább instabil országokra, a migránsokra és a legkiszolgáltatottabb helyzetű emberekre. Ez különösen érvényes a menekültek és a belső menekültek elzárt és gyakran egészségtelen körülmények között működő táboraira. Ezért kell erőteljesen reagálnunk a népegészségügyi szükséghelyzetre, ezért kell továbbra is biztosítanunk a humanitárius hozzáférést, hogy a humanitárius szereplők végezhessék életmentő tevékenységüket, és ezért kell támogatnunk a legfontosabb humanitárius műveletekhez szükséges szállítást és logisztikát.”
„Európa együtt” intézkedéscsomag
Az EU válaszintézkedései az „Európa Együtt” megközelítést követve igyekeznek gyors, célzott támogatással életeket menteni és segíteni partnereinket a világjárvány elleni küzdelemben. Az alkalmazott megközelítés az EU, a tagállamok és az uniós pénzügyi szervezetek, köztük elsősorban az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank forrásait együttesen mozgósítva támogatja a partnerországokat a rövid távú igényeik kielégítésében és a hosszabb távú strukturális társadalmi-gazdasági hatások kezelésében. Máris megkezdődött az első „Európa együtt” intézkedéscsomagok végrehajtása a közvetlen szomszédságunkban: a Nyugat-Balkánon, keleten és délen.
Az EU globális szereplőként és a nemzetközi segélyezési rendszer meghatározó donoraként az ENSZ-szel, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, valamint a G7-ekkel és a G20-akkal karöltve kívánja előmozdítani a koordinált multilaterális válaszadást.
Az Európai Unió a jövőben is folyamatosan törekedni fog arra, hogy válaszlépéseit hozzáigazítsa a változó helyzethez, és fellépését mindig az egészségügyi támogatásra leginkább rászoruló országokra összpontosítsa, köztük az afrikai országokra, a szomszédságpolitika hatálya alá tartozó térségekre, a Nyugat-Balkánra, a Közel-Keletre és Észak-Afrikára, Ázsia és a csendes-óceáni térség egyes területeire, Latin-Amerikára és a karibi térségre. Az EU intézkedései mindig a legkiszolgáltatottabb helyzetű emberekre: a migránsokra, a menekültekre, az országukon belül menekülésre kényszerülőkre, valamint az őket befogadó közösségekre fognak elsősorban összpontosítani, és követni fogják az EU-nak a zöld megállapodásban és a digitális menetrendben foglalt stratégiai célkitűzéseit.
A 15,6 milliárd eurós teljes csomagon belül 3,25 milliárd euró jut Afrikának, ebből 1,19 milliárd az észak-afrikai szomszédságpolitikai partnerországoknak.
A szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok összesen 3,07 milliárd eurót kapnak, amelyből 2,1 milliárddal részesülnek a déli, 962 millióval a keleti partnerországok, a Nyugat-Balkán és Törökország pedig 800 millióhoz jut.
Mindemellett a teljes csomag 1,42 milliárd euró összegű garanciát is tartalmaz Afrika és az EU szomszédságában fekvő országok számára, amelynek forrása az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA).
Az EU az ázsiai és csendes-óceáni térséget 1,22 milliárd euróval támogatja, míg további 291 millióval az afrikai, karibi és csendes-óceáni térséget, 918 millióval latin-amerikai és karibi partnereinket, 111 millióval pedig a tengerentúli országokat és területeket segíti.
Az EU globális szintű válaszintézkedései a gyakorlatban
A sürgősségi válaszintézkedésekre szánt 502 millió euró segítségével az EU mindenekelőtt:
- közvetlenül támogatja az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ reagálási terveinek végrehajtását, valamint a Vöröskereszt és a Vörösfélhold mozgalom azon felhívásának valóra váltását, hogy a gyengébb egészségügyi rendszerrel rendelkező, illetve humanitárius válsághelyzetekkel küzdő országokban meg kell erősíteni a szükséghelyzeti készültséget és reagálást,
- azonnali humanitárius támogatást nyújt a válság sújtotta országokban különösen az egészségügy, a vízellátás, a köztisztaság, a higiénia és a logisztika területén,
- támogatja az egyéni védőeszközök és az orvostechnikai eszközök Európán belüli gyártásának fokozását, az Európában és a partnerországokban jelentkező sürgős szükségletek kielégítése érdekében,
- megszervezi a természetbeni segítségnyújtást a válság sújtotta országokban az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül,
- garanciát és likviditást biztosít a helyi bankok számára a nemzetközi pénzügyi szervezeteken és az európai fejlesztésfinanszírozási intézményeken keresztül, az Európai Fenntartható Fejlődési Alap mozgósításával,
- támogatja – elsősorban az alapvető orvosi felszerelés és a gyógyszerek területén – az exportkorlátozások elleni küzdelemre és az ellátási láncok épségének fenntartására irányuló globális erőfeszítéseket,
- biztosítja a Nyugat-Balkán részvételét az EU kezdeményezéseiben, köztük az orvostechnikai felszerelésre vonatkozó közös közbeszerzési megállapodás végrehajtásában és a fertőző betegségekkel kapcsolatos korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer működtetésében. Az EU-csatlakozásukról már tárgyaló országok emellett az EU Szolidaritási Alapjából biztosított forrásokra is pályázhatnak.
A kutatásra, valamint az egészségügyi és a vízellátó rendszerekre szánt 2,8 milliárd euró segítségével az EU egyebek mellett:
- támogatja a partnerországokat a minden helyzetben reagálni tudó, ellenállóképes egészségügyi és szociális védelmi rendszerek kialakításában,
- támogatja a vírus terjedését gátló alapvető védekezési lehetőségekre és higiéniai eljárásokra vonatkozó kommunikációs és figyelemfelkeltő kampányokat,
- lehetőséget biztosít arra, hogy az EU által a világszintű egészségügyi kezdeményezésekhez (az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelmet célzó globális alap; Oltóanyag- és Védőoltási Világszövetség; globális finanszírozási eszköz stb.) nyújtott támogatás egy része felhasználható legyen a koronavírus elleni küzdelem céljára, azzal, hogy a létfontosságú egészségügyi programoknak is folytatódniuk kell,
- tovább támogatja a diagnosztika, a kezelés és a megelőzés területén folyó kutatásokat, amikor pedig már rendelkezésre áll majd oltóanyag, elősegíti a gyors engedélyezést, és támogatást nyújt az oltóanyag gyártásához és a kiszolgáltatott helyzetű országokba való eljuttatásához,
- támogatja a szakemberek továbbképzését, a járványügyi felügyeletet és a regionális egészségügyi szervezetek megerősítését Afrikában, Latin-Amerikában, a karibi és a csendes-óceáni térségben, valamint Ázsiában,
- biztosítja a nyugat-balkáni tagjelölt országok bekapcsolódását az EU Egészségügyi Biztonsági Bizottságának munkájába, és megvizsgálja, mi lenne a legjobb módja a potenciális tagjelöltek mozgósításának,
- támogatja a migránsok és a menekültek, valamint az őket befogadó közösségek egyenlő hozzáférését az egészségügyi rendszerekhez.
A gazdasági és a társadalmi következmények kezelésére szánt 12,28 milliárd euró segítségévelaz EU egyebek mellett:
- közvetlen költségvetés-támogatást és kedvezményes finanszírozást folyósít a partnerországoknak a társadalmi-gazdasági fejlődést és a szegénység visszaszorítását célzó reformok, valamint a munkavállalóknak a válság időtartama alatti megvédését célzó intézkedések bevezetéséhez,
- a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen makroszintű pénzügyi támogatást nyújt a nyugat-balkáni és a szomszédos országoknak,
- garanciákkal, likviditással és technikai segítségnyújtással támogatja a magánszektort, különösen pedig a kis- és középvállalkozásokat és az önálló vállalkozókat, és ezzel összefüggésben további garanciákat csoportosít át az Európai Fenntartható Fejlődési Alapból a hitelezéssel kapcsolatos kockázatok rövid távú megosztására,
- az Európai Beruházási Bank segítségével kölcsönöket folyósít a közszektorban, elsősorban az egészségügyi berendezések és felszerelés beszerzéséhez,
- együttműködik a nemzetközi szervezetekkel és az európai vállalatokkal annak érdekében, hogy a stratégiai ágazatokban erős, ellenállóképes értékláncok jöjjenek létre, érvényesüljenek a munkavállalókat megillető jogok, és a cégek társadalmilag felelős módon működjenek,
- elősegíti az IMF által tervezett adósságenyhítés különböző formáinak alkalmazását az érintett országokban.
